Mégse vége, életbe léphet a Mercosur: a németek rátámadtak Ursula von der Leyenre, Merz és Weber kiborult – "Nincs helye késlekedésnek"
Németország, az Európai Unió Mercosur kereskedelmi megállapodásának legfőbb támogatója arra szólította fel Brüsszelt, hogy amellett is léptesse életbe az egyezményt, hogy az Európai Parlament szerdán megszavazta a bírósági felülvizsgálatát. Komoly konfliktus látszik kibontakozni az EU szervei és a két legnagyobb gazdasága között – mutat rá cikkében a Politico. A vita tárgya az az egyezmény, amely egy 700 millió lakosú szabadkereskedelmi övezetet hozna létre az EU és hét latin-amerikai ország között, és ezzel eltörölné a termékek több mint 90 százalékára kivetett vámokat. A németek azt akarják, hogy az Európai Bizottság léptesse érvénybe, hiába folyik még a vita.
Az Európai Parlament szerdán hajszálnyi többséggel fogadta el azt az indítványt, amely jogi véleményt kér az Európai Unió Bíróságától arról, hogy a Mercosur-megállapodás összhangban áll-e az uniós szerződésekkel. Ez súlyos vereség Ursula von der Leyen bizottsági elnök számára, aki néhány órával a szavazás előtt még személyesen kérte az EP-képviselőket, hogy támogassák az egyezmény előrehaladását.
Az Európai Bizottság „mélységesen sajnálatosnak” nevezte a parlament döntését, és megalapozatlannak minősítette az indítványban megfogalmazott aggályokat.
A parlament a végső hozzájárulásáról csak az Európai Unió Bíróságának állásfoglalása után szavazhat, ami másfél-két évig is eltarthat. A bíróság ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy „intézményi vagy politikai szükség esetén gyorsíthatja az eljárást”.
Mégis hatályba léptethetik a Mercosur-egyezményt?
Elvileg az Európai Bizottság az uniós szerződések alapján ideiglenesen alkalmazhatná a Mercosur-megállapodás egyes részeit. Ezt támogatja Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője is, aki Magyarországon a Tisza Pártot támogatja, amelynek elnökét európai parlamenti mentelmi joggal védik.
„Az Európai Parlament ma nem érdemi álláspontot foglalt el a Mercosurról, hanem egy eljárási kérdésről szavazott. Ez ideológiai okokból történő időhúzás egy sürgősen szükséges megállapodás ügyében. A jelenlegi geopolitikai helyzetben Európa nem engedheti meg magának a bénultságot. A megállapodást most ideiglenesen alkalmazni kell, hogy gazdasági előnyei érvényesülhessenek. A végső szót az Európai Parlament mondja ki az uniós bírósági felülvizsgálat után” – fogalmazott az európai parlamenti szavazás után a pártvezető.
Olof Gill, a bizottság vezető kereskedelmi szóvivője korábban arról beszélt, hogy az uniós szerződések lehetővé teszik az ideiglenes alkalmazást. Sabine Weyand, a bizottság kereskedelmi főigazgatója azonban a képviselőknek küldött e-mailben arról biztosított, hogy a Mercosur-országok ratifikációja nélkül a megállapodás nem lép életbe.
Bár jogilag lehetséges az ideiglenes alkalmazás a parlamenti jóváhagyás előtt, erre 2011 óta nem volt példa – mutatott rá David Kleimann kereskedelmi szakértő. „Az ideiglenes alkalmazás nem lép hatályba az Európai Parlament hozzájárulása előtt, vagy mielőtt a parlament kifejthetné álláspontját – ez a bevett gyakorlat.”
Az EPP egyébként megvédte csütörtökön a szintén német, Weber pártjának kebeléről jött Ursula von der Leyent, miután szavaztak a bizalmatlansági indítványról az Európai Parlamentben, amelyet a patriótafrakció pont a Mercosur-megállapodás miatt tiltakozva vezetett be. Az elnök pozíciója nem került veszélybe, de már maga a szavazás is figyelmeztetés volt számára: szüksége van az EPP-re, amely az egyezmény életbe léptetését sürgeti. Magyar Péter korábban bejelentette, nem vesznek részt a szavazáson, ezzel a döntésével a Tisza ma Brüsszel mellé állt a magyar gazdákkal szemben – írta a Magyar Nemzet.
A szavazás mélyítette a törésvonalat Franciaország és Németország között
Franciaország régóta harcol a latin-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás ellen a francia mezőgazdaság védelmében, míg Németország az ipari export fellendítését sürgeti, különösen Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi nyomásgyakorlása miatt.
Friedrich Merz német kancellár sajnálatosnak nevezte az EP döntését. Szerinte a testület tévesen ítéli meg a geopolitikai helyzetet, és arra sürgetett, hogy a megállapodást az EU mihamarabb, akárcsak ideiglenesen is, de léptesse hatályba.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök ugyanakkor „fontos és tiszteletben tartandó szavazásként” üdvözölte a döntést. Jean-Noel Barrot külügyminiszter pedig belengette, hogy szükség esetén nemet mondanak, és küzdenek a francia mezőgazdaság védelméért és élelmiszer-önrendelkezésének biztosításáért.
Nem ez az első eset, hogy a két ország az unió meghatározó politikai kérdésében egymásnak feszült. Ilyen például a védelempolitika, amelynek a finanszírozásáról eltérő álláspontot képviseltek, de az európai harcirepülőgép-program kapcsán sem tudtak dűlőre jutni egymással.
A Mercosur Németország kitörési pontja lehet
A Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény legnagyobb támogatója Németország, mivel azt reméli tőle, hogy ipari exportja, főleg az autók számára kedvező lesz. Ezzel szemben Franciaország azért ellenzi a kereskedelmi megállapodást, mert mezőgazdasága jelentős részesedéssel rendelkezik a gazdaságában, és vele szemben az élelmiszer-termelésben az egyezmény a latin-amerikaiaknak kedvez. Ráadásul a francia Renault brand tavaly a Mercosur-egyezmény nélkül is képes volt 21 százalékkal növelni latin-amerikai eladásait.
A német gyártók összehasonlítható adatai nem ismertek, a jelek szerint azonban nem tudták ezt követni. Mindenesetre, miközben saját belföldi és európai piacaikról szorítják ki őket a kínaiak, biztosan jót tenne nekik, ha a Mercosur-piacon beindulhatnának – világított rá lapunk korábban.
Már nem is titkolják: a német autóipari lobbi miatt akarja lenyomni Von der Leyen az európaiak torkán a Mercosur-megállapodást
A német autógyártók egyre látványosabban szorulnak ki a távol-keleti piacokról, és már a tavalyi évben is súlyos veszteségeket halmoztak fel. Ez magyarázza, hogy miért erőltette át az Európai Bizottság a Mercosur-megállapodást: az egyezség elsősorban a nagy európai autóipari szereplőknek kedvez, mindenekelőtt a Mercedesnek és a Volkswagennek, amelyek új exportlehetőségeket remélhetnek Dél-Amerikában. A döntésnek azonban komoly ára van. Miközben az unió az ipari érdekeket igyekszik menteni, az európai gazdák ismét vesztesei lehetnek a folyamatnak — akárcsak korábban, az ukrán gabona ügyében, amikor Brüsszel szintén magukra hagyta őket.
