Kevesebb hajót támadtak a húszik, de a hajótársaságok továbbra is kerülik a Vörös-tengert

A jemeni húszik által elkövetett támadások gyakorisága jelentősen csökkent, amióta az amerikai és brit erők január óta többször is csapást mértek a fegyveres csoporthoz köthető célpontokra. A húszik január 26. óta négy említésre méltó akciót indítottak hajók ellen: egyet január 31-én, kettőt február 6-án és egyet ma. Ráadásul január vége óta a rakéták nem találták el a hajókat, bár a mai támadás részletei még nem ismertek.

A teherszállító társaságok azonban továbbra is vonakodnak a Jemen melletti vizeket használni és inkább a drágább, a Jóreménység fokát megkerülő útvonalat használják. Az elemzők szerint ugyan az amerikai–brit légicsapások ellehetetlenítették, hogy a húszik gyakori akciókat indítsanak, de a veszély még nem múlt el, a vállalatok pedig biztosra mennek – írja a Financial Times.         

A hajótulajdonosokat képviselő nemzetközi nonprofit szövetség, a BIMCO biztonsági vezetője, Jakob Larsen szerint nem reális, hogy pusztán légicsapásokkal megszüntethető a húszik jelentette fenyegetés. Larsen hangsúlyozta, hogy az arab országot irányító fegyveres csoport továbbra is képes a hajók megtámadására, ezért a társaságok inkább elkerülik a Vörös-tengert, amíg nem rendeződik megnyugtatóan a helyzet.   

Hiába esett vissza a húszi akciók száma, a világ egyik legnagyobb logisztikai cégének számító CMA CGM a múlt héten közölte, hogy hajóik elkerülik a Vörös-tengert. A dán hajózási társaság, a Norden vezérigazgatója szerint csak akkor térnének vissza a térségbe, ha a húszi támadások hosszú ideig szünetelnének. Ez főleg akkor lenne elképzelhető, ha a fegyveres csoport bejelentené: 

Ugyanakkor előfordulnak a Szuezi-csatornához és a Vörös-tengerhez ragaszkodó vállalatok is. Több kínai hajózási társaság ugyanis abban bízik, hogy a Kína és Irán közötti kapcsolatok miatt nem kell tartaniuk a húszik támadásaitól, mivel Teherán támogatja fegyverekkel és pénzzel a fegyveres csoportot. Peking pedig már jelezte a perzsa államnak, hogy a kínai érdekek sérülése ártana a két ország közötti kapcsolatoknak.

Kik a húszik, és miért támadják a hajókat?

Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlám zaidita irányzatát követő törzsek és milíciák szövetsége. 

A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is. A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él. 

Az arab országot ténylegesen vezető húszik október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal. A lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, 

November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétettek. Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerüli a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna. 

A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. A Szuezi-csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország is hatalmas veszteségeket szenved el a válsággal. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyedén szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal. 

Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt, 100-120 ezres haderő okoz problémákat. Ha Washingtonnak sikerülne visszaszorítania a húszikat, akaratlanul is a régi riválisának kedvezne: Peking ugyanis nem költ el brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására.