Kezdenek talán érzékelhető hatást gyakorolni az ukrajnai invázió miatt Oroszország ellen kivetett nyugati szankciók, legalábbis erre utal, hogy az olajszállító tankerek egy része elállt az üzlettől az amerikai büntetőintézkedések következtében.
Fotó: Antonio Sempere/Europa Press via Getty Images
Az amerikai pénzügyminisztérium október 10-én kezdte szankcionálni az olajszállítókat, eddig összesen 50 tankert, és ezeknek mintegy a fele azóta nem is vett fel orosz olajat - derítette ki a Bloomberg a hajókövetési adatokból. Az utolsó ilyen tanker, a legnagyobb orosz hajózási társaság, a Szovcomflot tulajdonában lévő NS Leader azonnal vissza is fordult múlt csütörtökön Portugália partjaitól, és elindult haza a Balti-tenger felé, amikor a cég felkerült az amerikai szankciós listára.
Washington így próbálja meg érvényesíteni az orosz olajra kivetett, hordónként 60 dolláros ársapkát. (Egy dollár 359,4 forint.) Az ársapkát sokan bírálták tavaly, mert Moszkva megtalálta alóla a kibúvót, és néhány nyugati cég is szállította tovább az orosz olajat ennél drágábban is.
Fotó: Fly Of Swallow Studio
Az amerikaiak azonban szigorítottak a szankciókon és az ellenőrzésen, emiatt sok görög hajótulajdonos is abbahagyta az orosz olaj szállítását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ez a szállítási díjak emelkedéséhez vezetett, és arra kényszerítette az oroszokat, hogy nagyobb engedménnyel árulják az olajat.
Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter is elismerte, hogy egyre olcsóbban kínálják a hordókat.
A kép azonban nem egyértelmű, mert Washington csomagban szankcionál, így nem tudni, melyik érintett hajónak mikor kellett volna vagy kellene berakodnia - emlékeztetett a portál.
Az viszont biztos, hogy az október eleje óta szankcionált ötven tankerből 18 vett fel olajat, közülük egy még a büntetőintézkedések bejelentése előtt. A maradék 31-ből hét már korábban is tétlenül várakozott, három pedig talán hamarosan berakodik.
Vagyis 21 olyan tanker van, amelyik azóta nem szállít orosz olajat.
Fotó: AFP
Bár Washingtonnak meggyőződése, hogy az intézkedések hatékonyak, és egyre nő a Brent és az orosz olaj ára közötti különbség, erről nem lehet megbizonyosodni részben az oroszok titkolózása, részben pedig amiatt, mert hatalmas a szakadék az export- és importárak között, így nem világos, hogy kié a profit.
Azt azonban Hardíp Szingh Puri indiai energetikai miniszter is elismerte, hogy az ársapka és az egyes orosz szállítócégekre kivetett szankciók fennakadásokat okoztak a kétoldalú forgalomban.
Delhi szerint egyébként az tartja alacsonyan a világpiaci árakat, hogy minden csepp orosz olajat megvesznek.
Az amerikai büntetőintézkedések egyelőre csak az ársapkát megsértőket érintik, nagyobb kérdés a részben életveszélyes roncsokból álló úgynevezett árnyékflotta – azok a tankerek, amelyeknek a tulajdonosa nem használ nyugati szolgáltatásokat, így nehezen szankcionálható. Ez az árnyékflotta pedig nő, a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti információs szolgáltató elemzése szerint 535 tartályhajóból állt október közepén.
