késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nem lesz vége a vámháborúnak, Trumpnak van B terve – az EU-t is meggyőzhetik!
Donald Trump amerikai elnök kormányzata egyelőre nem aggódik amiatt, hogy a bíróság ellehetetleníti a vámháború folytatását. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint bíznak benne, hogy a legfelsőbb bíróság lehetővé teszi a Fehér Ház számára az 1977-es szövetségi gazdasági vészhelyzeti törvény (International Emergency Economic Powers Act – IEEPA) alkalmazását a tarifák kivetésére, de ha mégsem, akkor is van B tervük, mert más jogszabályokat is felhasználhatnak erre a célra.
Az egyik ilyen az 1930-as Smoot–Hawley-vámtörvény, amelyet érdekes módon az amerikai szenátus hivatalos oldalán olvasható egyik cikk „a kongresszus történetének egyik legkatasztrofálisabb törvényének” nevezett. Sokak szerint ugyanis az általa kiszabott vámok tették igazán „nagy depresszióvá” az 1930-as évekbeli gazdasági világválságot.
A washingtoni székhelyű szövetségi fellebbviteli bíróság pénteken ítélte törvénytelennek az április óta bevezetett vámok többségét, az ügy ezért az ország legfelsőbb jogi testülete előtt köt majd ki. A vámok azonban október 14-ig életben maradnak, hogy az adminisztrációnak legyen ideje fellebbezni.
A munkát a legfőbb ügyész felügyeli, a fellebbezésben pedig hangsúlyozzák, milyen sürgős feladata az évtizedek óta fennálló kereskedelmi egyensúlyhiány kezelések és a halálos fentanil Egyesült Államokba történő beáramlásának megállítása – nyilatkozta a pénzügyminiszter a Reutersnek.
Vannak más lehetőségek a vámháború folytatására
A fellebbviteli bíróság az áprilisban bevezetett kölcsönös vámokat, valamint a februárban Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetett tarifákat ítélte törvénytelennek. Másokra, például az alumínium- és acélimportra kivetettre nem vonatkozik, mert azokat nem az IEEPA-ra hivatkozva szabták ki.
Peter Navarro, az elnök kereskedelempolitikai főtanácsadója szerint megalapozott volt vészhelyzetre hivatkozni, és
Bessent is biztos benne, hogy a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság elfogadja majd ezt az érvelést.
De ha nem, akkor sincs baj, mert „sok más felhatalmazás is létezik, amelyeket fel lehetne használni, bár nem ilyen hatékonyak, nem ilyen erősek”.
Az egyik ilyen felhatalmazás a Smoot–Hawley-törvény 338. szakasza lehet, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy öt hónapig akár 50 százalékos vámot vessen ki az olyan országokból származó importra, amelyekről bebizonyosodik, hogy diszkriminálják az amerikai kereskedelmet.
A kormány a vészhelyzet mellett érvel
A legfelsőbb bíróság már több ítéletével is jelezte, hogy kész kibővíteni Trump hatáskörét, kérdés, hogy így lesz-e ebben az esetben is.
Bessent érvelése szerint
az évente 70 ezer amerikai halálát okozó fentanilválságot jogszerű vészhelyzetnek minősíteni,
és a folyamatosan növekvő amerikai külkereskedelmi hiány is elért egy olyan pontra, amikor már túl nagy negatív következményekkel jár. Ennek a csapásnak az elhárítása is vészhelyzeti intézkedést igényel.
A pénzügyminiszter nem aggódik amiatt, hogy az amerikai vámok közelebb terelnek egymáshoz olyan államokat, mint Oroszország, Kína és India. Azt viszont elárulta:
Washington közel jár ahhoz, hogy meggyőzze az Európai Uniót, lépjen fel India ellen
az orosz olaj vásárlása miatt. Arra a kérdésre nem volt hajlandó felelni, hogy hasonló nyomást gyakorolnak-e Kínára.
Peking szerinte küszködni fog, hogy piacokat találjon az Egyesült Államokon, Európán és a többi angol nyelvű országon kívül. „A többi országban nem olyan magas az egy főre jutó jövedelem” – érvelt.
Az adatok azonban azt mutatják, hogy Kína megtalálja a kerülő utakat: az Egyesült Államokba történő továbbszállítás szempontjából kulcsfontosságú Délkelet-Ázsiába és Afrikába irányuló kínai export több mint kétszer olyan gyors ütemben nőtt az első fél évben, mint a teljes kivitel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.