Ez van Orbán Viktor számai mögött: Ukrajna nem bírja Amerika nélkül

A Nyugat már 310 milliárd dollárral támogatta Ukrajna háborúját, és vezetői további áldozatokat követelnek a gazdasági problémáktól tántorgó Európai Unió háztartásaitól – figyelmeztetett a Patrióta YouTube-csatornának adott interjújában Orbán Viktor. A békét sürgető magyar kormányfő egyúttal optimizmusát fejezte ki, hogy Donald Trump januári érkezése az amerikai adminisztráció élére a béke évét vezeti be. Miközben a világ és a háború terhét viselő Európa azt latolgatja, meddig húzható a háború, ha Amerika stopot int, a Világgazdaság utánajárt a miniszterelnöki interjú mögötti számoknak: hírmagyarázatunk. 

A 310 milliárd euró óvatos becslésnek bizonyult.

Mennyit költött Ukrajnára a Nyugat? Ami nincs benne a 310 milliárdban

A részletek kibontása előtt érdemes megjegyezni: csak a pénzügyi-katonai támogatásokat foglalja magában, a háború ára azonban Európa esetében hatalmas egyéb tételeket tartalmaz, amelyekről beszélt a kormányfő is. 

• Az európai energiaellátási rendszert felrobbantó háború kitörése után az oroszokra kirótt nyugati szankciók és az energiakrízis miatt  csak Magyarország egyetlen év alatt 10 milliárd eurót, négyezermilliárd forintot veszített el az energiaszámla felszökése miatt. 
• Az energiaár azóta is magas, és termeli a költségeket. Az említett költséghez nincs hozzászámítva az azóta eltelt időszak, valamint
• az emiatt felszökő infláció által az európai háztartásoknak okozott hatalmas költség
• és az a hatás sem, amelyet – az egyébként is fennálló versenyképességi hiányosságok mellett – az események elmaradt növekedés, vagy még rosszabb: visszaesés formájában gyakoroltak az európai gazdaságokra. A nagybeteg – és a magyar erőfeszítések által is gyógyítgatott – Németország példáján: a Bloomberg Economics szerint Európa legnagyobb gazdasága az új körülmények között képtelen a magához térésre a világjárvány óta. A hanyatlás eredménye pedig az, hogy minden német háztartás évi 2500 eurót (egymillió forintot) veszített el az elmúlt esztendőkben. 
• A versenyképességi problémákkal párosult drága energiának és a szankcióknak ugyanakkor az európai vállalatok is keményen megfizették az árát, elég a német iparon végigsöprő elbocsátási hullámra gondolni.
• Mindez erősen rányomta bélyegét a tagállamok költségvetéseire is, miközben közösen felvett hitelekből gyógyítgatják még mindig a pandémia sebeit. A költségvetési feszültség kulcsszerepet játszott benne, hogy az unió két legnagyobb és legbetegebb gazdaságának kormánya – a francia és a német is – megbukott az elmúlt hetekben. Költségvetési köldökzsinórra kapcsolt keleti szomszédunk, Románia politikai-gazdasági zűrzavara szintén élő valóság.

Ukrajna nyugati támogatása: ami benne van, és amit még akar Brüsszel

Az elmúlt hetekben európai politikusok sora igyekezett Kijevet nyugtatgatni, hogy mögötte állnak, ha Washingtonban irányváltás következik is be. 

A brüsszeli elit máris előállt azzal az elképzeléssel – emlékeztetett Orbán Viktor –, hogy az uniós tagállamok a GDP-jük 0,25 százalékát áldozzák Ukrajnára. 

Egy négyfős magyar családra vetítve ez majdnem százezer forintos „háborús adó” kivetését jelentené számításunk szerint. A bevétel ebből alig 50 milliárd euró lenne, ezért érdemes megnézni, hogy áll össze az Orbán Viktor említette 310 milliárd dollár, hogy lássuk, képes-e kipótolni az unió az USA „kivonulása” ütötte lyukat.

Az összeg azért óvatos becslés, mert

1. csak a fő donorokat – az USA-t és az EU-t – tartalmazza (bár a nyugati szövetségből a többiek, mint Ausztrália, Kanada, Japán vagy Dél-Korea hozzájárulása kisebb nagyságrendű volt, 
2. a benne szereplő számsorok lezárása után is ment jelentős támogatás, a Demokrata Párt választási veresége után öt héttel például Joe Biden amerikai adminisztrációja még 20 milliárd dollárt utalt át (egy 50 milliárd dolláros októberben elhatározott G7-kölcsön részeként). „A hihetőn túl tébolyult” – kommentálta Elon Musk.

Ennyit adott az Egyesült Államok, és ennyit az Európai Unió az ukrajnai háborúra

A Council on Foreign Relations amerikai kutatóintézet utoljára szeptember végén frissített adatösszesítése szerint az USA addig öt törvényben 175 milliárd dollárt adott a háborúzó Ukrajna céljaira, amelynek nagy részét egyébként Amerikában költötték el fegyverre. Csak szemelgetve az adatokból, már áprilisig szállítottak az ukránoknak tízezer Javelin páncéltörő rendszert, 198 155 milliméteres tarackot hárommillió lőszerrel, 200 Bradley páncélost, háromezer Humveet stb.

Az EU Ukrajnának nyújtott támogatásairól az unió washingtoni követsége számolt be saját honlapján, amely legutóbb néhány nappal ezelőtti frissítéssel emlékeztette az amerikaiakat az európai hozzájárulásra. A háború kezdete óta eszerint 135 milliárd dollár jutott az EU-tól és 27 tagállamától Ukrajnának pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültellátási segítségként. 

Az EU-csúcs csütörtöki sajtótájékoztatóján António Costa, az Európai Tanács elnöke elmondta: további 30 milliárd euró érkezik 2025-ben, majd hozzátette a fogadkozást:

Tudja-e pótolni az unió az USA-t, ha az utóbbi kivonul 

Az adatokból azonban az olvasható ki, hogy az Európai Unió nem képes betölteni az Egyesült Államok teremtette űrt, ha az utóbbi kilépne a háború mögül. 

Ebből az következik, hogy a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump elnöknek döntő szava lesz háború és béke kérdésében, ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is (kivéve ha Oroszország katonailag vagy pénzügyileg addig összeomlik, amire aligha látszik komolyan vehető esély). Az amerikai szóra az EU-támogatás vagy szétspriccel Zelenszkij ukrán elnök mögül, vagy az uniós vezetőknek fájdalmas bevételteremtő intézkedések ódiumát kell magukra vállalniuk egy bizonytalan kimenetelű háború folytatása kedvéért, az ukrán győzelem reményében. Ezeket a koreográfiákat csak az írhatja felül, ha a háború kiszélesedik, netán világháborúvá – és ettől sokan félnek.

A számokból látható, hogy a támogatás javát nyújtotta az USA, csak kisebb részét az EU. A kilátásba helyezett „háborús adó” az unióban nem az a nagyságrend, amelyre szükség lehet egy ki tudja mennyi ideig húzódó konfliktus esetén. Világos az is, hogy a Kijevből folyamatosan sürgetett nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok javát az amerikaiak szállították. Az európai hadiipar nem is képes előállítani ekkora mennyiséget, ha pedig az unión kívülről szereznének be fegyvert, az még sokkal többe kerülne, és egy ilyen újabb költekezés vélhetően nem találkozna az európai választók tetszésével.

Kijev: soká bírjuk; Kallas: nagyhatalom vagyunk

Őszinteségi roham vagy félrevezetési szándék volt mögötte: a napokban az El País című spanyol lapnak Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter elárulta, meddig húzza Ukrajna az oroszok elleni háborúban amerikai támogatás nélkül.    

– mondta. Ha ez igaz is, és nem propaganda, egy hadsereg aligha harcol végsőkig, ha eleve tudható, hogy elfogy a lőszer és a pénz. A kérdések tehát: 

1. stopot int-e Donald Trump, 
2. és ha netán igen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oldalán beszáll-e pótlásként Brüsszel, megígérve a szükséges pénzt, paripát, fegyvert. Ehhez a háborús adó kivetésénel is súlyosabb áldozatokra lenne szükség az európaiaktól. A magyar miniszterelnök más jövőt jósolt, ő úgy számít: béke lesz.

Ha Ukrajnát idő előtt a tárgyalóasztalhoz ültetjük, akkor rossz megegyezésbe fogjuk belekényszeríteni – nyilatkozta az EU-csúcs előtt Kaja Kallas, az unió hírhedten Moszkva-ellenes külpolitikai főmegbízottja.

– tette hozzá.