Kína már le is hagyta a világot a mesterséges intelligencia kutatásában?

Kína a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában is lehagyni látszik a világot egy frissen megjelent tanulmány szerint. A kutatás szerzője, Daniel Hook a Dimensions adatbázisát használta, mely a globális kutatási ökoszisztémát térképezi föl, és arra jutott, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legtöbb kutatás ma már Kínában zajlik – derül ki a Digital Science csütörtöki közleményéből.

A közlemény arra is rávilágít, hogy míg 2000-ben csak mintegy 10 ezer tanulmány jelent meg a mesterséges intelligencia területén, addig a publikációk száma 2024-ben már 60 ezer volt.

Az MI-versenyt is Kína nyerheti

Kína ma már nemcsak a publikációk , de az azokban szereplő idézetek, forrásmegjelölések számában is listavezető, és bár az MI-startupok terén az Egyesült Államok még őrzi vezető pozícióját, az ázsiai ország ezen a területen is gyorsan tör fel. A publikációk számát nézve Kína felveszi a versenyt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió együttes kibocsátásával.

Mindezek mellett Kína a legfontosabb együttműködő partnere mind az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió kutatóinak. Ez nem is csoda, hiszen 

A tanulmány szerint ugyanakkor az Európai Unió szakemberei számára előny a közösségen belüli együttműködések lehetősége.

Kína ráadásul az MI-szabadalmak terén is élen jár, egyes területeken akár tízszeresen megelőzve az Egyesült Államokat. Mindez akkor, amikor Hook szerint a technológia egyre inkább stratégiai eszközzé válik, hasonlóan az energiához vagy a katonai képességekhez.

A kínai kutatások szélesebb bázisra épülnek

A kutatás arra is rávilágít, hogy míg a nyugati világban néhány helyen összpontosulnak a fejlesztések, addig Kínában 156 olyan intézmény van, amely több mint 50 publikációt tett közzé tavaly a mesterséges intelligenciáról, ami arra utal, hogy az ország kutatói bázisa is gyorsan nő.

Hook szerint a DeepSeek megjelenése is Kína növekvő képességeinek a jele, fontos váltást jelent a globális MI-fejlesztésekben és Kína technológiai függetlenségének is a szimbóluma. A kutató értékelte a nyugati fejlesztéseket is, kifejtve, hogy Nagy-Britannia bár kicsi, de nagy hatású szereplő, míg az Európai Unió egyre inkább a lemaradást kockáztatja az MI-területén, mivel gyenge a határain túlnyúló együttműködési képessége, és nem igazán váltja a kutatásokat gyakorlati eredményekre, például szabadalmakra.