A mesterséges intelligencia az oktatásba is betört – a magyar tinik pedig elmondták a véleményüket
A mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák gyökeresen változtatják meg a mindennapjainkat. Mivel a gyerekek életének is szerves részévé váltak ezek a megoldások, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 őszén kutatást indított annak feltérképezésére, hogy miként viszonyulnak a 13–16 évesek a mesterséges intelligenciához – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden.
A közlemény szerint az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység; a fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia.
NMHH: a tinik körében futótűzként terjed az MI használata
A hatóság 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13–16 évesek az MI-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.
A kérdőívet 1197-en töltötték ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve nagyjából kiegyenlített volt. A legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él – írták.
A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle, a felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük – 76,5 százalék – legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot.
Kiemelendőnek nevezték, hogy a gyerekek 71,3 százaléka iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét.
A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek mintegy felével – 50,6 százalék – pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi.
Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.
Érdekes jelenségnek nevezték, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében – 29,6 százalék –, illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében – 23,6 százalék – látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
Nyelviskolák végveszélyben – helyettesítheti a mesterséges intelligencia a nyelvtanárt?
A technológiai fejlesztések egyik fontos területe a nyelvtanulás, mert mindenki gyorsan és könnyedén szeretne nyelvet tanulni. Meg olcsón és kényelmesen. A klasszikus nyelviskolák felett eljárt már az idő, vagy érvényes üzleti megoldás marad ez a fajta oktatás? – erről kérdezte a Világgazdaság Tóth Alexandra nyelviskola-tulajdonost.
Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart
