Hétfőn lemondott Elisabeth Borne, Franciaország második női miniszterelnöke, a helyére pedig Gabriel Attal volt oktatási minisztert nevezték ki. A közelgő európai parlamenti választások és a nyári párizsi olimpia előtt Emmanuel Macron elnök a francia kormány átalakításával próbálja visszaszerezni a népszerűségét, de félő, hogy ezzel elkésett – írta a Politico.
Fotó: Ludovic MARIN / AFP
Bár a sajtóban az elmúlt napokban több név is felmerült a kormányfői poszt lehetséges várományosaként, a legtöbben eddig is Attal oktatási minisztert tartották Borne legvalószínűbb utódjának, aki az elnöki palota keddi bejelentésével az ország legfiatalabb és első nyíltan meleg francia miniszterelnöke lett.
Ez az első lépése annak a régóta várt kormányzati átalakításnak, amellyel Macron és szövetségesei a meredeken zuhanó népszerűségüket próbálják visszanyerni.
2023 katasztrofális volt a francia kormánykoalíció számára, amely nyugdíj- és bevándorlási rendszerének a régóta ígért reformja hónapokig tartó politikai válságot és közfelháborodást eredményezett, ami több száz zavargást robbantott ki Párizs és más nagyvárosok utcáin.
Átalakul a francia kormány, kinevezték az ország új miniszterelnökétEmmanuel Macron kinevezte az új miniszterelnököt. A francia hírtelevíziók és az AFP hírügynökség értesülése szerint is Gabriel Attal oktatási miniszter volt a legesélyesebb a posztra, aki a közvélemény-kutatási adatok szerint jelenleg a legnépszerűbb francia politikus. |
Az átalakítás nem feltétlenül vezet majd politikai irányváltáshoz, a koalíció ezzel inkább azt próbálja meg jelezni, hogy a tavaly véghez vitt reformokon túlmenően új prioritásokra kívánnak összpontosítani – többek között a teljes foglalkoztatottság elérésére –, és megpróbálják az évet tiszta lappal kezdeni.
Erre nagy szükség is lesz, mivel júniusban tartják az európai parlamenti választásokat, ahol a legújabb felmérések szerint az jelenlegi irányvonalát ellenzők rekordgyőzelmet fognak aratni, mivel a blokk lakói a megélhetési- és a szomszédos háború, valamint az újra növekedő migrációs hullám miatt egyre elégedetlenebbek a vezetéssel.
Franciaországban a közvélemény-kutatások szerint Macron pártja a választások előtt közel 10 százalékkal van lemaradva régi riválisa, a jobboldali Marine Le Pen mögött.
Az ő európai parlamenti győzelme pedig az elnök bukásához is vezethet a következő években.
Fotó: Ludovic Marin/AFP
A kormányátalakításról szóló találgatások azóta terjedtek el, hogy a francia parlament csak nagy nehezen és minimális többséggel tudta elfogadni az új, bevándorlásra vonatkozó szigorúbb szabályokat, ez a csata pedig mély repedéseket tárt fel Macron jobbközép koalíciójában.
Gabriel Attal fiatal, dinamikus és jól kommunikáló profillal rendelkezik, ami miatt a volt kormány legnépszerűbb tagja, miniszterelnökként pedig megmutathatja, hogy Macron számára a közvélemény és a nép akarata fontosabb, mint a dogmatikus irányítás
– mondta Benjamin Morel politikai elemző.
A francia elnök és a Borne által vezetett kormány a 2022-es választások óta küzd a lázadozó parlamenttel, amely az abszolút többség elvesztése óta folyamatosan megpróbálta akadályozni a kabinet munkáját.
Macron tavalyi döntése, hogy a végrehajtó hatalmat felhasználva elfogadta a 64 évre történő, vitatott emelését, hetekig tartó erőszakos tüntetéseket váltott ki. Borne pedig a francia alkotmány egyik kiskapuján keresztül mintegy 23 alkalommal próbált törvényjavaslatokat keresztülvinni – ezek a diktatórikusnak tűnő lépések csúnya foltot hagytak a koalíció megítélésén.
Ennek ellenére azonban az elnöknek még így is sikerült a ciklusa első másfél évében elfogadtatnia a gazdasági reformjainak legnehezebb részeit, és ha ki tudja állni a mostani vihart, akkor az olyan ügyekben, mint az oktatás, újra visszaszerezheti a népszerűségét.
Az átszervezés valószínűleg kiélezi a versenyt Macron táborában a 2027-ben esedékes következő elnökválasztáson való utódlásért, mivel Edouard Philippe volt miniszterelnök, Gerald Darmanin belügyminiszter és Bruno Le Maire pénzügyminiszter is potenciális jelöltnek számít.
De mivel Le Pen az elmúlt 18 hónapot a parlamentben töltötte, hogy méregtelenítse imázsát és fényezze potenciális elnöki megbízólevelét, sok politikus most azt feltételezi, hogy megnyerheti a következő választást.
A választások éve lesz 2024, amibe a mesterséges intelligencia is beleszólhatAz év során több mint hatvan országban kerül sor választásra, így idén kiderül: bevetik-e a mesterséges intelligenciát a kampányok során az ellenfelek lejáratására, vagy erre még várni kell. |
