Az Európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét Orbán Viktor miniszterelnök karácsonyi, a Mediaworksnek adott interjúja szerint. A kormányfő kifejtette ugyanis, hogy az folyamatosan gyengült az elmúlt években, így teret vesztett a világgazdaságban, nem tudta létrehozni önvédelmi képességeit és képtelen volt a szomszédjában folyó konfliktust is a saját érdekei szerint kezelni.
Orbán szerint ráadásul az unió azt a képességét is elvesztette, hogy ezekkel a problémákkal szembesüljön, önvizsgálatot tudjon tartani és javítson a politikáján. Ennek oka szerinte az, hogy Brüsszel politikáját nem az európai emberek, hanem Washington és a Soros-birodalom diktálja, amin változtatni kell.
Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli csúcsra kitérve pedig elmondta, hogy azt továbbra is rossz döntésnek tartja, ám a kivonulással ez a rossz döntés a mi lelkiismeretünket nem terheli. Hozzátette, hogy
a maratoni tárgyalás idején benne is felmerült, hogy nem ő megy-e szembe a forgalommal, ám minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét.
A történek a miniszterelnököt a migrációval kapcsolatos vitákra emlékeztették.
Felhívta a figyelmet arra, hogy még a csatlakozási tárgyalások sem kezdődtek meg Ukrajnával, ám az ukrán gabona és az ukrán fuvarozók kérdése miatt már most súlyos gazdasági bajokkal kell szembenézni. Tovább nehezíti az ukrán csatlakozást, hogy
jelenleg azt sem tudni, hogy Ukrajna határai hol helyezkednek el,
nem nemzetközi jogi, hanem tényleges földrajzi értelemben. Így azt sem tudni, hogy a jelenleg orosz megszállás alatt álló területek részei lesznek-e az uniónak. A csatlakozási tárgyalások megkezdését sokan ugyanis politikai gesztusnak, egy geopolitikai döntésnek tartották, ezért nincs válasz a nyitott kérdésekre.
A magyarok pénzét adnák oda
Orbán Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett, hogy ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek, ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda. Mivel az unió költségvetésében erre nincs pénz, ezt csak hitelfelvétellel vagy meglévő források átcsoportosításával lehet elérni. Magyaroroszág pedig rossz tapasztalatai miatt nem támogat újabb közös hitelfelvételt, viszont ekkor veszélybe kerülhet a magyaroknak járó pénz.
Az unióval kapcsolatos problémák kapcsán Orbán kifejtette, hogy ő is torkig van Brüsszellel, ám szerinte ebből az következik, hogy beljebb kell menni, pozíciókat kell elfoglalni, szövetségeseket kell gyűjteni és javítani az EU-n.
Ukrajna pénzbeli támogatására visszatérve a kormányfő jogosnak nevezte azt a felvetést, hogy helyes lehet a létéért küzdött, Oroszország által megtámadott országot támogatni, amiről a magyar parlamentnek is döntenie kell majd. Jelenleg azonban annyit tudunk mondani, hogy
aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül és ne a mi pénzünket osztogatva.
Az évek óta rossz ukrán–magyar viszony kapcsán kifejtette, hogy annak megromlásáért Magyarországot nem terheli felelősség, hiszen annak oka a 2015-ös ukrán lépés, ami eltörölte azt a törvényt, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását. A viszony javulás ezért akkor kezdődhet, ha Kijev visszaállítja a magyar kisebbség jogfosztása előtti állapotokat.
Amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem hajtja végre
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között megszületett uniós migrációs paktumot Orbán szószegésnek nevezte, mivel felrúgták a korábbi, egyhangú döntést követelő megállapodást. A miniszterelnök szerint a paktum rossz, a megoldás kulcsa ugyanis az, hogy a menekültkérelmeket az unión belül vagy a belépés előtt bírálják el. A magyar törvény, ami miatt az országot most az unió perli, azt mondja, hogy az ország területén kívül kell a migránsnak megvárnia a döntést, és ha az pozitív, beléphet. Ezt azonban nem akarják Brüsszelben megérteni, ott ugyanis nem megállítani, hanem menedzselni szeretnék a migrációt. Mindez pedig ahhoz fog vezetni, hogy
amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani. Ez pedig majd jogi eljáráshoz vezet a kormányfő szerint.
Az interjú során Orbán értékelte a gazdaság idei teljesítményét is, felhívva a figyelmet arra, hogy nem egy, hanem négy évről kell beszélni. A Covid. a háború, az ezzel járó energiaár-növekedés és az ezt súlyosbító szankciós politika ugyanis azt jelentette, hogy 2020 tavasza, a koronavírus-járvány kitörése óta egészen ennek az évnek a végéig folyamatosan a talpon maradás volt a cél.
Jön az 5 százalékos infláció
Azonban úgy vélte, hogy Magyarország olyan állapotba tudta hozni magát, hogy a 2024-es év természete más legyen, mint a mögöttünk hagyottaké. Az idei évre kitűzött, a drágulás mértékét 10 százalék alá szorító cél már teljesült, az év végére hét százalék alatt lehet az jövőre pedig öt százalék körüli szinten lehet. Míg az idei évben az ország azért küzdött, hogy korábbi eredményeit ne veszítse el, jövőre már azért dolgozhatunk, hogy Magyarország előbbre jusson, hogy jobb legyen. A következő évben a kormányfő szeretné, ha újra a családok kerülnének a középpontba.
A szuverenitásvédelmi törvényről szólva pedig elmondta, hogy annak az az értelme, hogy megakadályozza a magyar politika külföldről érkező pénzekkel történő befolyásolását. Egyértelműsítette, hogy
egy parlamenti többségnek alkotmányos, erkölcsi és történelmi kötelessége, hogy megakadályozza és megbüntesse, hogy a politikai élet bármely szereplője pénzért árulja a saját hazáját.
Az interjú végén arról beszélt, hogy meglátása szerint a mögöttünk hagyott évek, amikor legyűrtük a különböző válságokat, és úrrá lettünk a veszélyeken, megerősítették az önbizalmunkat és az önbecsülésünket. Tehetséges, szorgalmas, a bajokon úrrá lenni képes nemzet vagyunk, egy olyan közösség, amely a legnehezebb időszakban sem adja fel a reményt, hogy jönnek még jobb idők is – jelentette ki. Ha az ember jó ügyekért harcol, ütközhet ugyan nehézségekbe, de ha kitart az álláspontja mellett, és becsületesen teljesíti a feladatát, akkor a végén a dolgok biztosan jobbra fordulnak.
