Minden számára kedvezően alakuló geopolitikai fejlemény ellenére sem fordult meg a japán jen árfolyamának idei lehangoló alakulása, a szigetország fizetőeszköze a dollárral szembeni 150-es szintet is áttörte, és egyelőre nem látszik, mi állíthatja meg a deviza mélyrepülését.
A jen elértéktelenedése a szigetország exportra termelő vállalatai számára ugyanakkor hatalmas extra hasznot hoz: a tíz legnagyobb japán vállalat a jelenlegi árfolyamszint mellett 9,3 milliárd dolláros extraprofitot zsebelhet majd be, közülük is kiemelkedik a Toyota, amely minden egyes egységnyi jengyengüléssel 45 milliárd jen (300 millió dollár) pluszprofitra tesz szert.
A jen brutális mélyrepülése azonban még őket is meglepte: a legnagyobb japán cégek az év elején 125–135-ös jen-dollár árfolyammal számoltak.
A japán deviza a héten ismét megdöntötte idei mélypontját a zöldhasúval szemben, és ezzel újból annak a lélektani határnak a közelébe került, amelynél tavaly a jegybanknak már közbe kellett avatkoznia, hogy ellensúlyozza a deviza értékvesztését.
A jegybank tavalyi közbelépése sikeresen visszarántotta a szakadék széléről a jent, nagyjából 20 egységgel erősítve a devizát a dollárral szemben, a lépés pozitív hatásai azonban már szinte nyomtalanul elmúltak, így a befektetők és a piacok szinte egyöntetű véleménye az, hogy a következő intervenció már csak idő kérdése, sőt, akár már a jövő héten sor kerülhet rá.
A jen mélyrepülése, főként az ilyen mértékű értékvesztése, befektetők tömegei számára hatott meglepetésként:
a japán deviza ugyanis hagyományosan a menekülőeszközök sorát erősíti,
a jelenlegi geopolitikai helyzetben pedig ebbe a skatulyába sorolható társai, mint az arany és a dollár, valóban erősödésnek is indultak. A jen azonban nem, sőt: az izraeli háború kitörése óta 1,1 százalékot még gyengült is a zöldhasúval szemben.
A jent sokan azért is tartották különösen jó vételnek még nemrég, mert élt az a piaci vélekedés, hogy a Fed a kamatplatójának elérése után kamatvágásba kezd, míg a japán jegybank még mindig kamatemelési fázisban lesz, relatíve a jen malmára hajtva ezzel a vizet. Csakhogy ez sem így lett, a Fed a piaci várakozások szerint ugyanis jövő év júniusában vághat majd először a monetáris szigorán, középtávon kiemelten erős támaszt nyújtva ezzel a zöldhasú kurzusának.
Az év elején mindenki azt hitte, hogy a dollár-jen árfolyam 120 felé tart, de most már nagyon kevesen számítanak erre a forgatókönyvre
– fejtette ki Patrick Law, a Bank of America ázsiai csendes-óceáni devizakereskedésért felelős vezetője.
Intervenciós kérdőjelek
A jen azonban nemcsak a felsrófolt árfolyamú dollárral szemben vesztett idén az értékéből, de a tágabb valutakosárral szemben is: a JXY jen-index 12,65 százalékot gyengült az idén, globálisan is megnehezítve ezzel a japán vállalatok életét.
Nagy kérdés azonban, hogy a jegybank közbelépésének mekkora súlya tud még lenni a valuta értékmegőrzésének tekintetében. Jamamoto Maszafumi, a tokiói Mizuho Securities vezető devizastratégája a Bloombergnek kifejtette:
Még ha lép is a Bank of Japan, bármit is tesz, teljesen erőtlennek bizonyulhat. A jen elsődleges gondja ugyanis az amerikai–japán hozamkülönbözetben keresendő, ez a hozamkülönbözet pedig csak és kizárólag az amerikai gazdaság erejétől függ.
Az amerikai gazdaság pedig a Fed minden igyekezete ellenére is dübörög: a a vártnál jobban emelkedett a tegnapi adatközlés szerint, így a kamatkörnyezet még egy jó ideig sziklaszilárd maradhat az Egyesült Államokban.
Ennek ellenére a Bank of Japan könnyedén lépéskényszerbe kerülhet, az intervenció pedig, ha nem a jövő héten, akkor jövő év elején már minden bizonnyal be is következhet: a közbeavatkozástól a piaci várakozások a hozamgörbe feletti kontroll megszüntetését és a negatív hozamkörnyezet eltörlését valószínűsítik.
