Az orosz-ukrán háború legfontosabb csütörtöki eseményei

  • Joe Biden háborús bűnösnek nevezte az orosz elnököt; Vlagyimir Putyint szerint ez megbocsáthatatlan
  • Az amerikai elnök újabb segélyt ígért Ukrajnának, miután Volodimir Zelenszkij a Kongresszustól kért segítséget; harci repülőket is kap
  • Az ukránok megállították az orosz hadsereg előrenyomulását Kijevnél, ám Mariupol napokon belül eleshet
  • A következő orosz támadás a tenger felől jöhet
  • Ársokkot okozhatnak az oroszok az olajpiacon – figyelmeztet az IEA
  • Moszkva szerint esélyes a megállapodásra, a békeszerződés tervezete is kész, de az ukránoknak nem tetszik
  • Törökországban találkozhat Putyin és Zelenszkij
  • Videón üzent az oroszoknak Arnold Schwazenegger

 

Újabb amerikai szankciók Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben

22:21 Az amerikai képviselőház csütörtökön elsöprő többséggel támogatta azt a jogszabályt, amely az ukrajnai invázió miatt megszünteti Oroszország és Fehéroroszország „legnagyobb kereskedelmi kedvezményt biztosító státuszát”, megnyitva ezzel az utat az ezekből az országokból származó behozatalra kivetett magasabb vámok előtt.

Százharminc túlélőt sikerült kimenteni a mariupoli színház romjai alól

22:00 Eddig mintegy 130 embert mentettek ki egy orosz légicsapás által romba döntött színház pincéjéből az ostromlott dél-ukrajnai Mariupolban – közölte ukrán tisztviselőkre hivatkozva a Guardian.

Videón üzent az oroszoknak Arnold Schwazenegger

21:45 Arnold Schwarzenegger az egyik első hollywoodi sztár volt, aki a moszkvai Vörös téren forgathatott; a korábbi testépítő a Vörös zsaru felvétele előtt, és azután is többször járt Oroszországban, állítása szerint fiatal kora óta szeretettel és tisztelettel tekint az orosz népre. Épp ezért fordult hozzájuk egy videóüzenetben, hogy a „rideg valóságról” is tájékoztassa őket – mondja mikroblogján megosztott videójában Schwarzenegger, aki ezt követően több mint 5 percen keresztül cáfolja azokat az álhíreket, amelyekkel az orosz állam igazolni próbálja az Ukrajna elleni háború jogosságát.

A háború a Mars-programra is lesújtott

21:25 Az Európai Űrügynökség úgy döntött, hogy idén semmiképp sem indítja el az orosz űrhivatallal közös Mars-misszióját az ukrajnai háború miatt. A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták fellőni egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével.

Schallenberg: a szemünk előtt alakul az új világrend

20:45 Az osztrák külügyminiszter szerint akár 10 millió menekült is érkezhet az Európai Unióba a háború miatt. Alexander Schallenberg szerint hiba volna európai háborúként tekinteni arra, ami Ukrajnában zajlik, az ugyanis az egész világ rendjének átalakulásához vezethet. Schallenberg szerint ha nem vigyázunk, ebben az új világban sokkal több lesz a nyílt konfrontáció az országok között.

Törökországban találkozhat Putyin és Zelenszkij

19:55 Recep Tayypi Erdogan kész vendégül látni a két, háborúban álló ország vezetőjét Törökországban – írja az Anadolou hírügynökség. A török elnök ma Vlagyimir Putyinnal is egyeztetett erről, tegnap pedig Zelenszkijjel tárgyalt. Erdogan elmondta az orosz államfőnek, hogy egy hosszú távú tűzszüneti megállapodás megalapozhatná a későbbi tárgyalásokat, és csak ez garantálhatá a humanitárius folyosók biztonságos működését.

A török külügyminiszter ma Lembergben utazott, hogy Dimitro Kulebával egyeztessen a béketárgyalások előkészítéséről. Mevlüt Cavusoglu szerint egyre nagyobb az esély arra, hogy a háborús felek megállapodjanak. Ennek érdekében Törökország kész közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, az előbbi felkérésére. A török külügyminiszter tegnap még Moszkvában volt, ahol szintén felajánlotta, közvetít a tárgyalásokon. 

Törökország már korábban elítélte az orosz agressziót, és kiállt Ukrajna területi egysége, illetve függetlensége mellett,  nem ismeri el a Krím annektálását, és a Donyeck-medence elszakadási kísérletét. Törökország a kezdetektől próbált közvetíteni a felek között; a harcok kezdete óta a két ország közötti legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetés – Lavrov és Kuleba külügyminiszterek amúgy teljesen eredménytelen találkozója – is török földön, Antalyában zajlott.  

A földdel tették egyenlővé a leggazdagabb ukrán üzletember gyárát

18:15 A Metinvest Group mariupoli acélgyárát teljesen lerombolták az oroszok – közölte az Ukrajinszki Novini hírportál.  Az Azovstal Vas- és Acélművek a donyecki születésű Rinat Ahmetov milliárdos tulajdona, aki az ukrán Korreszpondent magazin szerint nemcsak Ukrajna leggazdagabb embere a maga 8,5 milliárd dolláros vagyonával. Ahmetov elsősorban az acéliparban aktív; az ő tulajdonában van az FK Sahtar Doneck focicsapat is.

Naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra az oroszok

18:00 Több mint 350 000 civil rekedt a délkelet-ukrajnai Mariupolban, amelyet tizenhatodik napja ostromol az orosz hadsereg. A város alpolgármestere az Interfax ügynökségnek nyilatkozva elmondta: naponta 50-100 bombát dobtak a városra, ahol már nincs olyan épület, amelyben nem tettek kárt a robbanások. A lakóépületek 80 százaléka vált veszélyessé, vagy egyenesen lakhatatlanná, ezek 30 százaléka menthetetlen.

Az elmúlt napokban mintegy harmincezren menekültek el az ostromlott városból, annak ellenére, hogy Mariupolból nem nyílt humanitárius folyosó, illetve az ukránok szerint az nem volt biztonságos, mert az oroszok nem tartották be a fegyvernyugvási egyezményt.

Mariupolban több kijelölt óvóhely működik, mindegyikben több százan zsúfolódtak össze, többségében nők és gyerekek, akik gyógyszer, élelem, fűtés és villany nélkül várják a bombázás végét. A városi színház épületében kialakított óvóhelyet szerdán bombatámadás érte; a romok eltakarítása és az ott rejtőzködők mentése még folyamatban van az alpolgármester szerint. 

A színházat ért támadást követő első beszámolók még azt állították, hogy az óvóhelyen rejtőzőkre rádőlt az épület, és maga alá temette őket. Több mint fél nappal később derült ki, hogy a legtöbben egyetlen karcolás nélkül élték túl a támadást.   

Az Egyesült Államok legmodernebb harci drónjaiból küld Ukrajnának

17:40 Száz darab, Switchblade típusú távvezérelt harci repülőt küld az Egyesült Államok Ukrajnába. A drónok az amerikai elnök által még szerdán megígért, csaknem egymilliárd dollár értékű hadisegéllyel érkezhetnek, amelyben páncéltörők és föld-levegő rakéták is lesznek. A Switchblade-eket először Afganisztánban a tálibok elleni harcokban vetették be még 2010-ben. 

Húsz százalékkal több gázt küldenének Európába az amerikaiak

17:25 A washingtoni kormányzat engedélyezte a cseppfolyósított földgáz (LNG) Európába irányuló exportjának növelését; mostantól valamennyi, működő amerikai cseppfolyós földgáz-projekt engedélyt kap arra, hogy teljes kapacitását bármely olyan országba exportálja, ahol ezt az amerikai törvények vagy politika nem tiltja. 

Joe Biden szerint az intézkedés segítheti Európát a háború miatt súlyosbodó kezelésében.

Az Ukrajna elleni háború kezdete előtt az Egyesült Államok a cseppfolyós gázt exportáló országokkal és vállalatokkal az üzemanyag Európába történő szállításának fenntartására vonatkozó vészhelyzeti tervekről tárgyalt. Oroszország általában Európa földgáz-ellátásának mintegy 30-40 százalékát biztosítja, amely 2021-ben összesen mintegy 18 milliárd köbmétert tett ki. Az Egyesült Államok az év végéig várhatóan 20 százalékkal növelheti az LNG európai exportját.

A portugáliai Sines kikötőváros lehet az "új kapuja" a tengerentúlról Európába érkező, cseppfolyósított földgáznak. Lisszabon ennek érdekében javítaná a kikötő hatékonyságát és növelné a tárolókapacitásait.

Online folytatódnak a fegyverszüneti tárgyalások

15:40 Folytatódnak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, de ezúttal nem Fehéroroszországban, hanem az interneten – közölte Dimitij Peszkov. Az orosz elnök szóvivője elmondta:  Moszkva sokkal több rugalmasságot tanúsít a tárgyalások során, mint Kijev, egyúttal emlékeztetett: Oroszország már korábban egyértelműen a tárgyalópartnerek tudtára adta követeléseit.

Közben a török külügyminiszter csütörtökön Lembergbe utazott, hogy Dimitro Kulebával egyeztessen. Mevlüt Cavusoglu elmondta: közvetítene a háborús felek között annak érdekében, hogy ezúttal egyikőjük se törje meg a tűzszüneti megállapodást. Törökország 24 órás fegyvernyugvást javasol a humanitárius folyosók megnyitása érdekében, a nemzetközi szervezeteket pedig arra kéri,  küldjenek megfigyelőket a térségbe.

Több száz tanúvallomást gyűjtöttek össze az orosz háborús bűnök bizonyítására

15:05 A lengyelországi ügyészek több mint 300 tanúvallomást gyűjtöttek össze az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban – közölte a lengyel igazságügyi miniszter. Ezek alapján a lengyel ügyészség vizsgálatot kezdeményez Oroszország ellen.

Elfogadhatatlanok és megbocsáthatatlanok Biden szavai a Kreml szerint

14:00 Az amerikai elnök tegnap háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint, először azóta, hogy az oroszok háborút indítottak Ukrajna ellen. Az orosz elnök szóvivője csütörtökön erre így reagált: 

ez teljesen elfogadhatatlan és megbocsájthatatlan.

Dimitrij Peszkov szerint Biden elnök szavai az Egyesült Államok korábbi katonai akcióinak tükrében végképp megalapozatlannak tűnnek. 

Egy olyan állam vezetőjének, amely hosszú éveken keresztül világszerte bombázta a civil lakosságot, amely atombombát dobott egy már legyőzött országra, nincs joga ilyeneket mondani. 

Biden elnök nem az első, aki háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyint. A brit kormányfő már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában háborús bűnöket követ el, és a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság is nyomozást indított a nemzetközi egyezményeket sértő háborús bűntettek feltárására. 

Scholz: a kimarad a háborúból

13:50 Németország kiáll "a bátor ukránok mellett" és pénzügyi, valamint humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti őket, hogy "megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben, " de a háborúból kimarad – közölte a német kancellár, miután az ukrán elnök német parlamenti képviselők előtt rótta fel neki, hogy kormánya tétlenül nézi az oroszok által indított háború következményeit, miközben a német cégek tovább üzletelnek az oroszokkal.

A háború rávilágít a fekete-tengeri térség fontosságára

13:00 A határrendészet adatai szerint mostanra 460 ezer menekült érkezett Ukrajnából Romániába. A BBC magyarországi tudósítója szerint a menekültek közül 130 ezren az országban maradtak, míg mások például Bulgáriába utaztak tovább a Fekete-tenger partjainál. Hozzátette, hogy a háború rávilágított a fekete-tengeri térség stratégiai fontosságára.

Ahogy az orosz haditengerészeti hajók és szárazföldi erők Odesszához közelednek, sok ukrán a part mentén a Dunán keresztül menekültek el, először vonattal, busszal, majd a folyami kompokon keltek át a folyón.

Ez csak egyike azon pontoknak, amelyeken keresztül az ukránok menekülnek az orosz invázió elől, de egyben az egyik legjelentősebb is. Ez az egyetlen hely Ukrajna hosszú nyugati határán, ahová az emberek csónakkal érkeznek. 

A legutóbb érkezők között volt egy 10 napos kisbaba is. 

Túlélték a bombázást a mariupoli polgárok

12:30 Az ukrán hatóságok szerint több száz (más források szerint több mint ezer) ember bújt meg abban a színházban, amelyet bombatámadás ért szerda délután Mariupolban. A korábbi híradások arról szóltak, hogy a kijelölt óvóhelyen tartózkodókra ráomlott az épület. A legfrissebb hírek szerint azonban bár az épület súlyosan megrongálódott, de nem temette maga alá az ott rejtőzőket. Mostanára sikerült eltakarítani a törmeléket annyira, hogy kiszabadíthassák az épületben rekedteket; a legtöbben sértetlenül megúszták a bombatámadást.

OAH: biztonságos távolságban vannak az ukrán atomerőművek

12:15 A hazai atomhivatal folyamatosan követi az ukrán atomerőművekről kiadott hivatalos információkat, ahogyan a gyorsértesítési rendszeren keresztül érkező értesítéseket, információkat is. Jelezték: elég messze vannak Magyarországtól az ukrajnai atomerőművek ahhoz, hogy egy esetleges esetén se kelljen olyan eseményre számítani, amely indokolttá tenné a lakosságvédelmi intézkedéseket bevezetését Magyarországon.

Ez a generáció még nem látott olyan ársokkot, mint ami az olajpiacon jöhet

11:45  Három százalékkal emelkedett az olaj ára, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) figyelmeztetett, hogy a kínálat visszaesése sokkal alacsonyabb lehet a kereslet csökkenésénél áprilisban. Az IEA szerint napi hárommillió hordónyi orosz kőolaj és finomított termék eshet ki a piacról, miközben az igények a magas árak miatt csupán napi egymillió hordóval csökkennek.

Orosz hadihajók jelentek meg a Japán-tengeren

11:20 Négy, páncélozott katonai járművekkel megpakolt orosz hadihajó vonult el Japán mellett, hogy erősítést vigyen az orosz csapatoknak Ukrajnába – közölte a japán hadsereg. A The Wall Street Journal cikke szerint az orosz hadsereg által általában tankok vagy más katonai járművek szállítására használt hajók kedden és szerdán áthaladtak azon a szoroson, amely a japán Hokkaidó szigetét választja el Honsú szigetétől.

Hétfőn egy fegyverszállító hajó haladt át ugyanazon a szoroson, március 10-én pedig 10 fregatt, romboló és több kisebb hadihajó is – közölte a japán katonai hivatal. Más hajók ugyanabba az irányba haladtak el egy Hokkaidótól északra lévő átjárón keresztül – közölte a hivatal, amely a japán katonai hajók és repülőgépek által készített fényképeket is közzétette az orosz haderők mozgásáról.

A horvát hatóságok is lefoglaltak luxusjachtokat

10:51 A spanyol és az olasz tenger után immár a horvát tengerpart sem életbiztosítás a fényűzni vágyó Putyin-barát oligarcháknak. Az egyik lefoglalt hajó, a fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon.

Egyre nagyobb a nyomás az orosz elnökön

10:20 A BBC oroszországi újságírója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök két fronton is harcol: nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban is. Az tudósító beszámolója szerint 

a Kreml bűnbakjai a „nemzetárulók”, a nyugatbarát „söpredék”, illetve az „Ötödik hadoszlop”,  akik nehezítik az Ukrajna ellen invázió sikerét.

A háború jelentős szankciókat  eredményezett Oroszországgal szemben, tovább erősítve az ország gazdasági és diplomáciai elszigeteltségét a nemzetközi közösségtől. Az orosz elnök magatartása odáig vezetett, hogy Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte, Moszkva pedig elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan retorikának nevezte Biden szavait.

Súlyos veszteségek érik az orosz hadsereget

9:50 A brit védelmi minisztérium friss helyzetértékelése szerint az orosz csapatok előrenyomulása minden fronton megakadt; a veszteségeik súlyosak. Az Egyesült Államok becslése szerint több mint 7000 orosz katona esett el a harcokban; a hivatalos moszkvai adatok szerint Oroszország kevesebb mint 500 katonát vesztett a háború három hetében. Az amerikai védelmi minisztérium információi szerint az oroszok csaknem ezer rakétát lőttek ki szerdáig ukrán célpontokra, de látványos előnyre nem tettek szert az elmúlt napokban.

 

Zelenszkij: Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz

9.25 Az ukrán elnök a német parlament alsóházához intézett beszédében jelezte: a Németország által Moszvkával szemben bevezetett szankciók, illetve az Ukrajnának küldött segítség megkésett és elégtelen volt ahhoz, hogy megakadályozza a vérengzést. Hozzátette: Németország jelenleg is üzletel Oroszországgal, ezzel Moszkva háborús erőfeszítéseit pénzeli. Németország újabb hibát követ ez azzal, ha továbbra is úgy véli, képes lesz megvédeni magát az Ukrajnában dúló háború hatásaitól. Volodimir Zelenszkij sürgette a német kancellárt, hogy végre európai vezető szerepéhez méltó módon lépjen fel, és állítsa meg a háborút Ukrajnában. Az ukrán elnök közölte: országa csatlakozni akar az Európai Unióhoz, de azt látja, Németország ebben a kérdésben is habozik egyértelmű állást foglalni.

Zelenszkij ezzel kapcsolatban megjegyezte: 

hónapokkal az orosz invázió kezdete előtt figyelmeztették Németországot arra, mi készül, és többször jelezték szándékukat, hogy csatlakoznánk a NATO-hoz, de egyszer sem kaptak erre választ, még nemleges választ sem.

A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva elszámolta magát

9:20 Marcin Przydacz a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Moszkva eredeti terve Ukrajnában a katonai infrastruktúra gyors lerombolása lehetett.

A Kremlben azt hitték, hogy Ukrajna kormánya majd valahogy szétporlad. Nem ez történt. Az ukránok nagyon bátran védik a földjüket és az értékeiket, a demokráciájukat és az országot, amelyet felépítettek, amelyet 30 éve építenek. Ezért Putyin elnök úgy döntött, polgári létesítményeket is célba vesz.

Przydacz az óvóhelyként funkciónáló mariupoli színház bombázásáról azt mondta: meggyőződése, hogy szándékosan vették célba az épületet. A lengyel külügyér hozzátette: Vlagyimir Putyin háborús bűnt követett el ezzel.

Orbán: megerősítik a határátkelőhelyet Csengersimánál

9:10 A csengersimai határátkelőhelyhez most is több ezer ukrán menekült érkezik naponta autókkal Románián keresztül, de 

A jövő héten egy nagyobb menekülthullámot várunk, ezért ezt a határátkelőhelyet is meg kell erősítenünk

– mondta Orbán Viktor; a kormányfő a közösségi oldalán posztolt a csengersimai határátkelőpontról.

Hamis videón adta meg magát az ukrán elnök

8:40 Az Ukrajna 24 televízió közlése szerint hekkerek törték fel a csatorna weboldalát, és feltöltöttek oda egy videót, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök letette a fegyvert az oroszok előtt – állítja a tévécsatorna vezetése, amely figyelmeztet: a videó ügyes hamisítvány.

Nemzetközi Bíróság: Oroszország azonnal fejezze be a háborút

8:20 A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság az ukrajnai hadműveletek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt. Az Ukrajna által még február végén beadott keresetre reagáló bírósági határozat szerint 

Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló, illetve általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.

A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.

Kijelölt óvóhelyet bombáztak az oroszok Mariupolban

8:10 Több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – közölte az ostomlott város polgármester. Vadim Bojcsenko az orosz erőket vádolta a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán hadsereg aknázta alá és robbantotta fel. 

A városvezetés közlése szerint a robbantás után a színház központi része összeomlott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület kijelölt óvóhelyül szolgált, és erről az oroszok is tudtak.

Szlovákia mellett Csehország is elfogadná a NATO-erősítést

8:00 A pozsonyi parlament már kedden beleegyezett abba, hogy Szlovákiába 2100 külföldi katonát telepítsen a NATO; a cseh védelmi miniszter pedig a katonai szervezet szerdai, rendkívüli ülésén jelezte: országa kész befogadni a Németországból érkező erősítés egy részét.

Szlovákiába várhatóan amerikai, német, holland, lengyel és szlovén NATO-egységeket telepítenének, de Németország több katonát küldene a katonai szövetség keleti szárnyára, mint ahányat Szlovákia be tud fogadni. Ezek egy része mehetne Csehországba. 

Csehország újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnába

7:55 700 millió korona értékű fegyverszállítmányról döntött a cseh kormány – közölte Vít Rakušan belügyminiszter. A Radio Prague emlékeztetett: Csehország korábban is küldött hadisegélyt Ukrajnának, akkor 750 millió korona értékben szállított lőszert, gépkarabélyokat és légelhárító rakétákat. A mostani szállítmány összetételéről a belügyminiszter nem tájékoztatott.

Putyin: nem titkolom, nem lesz könnyű

7:25 Az orosz elnök most először ismerte el, hogy országa súlyos árat fizet a szankciókért; Vlagyimir Putyin televíziós beszédében arról beszélt: mélyreható gazdasági átalakításra lesz szükség Oroszországban.

Nem titkolom el, nem lesz könnyű. Az és a  ideiglenesen emelkedni fog. A feladatunk, hogy ezeket a kockázatokat minimalizáljuk.Az orosz elnök gazdaságélénkítő intézkedéseket ígért: a nyugdíjak emelését és az állami foglalkoztatottak bérének kiegészítését, magasabb minimálbért, valamint az orosz vállalkozások támogatását. De elmondta azt is, hogy a Banka Rosszija nem kezd féktelen pénznyomtatásba, és az állam nem fogja szabályozni a fogyasztói árakat sem.

Az orosz elnök leszámolna az árulókkal

7:10 Vlagyimir Putyin azzal vádolta a nyugatot, hogy meg akarja osztani és végső soron el akarja pusztítani Oroszországot, de a belső ellenségnek is üzent legújabb videójában. Az orosz elnök fogadkozott: 

megtisztítja Oroszországot a söpredéktől és az árulóktól

 – írja a Bloomberg. Putyin hozzátette: az orosz emberek mindig is felismerték az igazi hazafikat és az árulókat is a soraikban, és utóbbiakat kivetették maguk közül, "mint ahogy kiköpnek egy muslincát, amely véletlenül repült a szájukba." Ennél is messzebb ment, amikor azt mondta:
Meg vagyok győződve arról, hogy a társadalmunkat csak megerősíti ez a természetes és szükséges öntisztulás, megerősíti a szolidaritásunkat, az összetartásunkat.

A Bloomberg emlékeztetett: Oroszországon belül is egyre többen éles kritikát fogalmaznak meg az Ukrajna ellen indított háborúval és annak következményeivel kapcsolatban. Moszkva az inváziót "különleges hadműveletnek" nevezi, és azt állítja: az Ukrajnától elszakadni kívánó területek oroszajkú lakosságát védi az "ukrán fasisztákkal szemben". A Kreml ragaszkodik álláspontjához, hogy polgári célpontokat nem támad, civilekre nem lő.

 

Bulgáriából vagy Szlovákiából kaphatnak nagy hatótávolságú rakétákat az ukránok

6:55 Az Egyesült Államok védelmi minisztere bolgár, illetve szlovák kollégájával tárgyal a héten arról, hogy a birtokukban lévő S-300-as  típusú rakétarendszerekből adjanak az ukránoknak – írja a Financial Times. A szovjet gyártmányú, nagy hatótávolságú föld-levegő rakéták kezelését az ukrán hadsereg jól ismeri, így kézenfekvő lenne ezeket adni az ukránoknak. 

Az Egyesült Államok harci drónokat küld Ukrajnába

6:45 Washington először küld repülőket Ukrajnának azóta, hogy február 24-én az orosz támadást indítottak. A hadieszköz-támogatás is része annak a csaknem egymilliárd dolláros hadisegélynek, amelyet Joe Biden jelentett be szerdán. A támogatás részeként az ukránok légvédelmi rendszereket és páncéltörőket is kapnak – írja a Financial Times. A lapnak nyilatkozó amerikai védelmi minisztériumi forrás szerint "ütőképes" drónokat küldenek, de személyzetet nem.

 

Az orosz-ukrán háború szerdai eseményeiről készült összefoglalónkat itt olvashatja:

Az oroszok folyamatosan lövik Mariupolt, Kijevnél megállították az előrenyomulásukat

A legfelsőbb körökben folytatódik a diplomáciai adok-kapok, miközben Volodimir Zelenszkij elnök már a béke lehetőségéről beszélt szerdán. Kijev környékén ellentámadásba lendültek az ukránok, de Mariupolban egyre kilátástalanabb a helyzetük. Az orosz-ukrán háború 21-ik napjának legfontosabb eseményei.