Ünnepnapcsonkítás a termelékenységért: befoltozható-e több munkával a költségvetési hiány?
Franciaországban két munkaszüneti nap eltörlésével próbálnák befoltozni az államháztartáson tátongó óriási lyukakat, de a számok alig mutatnak érdemi hasznot, a józan észről nem is beszélve: a kipihent dolgozó termelékenyebb, az ünnepnapok eltiprásával pedig csak tovább növelnék a társadalmi feszültségeket, miközben a kormány már most is folyamatosan ostrom alatt áll.
Franciaországban Francois Bayrou miniszterelnök javaslata, hogy a 2026-os költségvetésben két munkaszüneti napot eltöröljenek, gyors megoldásnak tűnt a 43,8 milliárd eurós hiány enyhítésére. A terv azonban gyorsan társadalmi ellenállásba ütközött, ráadásul gazdaságilag sem kecsegtet sokkal:
a statisztikai hivatal szerint egyetlen ünnepnap ledolgozása mindössze 0,06-0,08 százalékkal növelné a GDP-t.
Ez a szám elenyésző a tervezett megtakarításokhoz képest.
Költségvetés: töröltek már el munkaszüneti napot Franciaországban, meglett az eredménye
Két nemzeti ünnepnap is munkanappá változna a francia kormány elképzelése szerint, hogy az azokon képződő gazdasági teljesítmény segítse mérsékelni a francia költségvetésben várhatóan jövőre is tátongó lyukakat. A munkaszüneti napokat érintő elképzelést számos támadás érte a bejelentést követő napokban, pedig korábbi tapasztalatok szerint komoly, a céllal egyező pénzügyi hatásokkal járhat.
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az ünnepnapok eltörlése nem hoz áttörést. Az Egyesült Királyságban például kimutatták, hogy a rövid távú kiesést részben visszapattanás követi, miközben a turizmus és a kereskedelem kifejezetten erősödhet az ünnepnapokon.
Létfontosságúak a munkaszüneti napok a gazdaság számára
A pszichológiai kutatások pedig egyértelműek: a pihenés és a munka közötti váltás javítja a dolgozók teljesítményét. A Financial Times által elemzett kutatások szerint azok a dolgozók, akik munka után vagy hétvégén valóban ki tudják pihenni az állásukkal járó fáradalmaikat, másnap energikusabbak, proaktívabbak és kevesebb hibát követnek el. A kipihent munkaerő tehát hosszabb távon jobban hozzájárul a gazdasági teljesítményhez, mint pusztán a ledolgozott órák száma.
Magyarországon, bár a kormány gyakran hivatkozik a „munkaalapú társadalomra”, az ünnepnapok eltörlése eddig nem került napirendre, és inkább a munkarend áthelyezésével és a hosszú hétvégék szervezésével próbálják egyensúlyba hozni a gazdaság és a társadalom igényeit.
Ez a gyakorlat arra fókuszál, hogy a termelékenységet nem a naptár átszabásával, hanem képzésekkel, beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel növeljék.
Párizs tehát rossz irányba indult: a költségvetési lyuk befoltozása helyett egy új frontot nyitott a társadalommal, amely a nyugdíjkorhatár megemelése és a gazdatámogatások megcsonkítása óta még a franciáktól megszokotthoz képest is paprikás hangulatban van.
Az ünnepnap tehát nem luxus, hanem a hétvégékhez hasonlóan a termelékenység egyik alapja. Nem véletlenül kísérleteznek több országban is a négynapos munkahéttel.
Újabb munkaszüneti nap lesz jövőre
2026-ban eggyel bővül a munkaszüneti napok száma, ugyanis Szent István ünnepéhez kapcsolódóan augusztus végén újabb pihenőnapot vezetnek be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.