Bár az ország az elmúlt hetekben közel 60 milliárd dollárt meghaladó nemzetközi támogatásban részesült, és a kormány bejelentette, hogy ezzel minden problémát meg tudnak majd oldani, az évek óta húzódó gazdasági válság, valamint a közel-keleti geopolitikai feszültségek még mélyebb szakadékba taszíthatják Egyiptomot – írta a Bloomberg.
A múlt hónapban az egyiptomi kormány bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy történelmi, 35 milliárd dolláros befektetést hajt végre a Földközi-tenger partján, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 8, az 8,1, majd pedig a Világbank több mint 6 milliárdos támogatása követett.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök arra számít, hogy ez az óriási csomag visszacsábítja a külföldi befektetőket, és az IMF-fel is újabb megállapodáson dolgoznak.
A kormány szerint a 105 millió lakosú ország sorsa – amely hatalmas adósságállománnyal rendelkezik, a háztartásokat magas és alacsony bérek nyomják, a szomszédban pedig Izraelnek a Hamász elleni háborúja dúl – végre jóra fog fordulni. A lakosság számára azonban a pozitív kilátások helyett inkább az a kérdés, hogy még mennyi fájdalmat tudnak elviselni, mielőtt Egyiptom összeomlik.
Kairón kívül az látható, hogy az ország a 2011-es arab tavasz forradalma óta teljesen körbeért, az akkori nehézségek visszatértek, esetenként pedig még súlyosabbak, mint bármelyik korábbi kormány alatt.
Az egyiptomiak szerint Esz-Szíszi vezetése is tükrözi a problémákat: csökkentették az olyan dolgok támogatását, mint a kenyér és az áram; az olajminisztérium a múlt hét végén jelentette be az üzemanyagárak emelését; a valutát pedig ismét leértékelték.
Néhány év alatt a költési szokások teljesen megváltoztak: a lakosság körében a részletfizetések már nemcsak az olyan termékeknél megszokottak, mint a bútorok vagy a háztartási gépek, hanem az élelmiszerek és a ruházati cikkek esetében is. A ramadán idején, amikor a napi böjtöt egy esti lakomával zárnák az emberek, ez különösen nagy probléma a családoknak.
A brutális élelmiszer-infláció ellenére sem kérnek a csirkelábőrületből az egyiptomiakAz élelmiszerek ára közel ötven százalékot emelkedett Egyiptomban, a baromfihús esetében még többet. A kormány a legolcsóbb húsnak számító csirkeláb fogyasztása mellett kampányol, a lakosság azonban nem repes az örömtől. |
Az infláció már 2023-ban is rekordot döntött, meghaladva a 35 százalékot. Az olyan kulcsfontosságú nyersanyagok ára, mint a cukor, majdnem megduplázódott, ami arra késztette a hatóságokat, hogy intézkedéseket hozzanak a kereskedők és a forgalmazók által elkövetett áremelések megakadályozására. A hagyma ára, amely a konyhakultúra alapvető eleme, egy év alatt több mint 400 százalékkal emelkedett.
Esz-Szíszi tavaly év végi újraválasztási kampánya kiemelte évtizedes uralmának főbb szimbólumait: a több ezer kilométernyi utat és hidat, a Szuezi-csatorna bővítését, valamint az új közigazgatási főváros felépítését Kairótól keletre. Az ország biztonságát is külön sikernek nevezte, hogy Egyiptom nem omlott össze úgy, mint más környező országok, amelyek háborúba és káoszba fulladtak az arab tavasz óta.
Egy januári beszédében azt mondta az egyiptomiaknak, hogy viseljék el a gazdasági fájdalmakat, mivel az emelkedő árak ellenére „még mindig van mit enni”, és megvédte az óriásprojekteket, mondván, hogy azok több millió munkahelyet biztosítanak.
Tisztában vagyok a lakosság szenvedésével, de mi egy ellenálló nép vagyunk. Nem eszünk? Mi eszünk. Nem iszunk? Iszunk, és minden működik. A dolgok drágák, és néhány dolog nem kapható. Na és akkor mi van?
– jelentette ki az elnök. Kormánya a devizahiányért és más gazdasági problémákért Egyiptom évtizedes importfüggőségét okolta, amiért havonta 1 milliárd dollárt kell költeni alapvető élelmiszerekre, és ugyanennyit üzemanyagra.
Mostafa Madbouly miniszterelnök március 18-án azt mondta, hogy várakozásai szerint az emberek az árak csökkenését fogják tapasztalni, mivel több deviza lesz elérhető, ami megkönnyíti az importot. A jegybank pedig közölte, hogy az e havi kamatemeléssel az inflációt akarja megfékezni. Az egyiptomiak viszont tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon mire számítsanak.
Az ország 2016 végén 48 százalékkal leértékelte a valutáját és csökkentette a támogatásokat, hogy megszerezzen egy 12 milliárd dolláros IMF-hitelszerződést, ami segített helyrehozni az ország pénzügyeit, de felpörgette az inflációt. Most hasonló megállapodásra készülnek a szervezettel, ennek terheit pedig a lakosságnak kell majd elviselnie.
Fogyóban a deviza, Egyiptom késve fizet a búzáértSzinte az egész lakosságot államilag dotált árú kenyérrel etetik. |
