Ukrajna tavaszi offenzívája utat adhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásoknak, és Kína lehet a lehetséges közvetítőfél abban, hogy Oroszországot is sikerüljön a tárgyalóasztalhoz ültetni – írja a Wall Street Journal.
A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok – az eddigi szkeptikusabb hozzáállás helyett – nyitott lenne a béketárgyalások ösztönzésére és Kína békeközvetítő szerepének mérlegelésére – vélik az amerikai és európai tisztviselők. Amerika eddig rendkívül szkeptikus volt Peking bármiféle részvételével szemben, tekintettel arra, hogy Kína Moszkva elkötelezett támogatója.
Fotó: AFP
Az ukrán és az orosz fél sem képes a végtelenségig folytatni a háborút, és tesztelni kell azt, hogy Peking milyen mértékben hajlandó szerepet vállalni a nemzetközi béketárgyalásokban
– vélik a tisztviselők.
Továbbra is nagy a bizonytalanság azonban akörül, hogy Oroszország mennyire lenne hajlandó tűzszünetről tárgyalni. Emmanuel Macron francia elnök határozottan sürgette Ukrajnát, hogy a tavaszi offenzíva után kezdjen el tárgyalni a Kremllel. A Fehér Ház tisztviselői szerint Oroszország egyelőre még nem nyitott a diplomáciai megoldásokra.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács a tárgyalások minél előbb sorkerítése mellett foglal állást, míg az amerikai külügyminisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség szkeptikusabb: megvárnák, hogyan alakul az offenzíva, mielőtt a diplomáciai megoldás kerülne előtérbe.
Olaf Scholz német kancellár májusban Berlinben fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a háború kezdete óta először látogat Németországba. Bár Scholz nem fogja tárgyalásra kényszeríteni Zelenszkijt, Biden várhatóan jelezni fogja az ukrán vezetőnek, hogy a tűzszüneti tárgyalások időszerűek lehetnek a következő hónapokban – vélik az európai tisztviselők. A cél az, hogy Ukrajna fontos területeket nyerjen vissza délen, ami már akkor is sikerként értelmezhető, ha Oroszország megtartja az általa elfoglalt területrészeket.
A kimerülő európai lőszerkészletek beszűkíthetik az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét
A tárgyalásokra való törekvés azért is indokolt, mert az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke nem végtelen, ha befagynak a frontok. Az európai kormányok több magas rangú tisztviselője is aggodalmát fejezte ki a csapatok és a hadianyagok magas elhasználódási aránya miatt Ukrajnában. A lőszerellátás kulcsfontosságú probléma, mivel a nyugati termelési kapacitás Ukrajna katonai támogatása miatt nem tudta saját igényeit fedezni.
Nem egységes Európa az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások kérdésébenBrüsszel terve, hogy saját költségvetésből vásárol fegyvereket, de ezt nehéz lesz lenyomni a tagállamok torkán. |
Oroszországnak kihívást jelent a háborús erőfeszítések fenntartása, ami egyesek szerint tárgyalóasztalhoz kényszerítheti. Putyin úgy számol, hogy az idő az ő javára dolgozik, és továbbra is abban bízik, hogy idővel megcsappan az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás mértéke – vélik az az amerikai hírszerző ügynökségek.
Az orosz vezető valószínűleg engedett rövid távú céljaiból: abból, hogy megszilárdítsa az ellenőrzést az ország keleti és déli részén, és biztosítsa azt, hogy Kijev soha ne csatlakozzon a NATO-hoz
– mondta Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója.
Ha Putyin beleegyezik a tűzszünetbe, akkor a rendelkezésre álló időt arra használhatja fel, hogy újjászervezze az orosz erőket a következő offenzívákhoz
– tette hozzá.
A tárgyalások szükségessége melletti állásfoglalás nem egységes az európai államok között: Lengyelország, a balti államok és más kisebb országok szerint időt kell hagyni Ukrajnának a győzelemhez – még akkor is, ha a közelgő tavaszi offenzíva nem rendezi át a harcteret. Az Ukrajnának küldött katonai segély egyértelmű célja, hogy Kijevet erősebb tárgyalási pozícióba hozza.
Kína mint lehetséges békeközvetítő
Februárban Kína béketárgyalásokra szólított fel az ukrajnai háború befejezése érdekében, és – semleges közvetítőként aposztrofálva magát – felvázolta a 12 pontból álló békerendezési tervét. Ugyanebben a hónapban Macron négyszemközt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy Párizs helyet adna a tűzszüneti békekonferenciának, az ukrán államfő azonban kikötötte, hogy csak Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető jelenlétében venne részt a tárgyalásokon.
Macron az elmúlt időszakban arról igyekezte meggyőzni Pekinget, hogy vállaljon konstruktív szerepet a diplomáciai közvetítésben. Ezen erőfeszítések eredménye volt az is, amikor Hszi Csin-Ping a háború kezdete óta először felhívta Zelenszkijt. A kínai elnök hamarosan követet küld Kijevbe, az ukrán kormány egyik magas rangú tagja szerint azonban még túl korai lenne bármit is mondani, és most arra várnak, hogy a képviselő megérkezzen Kijevbe.
Mindazonáltal a kulcsfontosságú európai vezetők most már biztosak abban, hogy Kína továbbra is részt kíván venni az esetleges tűzszüneti tárgyalásokban. Mindezt az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is megerősítette.
Ha vannak olyan jelentős befolyással bíró országok, amelyek készek arra, hogy elősegítsék az igazságos és tartós békét, akkor ezt üdvözölnénk. És természetesen lehetséges, hogy Kína szerepet játszana ebben az erőfeszítésben
– tette hozzá. Mindeddig számos amerikai és európai tisztviselő állította azt, hogy Kína Oroszország melletti kiállása alkalmatlanná teszi Pekinget arra, hogy tárgyalófélként szerepet játsszon a háború befejezésében.
A nyugati vezetők lassan konszenzusra jutnak abban, hogy a háború megállítása a legkifizetődőbb megoldás – mondta Fiona Hill, a Brookings Institution munkatársa, aki korábban Bush és Obama alatt nemzetbiztonsági elemzőként dolgozott. Hozzátette, hogy Putyin az egyre nagyobb veszteségek ellenére sem mutatta jelét annak, hogy le akarná állítani a háborút, és bármilyen tartós megállapodás azt jelentheti, hogy Zelenszkij kénytelen lesz elfogadni egyes ukrán területek Oroszország általi megszállását.
