Hszi Csin-ping személyesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne használjon nukleáris fegyvereket Ukrajnában. A kínai elnök ezt a márciusi moszkvai látogatásakor jelentette ki az orosz kollégájának. Azóta pedig a politikai hierarchia alacsonyabb szintjein is arra ösztönözték az oroszokat, hogy álljanak el az atomfegyverek bevetésének fenyegetésétől – tudta meg a Financial Times szerdán bennfentesektől, akiknek az információját megerősítik Josep Borrell, az külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének akkori kijelentései.
Fotó: AFP
Ha valóban igaz, hogy Hszi négyszemközt is óva intette Putyint a taktikai atomfegyverek használatától, akkor az erős elrettentő erőt jelenthet kollégájának.
Az orosz elnök ugyanis elszigetelődött a nemzetközi politika befolyásos nyugati részétől, és egyedüli jelentős szövetségese Peking maradt.
Miért nem akarja Kína, hogy Oroszország bevessen atomfegyvert a hozzá távoli Ukrajnában?
Legfőképpen azért, mert Kína szeretné helyreállítani a megromlott kapcsolatait az Európai Unióval. Az ázsiai állam erre irányuló politikájának központi eleme pedig Putyin elrettentése az atomfegyverek használatától az orosz–ukrán háborúban a kínai kormány egyik vezető tanácsadója szerint. A törekvést jól mutatja, hogy a nyilatkozataiban Peking következetesen ellenzi az atomtöltetek ukrajnai alkalmazását.
A pekingi vezetés nem bírálja Oroszországot az invázió elindításáért, sőt a nyugati államokat vádolja azzal, hogy szélesítik a konfliktust az Ukrajnának adott fegyverszállítmányokkal. A kínaiak attól tartanak ugyanakkor, hogy Putyin háborúja szorosabb szövetséget hoz létre az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Az ázsiai állam jól felfogott érdeke pedig pont ennek az ellenkezője, az, hogy tágítsa a két nyugati blokk közötti ollót. Ráadásul
egy Ukrajnára vagy annak valamelyik európai szövetségesére mért orosz atomcsapás azt kockáztatná, hogy az amerikaiak után az európai kontinens is Kína ellen fordul.
Mindez arra enged következtetni, hogyha az oroszok bevetnének taktikai atomfegyvert, Kína azonnal elhatárolódna Oroszországtól, ami azzal elveszítené a gazdasága lélegeztetőgépét és az egyetlen jelentős szövetségesét.
Mégsem olyan erős a kínai–orosz szövetség, mint az kívülről látszik?
Putyin csalódott volt, hogy Hszi látogatása nem hozott kézzelfogható eredményeket a számára, úgymint a régóta várt Szibéria ereje 2 gázvezeték jóváhagyását. Kína ezzel még vár, hogy a tovább gyengülő Oroszországgal szemben jobb tárgyalási pozícióba kerülhessen. Ráadásul a csúcstalálkozót lezáró közös közleménybe szinte biztosan a kínai elnök kérésére került be a nukleáris fegyverek használatának elítélése több nyugati biztonsági tisztviselő szerint.
Oroszország háborús gépezete nagymértékben függ Kína támogatásától. A nyugati szankciók következtében az orosz gazdaságot a szövetséges segítsége tartja lélegeztetőgépen. A kétoldalú kereskedelmük tavaly rekordmértékben, 190 milliárd dollárral nőtt. Ez főként Kína energiahordozó-vásárlásaival és fejlett kínai csipek eladásaival magyarázható.
Összességében a két állam kapcsolata egyre inkább Oroszország Kínától való függése, mintsem egyenrangú szövetség.
Ilyen borzalmas volna, ha atomháború törne ki – videón szemléltette a tudóscsoportMutassuk meg ezt a videót minél több embernek – kéri az Élet Jövője Intézet –, hátha ezzel nagyobb lesz az esélye, hogy akik képesek megelőzni egy amerikai–orosz atomháborút, tegyék is ezt meg. |
Ezek szerint a taktikai atomfegyverek alkalmazása csak Putyin üres fenyegetőzése?
Nem feltétlenül. Egy a nyilvánosságtól és a hozzá nem lojális emberektől elzárt autokrata vezető kiszámíthatatlan lépésre is képes.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország már figyelmeztette Oroszországot, hogy hagyományos fegyverekkel válaszolnak, ha taktikai atomfegyvert használ az ukrajnai háborúban. Putyin ezután felhagyott az ilyen fenyegetőzéssel. Ráadásul az orosz vezetéshez közelállók szerint Putyin sem szeretné, ha a sugárzás miatt élhetetlenné válnának azok a területek, amiket az országához csatolna.
Júniusban azonban újból felvetült a taktikai atomfegyverek gondolata, amikor az orosz elnök döntése alapján ilyen robbanófejeket szállítottak Fehéroroszországba.
Az intézkedés azt jelezte, hogy még Kína is képtelen lehet teljesen elrettenteni Putyint. A nukleáris fegyverek jelentik Putyin végső biztosítékát arra, hogy ezt a háborút ne veszítse el csúfosan
– magyarázta Alekszandr Gabujev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója a lapnak.
Kirobbant az újabb kereskedelmi háború – ismét Európa lehet a vesztesKína hadat üzent Európának azzal, hogy korlátozta bizonyos fémfélék exportját. |
