Az ázsiai részvénypiac enyhén emelkedett szerdán, a dollár hathetes mélypont közelében ingadozott, mivel a befektetők az Egyesült Államok acélra és alumíniumra kivetett magasabb vámjaira készülnek. A kereskedelmi háború legújabb fejezete kezdődik.
A dél-koreai részvényindex megugrott, miután a liberális elnökjelölt, Li Dzsemjong választási győzelme reményt adott a gyors gazdaságélénkítésre, a piaci reformokra és a politikai bizonytalanság enyhülésére.
Szerdai adatok szerint az Egyesült Államokban nőtt az üres álláshelyek száma áprilisban, de a leépítések is megugrottak, ami arra utal, hogy
a munkaerőpiac lassul, a vámok hatással vannak a gazdasági kilátásokra.
A befektetők figyelme most arra összpontosul, hogy sor kerül-e egy telefonbeszélgetésre Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető között a héten – a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültség fokozódik. Trump pénteken azzal vádolta Kínát, hogy megszegte a genfi megállapodást, amely a vámok és kereskedelmi korlátozások visszavonását írta elő. Peking visszautasította a vádat, mondván, az alaptalan, és közölte, hogy megvédi érdekeit.
A piacok érzéketlenné váltak a kereskedelmi hírekkel szemben, de a Trump–Hszi-tárgyalások továbbra is fókuszban vannak. Egy átfogó megállapodás valószínűtlen, de bármilyen eszkaláció kockázatkerülési hullámot indíthat
– mondta a Reutersnek Charu Chanana, a Saxo szingapúri vezető befektetési stratégiája.
Trump szerdán, európai idő szerint hajnalban életbe léptette elnöki rendeletét, amely szerint az acél- és alumíniumimportokra kivetett vámokat 25 százalékról 50 százalékra emeli. „Úgy véljük, hogy az acél- és alumíniumvámok csak előfutárai azoknak a vámoknak, amelyek hamarosan jönnek, és vélhetően tartósak lesznek – mondta Thierry Wizman, a Macquarie globális deviza- és kamatstratégája. – Ezért továbbra sincs igazán tere a dollár erősödésének.”
Trump hol bevezetett, hol visszavont vámintézkedései idén arra késztették a befektetőket, hogy eladják amerikai eszközeiket, és biztonságos menedékekbe, például aranyba vagy más devizákba fektessenek, arra számítva, hogy a kereskedelmi bizonytalanságok várhatóan visszavetik a globális gazdaságot.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a globális gazdaság a tavalyi 3,3 százalékos növekedésről 2025-ben és 2026-ban 2,9 százalékra lassul.
Az olajárak csökkentek, amit a kínálat-kereslet egyensúlyának lazulása okozott, részben az OPEC+ kitermelésének növekedése, részben pedig a vámok miatti gazdasági aggodalmak miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.