A befektetőket nem érdekli, hogy a vállalatok folytatják-e üzleti tevékenységüket Oroszországban, vagy sem – jelentette ki a Milka csokikat és az Oreo kekszet gyártó édességipari konszern, a Mondelez vezérigazgatója, Dirk Van de Put a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette: a cég részvényesei nem gyakoroltak nyomást a vezetőségre, hogy vonuljanak ki az eurázsiai országból.
A cégvezér szerint ugyan néhány európai alap feltett pár kérdést az orosz üzletággal kapcsolatban, de ők sem kérték, hogy hagyják el az országot. Az európai fogyasztók egy része és az ukrán csoportok bírálták az országban maradó nyugati vállalkozásokat (Nestlé, Unilever, Mondelez stb.), mivel szerintük ezek a vállalatok hozzájárulnak az orosz hadigépezet finanszírozásához.
Dirk Van de Put azonban kiállt a konszern döntése mellett. Ezt azzal magyarázta, hogy az Oroszországból távozó cégek jóval ár alatt hagyták hátra a vagyonukat, az üzemek és a gyártósorok pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hűséges üzletemberek kezébe kerültek. Ezek pedig jóval több pénzt hoznak Putyinnak és az orosz államnak, mint amennyi adót a Mondelez befizet.
Ennek kapcsán érdemes felidézni: tavaly még azzal védekezett a cég a maradását kritizáló hangokra, hogy az átlagembereknek alapvető élelmiszereket biztosít, és az ő ellátásuk is a kötelezettsége.
Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Ez nem meglepő, mivel a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik.
Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat.
Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is egy euróért adta át az oroszországi üzletágát egy állami tulajdonú szervezetnek. Szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken is, így ők elvileg bármikor visszatérhetnek.
Dirk Van de Put megjegyzései azt a változást is tükrözik, ahogy a cégek az orosz leányvállalataikról beszélnek, és egyre kevésbé erőltetik az országból történő kivonulást. A Mondelez három gyárában 2700 embert foglalkoztat Oroszországban, közvetve pedig 10 ezer gazdálkodót. Az orosz üzletág 2023-ban a csoport globális bevételeinek 2,8 százalékát adta, szemben a 2022-es 4 százalékkal.
Van de Put szerint az orosz üzletág most önálló egységként működik: ugyan 2023-ban kevesebb árut adott el, de az alacsonyabb beruházások miatt mégis nyereségesebb volt. A Mondelez legnagyobb részvényesei közé a Vanguard, a BlackRock és a Capital Group tartozik, amelyek nem kívántak nyilatkozni.
Óriási pénzt buktak az orosz piacról távozó cégek, azonban vannak, akik még mindig támogatják a kivonulástEurópa legnagyobb vállalatai legalább 100 milliárd eurós közvetlen veszteséget szenvedtek el oroszországi tevékenységeik miatt az orosz–ukrán háború kitörése óta. A 600 európai cég éves jelentéséből és 2023-as pénzügyi kimutatásából készült felmérés azt mutatja, hogy 176 vállalat számolt el veszteségekről az oroszországi vállalkozásaik eladása, bezárása vagy leépítése következtében. |
