Most, hogy másodfokú hőségriasztás van érvényben idehaza, talán az átlagosnál fogékonyabb az ember a környezeti hírekre – amik egyáltalán nem szívderítők.
Fotó: Beata Zawrzel
A Másfél fok klímakutató intézetnél megjelent tanulmányában Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató kifejezetten szomorú képet festett a helyzetünkről, és nem ő az egyetlen, aki felhívja a figyelmet a súlyos állapotokra.
Mennyit ér Párizs?
Májusban a Válságok és valóságok című előadás-sorozatnak apokaliptikus volt nemcsak a hangulata, hanem a tartalma is, amit azóta jó néhány esemény megerősített:
- sorra döntjük a melegrekordokat,
- Spanyolország milliárdokat költ az aszálykezelésre,
- a Panama-csatorna járhatatlan lesz,
- Uruguayban már nincs ivóvíz,
- a fejlődő térségek összeomolhatnak,
- ebbe a biztosítók is belerokkannak,
- és az egész a gyermekvállalásra is hatással van
Fotó: Alessandro Bremec
Ezekhez illeszkedik az említett tanulmány, amely könnyen értelmezhető, sőt, látványos összevetésekkel jelzi, hogy mennyire rossz állapotban van a bolygónk, és csak még rosszabb lesz, ha nem változtatunk a szén-dioxid-kibocsátásunkon és nem leszünk képesek tartani a 2015-os párizsi klímaegyezményben megjelölt 1,5 Celsius-fokos maximális hőmérséklet-emelkedést.
Csökken a szén-dioxid-költségvetés?
Lehoczky Annamária rámutatott, hogy már a jelenlegi, 1,1 fokosnak mért általános hőemelkedés is hasonló tüneteket produkál a földön, mint ahogy az emberi test működése is eltérne a normálistól.
A környezetünkben tapasztalhatjuk a hőségen túl az aszályokat, de a villámárvizeket is, amik a szimpla ijedtségen túl az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra is veszélyesek.
Ami pedig igazán megdöbbentő, az a generációs összevetés: a manapság, illetve az előző évtizedben születők az életük során várhatóan 29-szer több hőhullámot lesznek kénytelenek elviselni, mint a szépszülők és a még korábban élt felmenők. A My Climate Future honlapján az interaktív modellező kis csúszkájával állítgatva meg lehet nézni, hogy a születési évhez viszonyítva mennyi ilyesmire számíthatunk.
Ezt a koronkénti áttekintést részletezi az alábbi, minden második élő generációt összegző táblázat:
Mindez abban az esetben igaz, ha a jelenleg érvényben lévő megállapodásokat tartanák a világ országai – ami nem szokásuk. De még ebben az esetben is igaz lenne, hogy nemcsak a részletezett természeti csapások keserítik az utánunk jövők életét, hanem sokkal kevesebb erőforrást használhatnak és jóval kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, máskülönben a rossznál is rosszabb lesz a helyzet.
A tanulmány szerint az Alfa-generáció tagjai, tehát a manapság születők „csupán” 84 tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki életük során, ami egy főre vetítve az 1/14-e annak, ami a nagyszülőknek jutott.
Miként reagál az ifjúság?
Reménysugár ott látható, hogy a fiatalabbakra nemcsak rosszabb idők várnak, de ebből kifolyólag érzékenyebbek is a témára, ebből következtetve cselekedni is hajlandóbbnak mutatkoznak.
Fotó: Shutterstock
Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint az alábbiak szerint oszlanak meg a klímaváltozással kapcsolatos vélemények.
15–24 év közöttiek:
- 22 százalék szerint a klímaváltozás a legsúlyosabb probléma,
- 44 százalék szerint személyesen is felelősek a klímaváltozás kezeléséért.
55 év felettiek:
- 16 százalék szerint a klímaváltozás a legsúlyosabb probléma,
- 37 százalék szerint személyesen is felelősek a klímaváltozás kezeléséért.
A tanulmány rögzíti még, hogy amennyiben a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor a század végére a globális felmelegedés várhatóan eléri a 3,5 Celsius-fokot, ezért a Save the Children gyermekvédő szervezet riportja kiemelte:
egyenrangú félként kéne kezelni a legfiatalabbakat is, hiszen a mai döntések következményeit nekik kell viselniük.
