Kisida Fumio japán miniszterelnök egy 113 milliárd dolláros, adócsökkentéseket és támogatásokat tartalmazó csomagot jelentett be, amellyel az csökkentése mellett kormánya népszerűségét is megpróbálja feljavítani – írta a Financial Times.
Japán miniszterelnöke csütörtökön egy átfogó, 17 milliárd jenes – mintegy 113 milliárd dolláros – gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, amelynek célja a makacs infláció lefaragása lenne. Ennek jelentős részét, 13 milliárd jent a 2024 márciusáig tartó pénzügyi év pótköltségvetéséből finanszíroznák.
A csomag olyan intézkedéseket tartalmazna, mint a jövedelem- és a lakásadó ideiglenes csökkentése, a vállalati béremelések ösztönzése, valamint több különböző pénzügyi juttatás is, például az emelkedő energiaárak ellensúlyozására.
Gazdaság, gazdaság, gazdaság! Ez az én és a kormány jelszava is, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy megerősítsünk Japán gazdaságát. Ennek első lépése, hogy a megnövekedett adóbevételekből visszaadunk az embereknek
– nyilatkozta Kisida a csomag bejelentésekor.
Ám félő, hogy a miniszterelnök terve már azelőtt kudarcot vallott, hogy a kabinet aláírta volna az új csomagról szóló törvényt.
Bár Kisida a külpolitikájában egy sor diplomáciai sikert aratott, és az ország védelmi kiadásait is meg tudta növelni az orosz–ukrán háborúra hivatkozva, belföldön, főleg a gazdasági ügyekben egyre népszerűtlenebbé válik. Az imázsán pedig a legutóbbi ösztönzőcsomag sem tudott javítani.
A Nikkei e heti közvélemény-kutatása szerint kormányának támogatottsága 33 százalékra esett, amely a legalacsonyabb érték azóta, hogy 2021 októberében kinevezték miniszterelnöknek.
A megkérdezettek 65 százaléka például határozottan ellenzi a jövedelem- és lakásadó csökkentésére vonatkozó terveket, és inkább bőkezű gyermekgondozási segélyeket és a hadsereg büdzséjének csökkentését szeretnék látni.
Lemondott a teljes japán kormányKisida Fumio miniszterelnök marad, öt nőt választott kabinetjébe. A kormányfő 19 miniszterből 11-et lecserélt. |
A Nomura Research Institute szerint az átmeneti adócsökkentések és segélyek éves szinten mindössze 0,2 százalékkal növelnék a japán reálértékét. A hasonló intézkedések a múltban nem tudták érdemben ösztönözni a fogyasztást, mivel a japán háztartások egyébként is hajlamosak a megtakarításra.
A miniszterelnök ráadásul kellemetlen helyzetben van: annak ellenére, hogy kinevezése óta több vállalati és lakossági adót is csökkentett, a kampánya alatt meghirdetett agresszív költségvetési fegyelem, valamint néhány, azóta visszavont adótervezet miatt a lakosság szemében ő a „nagy adóemelővé vált”, és ezen a legutóbbi intézkedések sem tudtak változtatni.
Hiába a kiváló politikai ösztön a nemzetközi porondon, itthon nehezen tudja megmutatni a szavazóknak, hogy komolyan gondolja a kedvezményeket. Kisidának erősebb üzenetre van szüksége, és ehhez nem lesz elég csak úgy bejelenteni egy gazdasági csomagot
– mondta Takao Toshikawa, az Insideline politikai hírlevél főszerkesztője. Szerinte ez egyre sürgetőbb kérdéssé válik a kormányzó Liberális Demokrata Párt számára, amelynek jövő szeptemberben jár le a mandátuma.
A csomag a japán inflációt erősítheti
Saját pártjának tagjai és közgazdászok bírálták az adócsökkentéseket, mondván, hogy az amúgy is robusztus gazdaságot tápláló intézkedések kockázatosak egy olyan időszakban, amikor az infláció a vártnál nagyobbnak bizonyul.
A Bank of Japan (BoJ) a közelmúltban jelentős lépéseket tett az elmúlt évek laza monetáris politikájának a visszavonására, és egy szigorúbb stratégiára váltana az infláció csökkentésére – az új ösztönzőcsomag súlyos akadályt jelenthet ezen a téren, a kormány és a jegybank pedig látszólag egymás ellen dolgozik.
Az adócsökkentések várhatóan 2024 júniusában lépnek életbe, nem sokkal a BoJ jövő áprilisra tervezett alapkamat-növelése után, és félő, hogy egyik lépés sem lesz sikeres, mert ellentétes stratégiákról van szó
– figyelmeztetett Masamichi Adachi, a UBS közgazdásza.
A jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy vessen véget az ultralaza monetáris politikájának, amely hozzájárult ahhoz, hogy a jen tavaly 1990 óta a leggyengébb szintre essen.
Németország megelőzheti Japánt, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságát |
