„A magyar álláspont szerint a brüsszeli szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Európa minden korábbinál magasabb összeget fizet az orosz energiahordozókért” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton, azt követően, hogy részt vett az uniós pénzügyminiszterek találkozóján Prágában, ahol áttekintették egyebek közt a háború és a szankciók kérdését.

20200917 Budapest fotó: Teknős Miklós TM Magyar NemzetRiport: Varga Mihály pénzügyminiszter.
Fotó: Teknős Miklós

A cseh elnökség által kezdeményezett informális esemény második napján a tárcavezető megjegyezte, hogy a szankciós politikának akkor van értelme, ha annak fáj jobban, aki ellen hozták. Ezzel szemben Európát térdre kényszeríti, kényszerítheti a szankciók okozta brutális és energiahiány.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a magyar gazdaság eddig jól tartotta magát, a második negyedévben 6,5 százalékos volt a növekedés, amely az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A rekordmagas energiaárak, az infláció mértéke, az aszály okozta terméskiesés összességében azonban óvatosságra int: a harmadik és a negyedik negyedévben már jóval kisebb mértékű lehet a gazdaság lendülete.

A tárca első embere szerint az éves növekedés továbbra is 4 százalék felett lehet hazánkban.

Varga Mihály jelezte, hogy a kormány most is azon dolgozik, hogy az ország megőrizze a korábbi eredményeit, a gazdaság működőképessége és a munkahelyek megmaradjanak, és segíteni tudjon azoknak a vállalkozásoknak, háztartásoknak, amelyek az energiaárak miatt nehéz helyzetbe kerülnek.

A költségvetési és adózási kérdések tárgyalásakor a pénzügyminiszter ismertetése szerint világossá tette:

Magyarország továbbra is ellene van az adóterületen az egyhangú döntéshozatalnak, nem támogatja az adószuverentiás feladását.

Költségvetési politikában pedig a kormány álláspontja szerint az eddig kialakított szabályoknak megfelelően, minden ország a saját körülményeit mérlegelve hozza meg a költségvetési egyensúlyt megteremtő lépéseket.

Így kerülné ki a magyar minimumadó-vétót Brüsszel

Az Európai Bizottság a „megerősített együttműködés” nevű eljárást használná arra, hogy a magyar vétó ellenére is megszülethessen a globális uniós bevezetéséről szóló törvény.

A pénzügyminiszter a találkozón megerősítette azt is, hogy Magyarország támogatja az Ukrajnának nyújtandó 9 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi támogatást. A magyar kormány álláspontja kezdettől változatlan, mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség, fegyverszállítmányokat továbbra sem enged át az országon, ugyanakkor támogatja az igazságos tehermegosztáson alapuló, a háború kárait mérséklő pénzügyi segítséget – összegezte.

Varga Mihály az egyeztetésen aláhúzta, hogy

Magyarország eddig több mint 28 milliárd forint segítséget nyújtott Ukrajnának, továbbá az országba több mint 900 ezer menekült érkezett.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnával szomszédos tagállamok számos anyagi terhét viselik a háborúnak, amelyet más tagállamok nem.

A következő, immár döntéshozó uniós pénzügyminiszteri találkozót Luxemburgban tartják októberben.