Kiszámolták, hogy mennyibe kerülne a világnak a kínai–tajvani háború
Ha Kína inváziót indítana Tajvan ellen és a háború egy évig elhúzódna, akkor utóbbi gazdasága 40 százalékkal zsugorodna, mivel a lakosság és az ipar a partvidéken koncentrálódik, ami a harcok elsődleges terepe lenne egy konfliktusban. Peking a GDP 16,7 százalékos csökkenésével számolhatna a szankciók miatt, amihez hozzátartozik, hogy nem férne hozzá a legfejlettebb, főleg Tajvanon készült csipekhez.
Fotó: Fang Sihang / XINHUA / AFP
Az Egyesült Államok is megérezné a konfliktust 6,7 visszaeséssel, ami azzal magyarázható, hogy megszakadnának a kereskedelmi kapcsolatok a hadviselő felekkel. Emiatt az Európai Unió gazdasága 9,8 százalékkal redukálódna, míg Japán esetében 13,5 százalékos lenne a zsugorodás. A legnagyobb mértékben Dél-Korea szenvedné meg a háborút 23,3 százalékos csökkenéssel – derül ki a Bloomberg számításaiból.
A török GDP 9,4 százalékkal, az orosz pedig 7,8 százalékkal esne vissza, de Mexikó is megérezné a harcokat 13 százalékos zuhanással. India 8 százalékos fogyatkozással számolhatna. Délkelet-Ázsia gazdasága összességében 20,1 százalékkal zsugorodna, csak Indonézia esetében 9,6 százalékos lenne a csökkenés. A világgazdaság 10,2 százalékkal csappanna meg.
Ez azt jelenti, hogy az elhúzódó háború 10 ezermilliárd dollárt törölne el a globális GDP-ből.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy Kína valójában lerohanná a szigetet. Ugyanis a világ második legnépesebb országa a jóval erősebb flottájával blokád alá veheti a szigetet, amely energiahordozók és a kereskedelem hiánya miatt kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat. Más országok pedig visszariadnának Tajvan támogatásától, mert attól tartanának, hogy az eszkaláció a félvezetőellátásuk végleges megszakításához vezethetne.
Egy egy éven át tartó blokád révén a tajvani gazdaság 12,2 százalékkal csökkenne. A kínai, az amerikai és a globális GDP 8,9 százalékkal, 3,3 százalékkal és 5 százalékkal zsugorodna. A tengeri karantén ugyan megakasztaná a kereskedelmet, de jóval kevesebb pusztítást okozna. Egy gyorsan lezajló háború esetén szintén kisebb lenne a gazdasági visszaesés mértéke. Ez igaz akkor is, ha a blokád mindössze pár hónapig tartana.
A tajvani konfliktus
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Washington és Európa a Kínai Köztársaságot fogadta el, az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. Ugyanis az Egyesült Államok kihasználva a Szovjetunió és Kína ellentétét, Peking mellé állt és elfogadta az Egy Kína-elvet. Ugyanakkor az Egyesült Államok sokáig a stratégiai kétértelműséget alkalmazta, vagyis nem mondta ki egyértelműen,
hogy megvédené Tajvant egy kínai támadás során vagy sem.
Viszont Joe Biden 2022 májusban kijelentette, hogy Washington katonai erőt alkalmazna ilyen esetben, amit az elemzők egy része úgy értékelt, hogy a Fehér Ház feladta a stratégiai kétértelműséget. Ehhez hozzá kell tenni: az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, így azt Tajpej eddig nem deklarálta.
A gyakorlatban a 24 millió lakosú sziget saját kormányzattal rendelkezik. Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra. A harmadik pedig a csipipar: itt található a világ legnagyobb csipgyártója, a TSMC, de a többi helyi vállalat is rengeteg, fejlett félvezetőt termel.
A kérdés azért merült fel, mert idén a népesség közel fele a választóurnák elé járul, néhány nap múlva pedig Tajvanon is választások lesznek. A konfliktus kiéleződése borítékolható, a felmérések szerint ugyanis az Amerika-barát elnökjelöltnek áll a zászló. Főleg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében kijelentette: az anyaállam újraegyesülése történelmi szükségszerűség.
Ukrajna és Gáza csak a kezdet: egy sor konfliktus robbanhat ki j2024-ben a világbanPuskaporos hordón ül az egész emberiség. 2024-ben félő, hogy több kontinensen is fegyveres konfliktusok robbannak ki, a nemzetközi szervezetek pedig ezt nem fogják tudni kezelni. Szudán áll, ahol 2023 áprilisában harcok törtek ki az ország két katonai frakciója között, és a nemzetközi közvetítéssel Szaúd-Arábiában folytatott béketárgyalások sem hoztak megoldást. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.