Ünnepnapcsonkítás a termelékenységért: befoltozható-e több munkával a költségvetési hiány?
Franciaországban két munkaszüneti nap eltörlésével próbálnák befoltozni az államháztartáson tátongó óriási lyukakat, de a számok alig mutatnak érdemi hasznot, a józan észről nem is beszélve: a kipihent dolgozó termelékenyebb, az ünnepnapok eltiprásával pedig csak tovább növelnék a társadalmi feszültségeket, miközben a kormány már most is folyamatosan ostrom alatt áll.
Franciaországban Francois Bayrou miniszterelnök javaslata, hogy a 2026-os költségvetésben két munkaszüneti napot eltöröljenek, gyors megoldásnak tűnt a 43,8 milliárd eurós hiány enyhítésére. A terv azonban gyorsan társadalmi ellenállásba ütközött, ráadásul gazdaságilag sem kecsegtet sokkal:
a statisztikai hivatal szerint egyetlen ünnepnap ledolgozása mindössze 0,06-0,08 százalékkal növelné a GDP-t.
Ez a szám elenyésző a tervezett megtakarításokhoz képest.
Költségvetés: töröltek már el munkaszüneti napot Franciaországban, meglett az eredménye
Két nemzeti ünnepnap is munkanappá változna a francia kormány elképzelése szerint, hogy az azokon képződő gazdasági teljesítmény segítse mérsékelni a francia költségvetésben várhatóan jövőre is tátongó lyukakat. A munkaszüneti napokat érintő elképzelést számos támadás érte a bejelentést követő napokban, pedig korábbi tapasztalatok szerint komoly, a céllal egyező pénzügyi hatásokkal járhat.
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az ünnepnapok eltörlése nem hoz áttörést. Az Egyesült Királyságban például kimutatták, hogy a rövid távú kiesést részben visszapattanás követi, miközben a turizmus és a kereskedelem kifejezetten erősödhet az ünnepnapokon.
Létfontosságúak a munkaszüneti napok a gazdaság számára
A pszichológiai kutatások pedig egyértelműek: a pihenés és a munka közötti váltás javítja a dolgozók teljesítményét. A Financial Times által elemzett kutatások szerint azok a dolgozók, akik munka után vagy hétvégén valóban ki tudják pihenni az állásukkal járó fáradalmaikat, másnap energikusabbak, proaktívabbak és kevesebb hibát követnek el. A kipihent munkaerő tehát hosszabb távon jobban hozzájárul a gazdasági teljesítményhez, mint pusztán a ledolgozott órák száma.
Magyarországon, bár a kormány gyakran hivatkozik a „munkaalapú társadalomra”, az ünnepnapok eltörlése eddig nem került napirendre, és inkább a munkarend áthelyezésével és a hosszú hétvégék szervezésével próbálják egyensúlyba hozni a gazdaság és a társadalom igényeit.
Ez a gyakorlat arra fókuszál, hogy a termelékenységet nem a naptár átszabásával, hanem képzésekkel, beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel növeljék.
Párizs tehát rossz irányba indult: a költségvetési lyuk befoltozása helyett egy új frontot nyitott a társadalommal, amely a nyugdíjkorhatár megemelése és a gazdatámogatások megcsonkítása óta még a franciáktól megszokotthoz képest is paprikás hangulatban van.
Az ünnepnap tehát nem luxus, hanem a hétvégékhez hasonlóan a termelékenység egyik alapja. Nem véletlenül kísérleteznek több országban is a négynapos munkahéttel.
Újabb munkaszüneti nap lesz jövőre
2026-ban eggyel bővül a munkaszüneti napok száma, ugyanis Szent István ünnepéhez kapcsolódóan augusztus végén újabb pihenőnapot vezetnek be.
