A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.
A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró (6 és 8 millió forint) között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat.
A tulajdonos elmondta, hogy a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében sok ablak igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új, amelyeket a műemlékvédelemmel való egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cseréltek ki.
Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van. El lehet képzelni, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás
– panaszkodott a tulajdonos.
Egyre mélyebb az európai megélhetési válságMélyül Európában a megélhetési válság a magas az elszabaduló energiaárak, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió következtében – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből. |
Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt,
pedig évente 30-40 ezer liter fűtőolajat használ.
A kastély ura egyelőre nem tervez további szigetelési munkákat.
Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát
– nyilatkozta a tulajdonos.
Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket.
A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára.
Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés.
A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre (100 millióról 240 millióra) nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben
– sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville.
A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.
Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a zölddé válás érdekében. Egyet napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, és egy másikat a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítására.
Az állami tulajdonban lévő kastélyban addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekeznek csökkenteni a költségeket. „A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenti a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást” – zárta gondolatait az igazgató.
Ezért lassították le az Európába tartó gázszállító hajókatKorábban arról szóltak a hírek, hogy azért nem jön a cseppfolyósított gáz (LNG), mert Európa nem tudja fogadni. Ám a szállítóhajókat azért lassították le, hogy kivárják a magasabb árakat – írta a Handelsblatt. Gigantikus úszó gáztárolók jöttek létre Európa nyugati partjainál. |
