Az Orbán körüli ribillió tetszett meg a forintnak, vagy az EKB-ülés

Kipécézte magának Orbán Viktort a Politico – ezzel a címmel közölt összefoglalót a magyar miniszterelnök elleni médiatámadásokról a csütörtökön kezdődő EU-csúcs küszöbén a mandiner.hu. Hogyan kerül ez a forintról szóló piaci összefoglaló élére, meglepő lehet annak, aki kevésbé ismeri a forint árfolyamának alakulását az elmúlt másfél évben mozgató tényezők összetételét, vagy a visszatartott magyar uniós forrásokról az utóbbi hetekben szállongó híreket. Az ok: a forint csütörtökön erősödik az euró ellenében, pedig az aktuális nemzetközi környezetben logikusan nem ezt kellene tennie. 

A délelőtti kereskedésben a forint árfolyama a 383,5-es szintet döngette az euró ellenében, negyed százalékot erősödve szerdáról. Az előző kereskedési napon még a 386-on túli szintekbe is belekóstolt, és most lendületben van, hogy visszakapaszkodjon a héten már elért 381 közeli árfolyamokhoz, amelyek nyár óta a legerősebb szintet jelentették. Holott Izraelben több mint két hete vad háború dúl, és a menedékeszközökbe pénzáramot indító geopolitikai felfordulások egy ideje nem szoktak kedvezni a közép-európai devizáknak. (A forint ilyen erős még nem volt az ősszel, de hát mi van itt? – erről szólt október 23-ai cikkünk.) 

Mit mutat az első körbetekintés: a zloty és a korona árfolyama?

Furcsának tűnő forintárfolyam-mozgások kézenfekvő tesztje, hogy megnézzük, hogyan mozog a többi régiós deviza: ha együttmozgást látunk, jó eséllyel valamilyen nemzetközi hír vagy folyamat van a háttérben, a széttartó mozgás ugyanakkor belföldi mozgatót sejtet. 

Csütörtökön azt láthattuk, hogy a forint egy ideig magányosan erősödött, miközben a lengyel zloty és a cseh korona gyengült, majd éles fordulattal csatlakozott hozzá előbb a lengyel, majd a cseh deviza is. Ilyenkor vagy közös nemzetközi tényező szokta mozgatni a csapatot, vagy egymást követik. Utóbbi esetben a forint vezette a csapatot, hiszen előbb mozdult és nagyobbat, mint a másik két deviza, amelyek közül a cseh korona a szerdai szintjeihez képest gyengébb is maradt még így is.

Netán az EKB ülése, vagy az amerikai GDP-adatok kavartak be?

Nem ritka, hogy a közép-európai devizák akkor is együtt mozdulnak, ha a nemzetközi devizapiacon jelentés, potenciálisan felkavaró események következnek. Csütörtökön két ilyen is várható kora délután: két órakor az EKB kamatdöntése és fél órával később Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója, fél háromkor pedig az amerikai harmadik negyedéves GDP-adatok.

Amennyiben a várakozások ezen kulcsesemények előtt dolláreladást okoznak a nemzetközi piacon, az a hüvelykujjszabály szerint valóban a közép-európai devizák erősödéséhez szokott vezetni.  Csakhogy nem ez történik, a dollár az elmúlt napokban pont hogy erősödött, és a csütörtöki események előtt alig mozdul a dollár-euró árfolyam. Tehát ez sem okozhatta a közép-európai devizák fordulóját.

Marad a belföldi mozgató – ami ebben az esetben tulajdonképpen külföldi

A fentiekből következően belföldi mozgatót kell keresnünk a forint erősödése mögött, ami megmozdíthatta a régiós devizákat is. Ilyet azonban hiába keresünk, a legnagyobb friss hazai bejelentés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése, illetve a Magyar Nemzeti Bank keddi vártnál nagyobb kamatcsökkentése – egyik sem pozitív hír a forint számára közvetlenül.

A forint, mint deviza kereskedésében jelentős szerepet betöltő külföldi szereplők ugyanakkor a nemzetközi sajtóban a szokotthoz képest hírdömpinggel szembesültek Magyarországot illetően. Erről szóltak többek közt a mandiner.hu szemlézte Politico cikkei, amelyek más külföldi híradásokkal együtt a csütörtöki uniós csúcsra érkező Orbán Viktort támadták az orosz elnökkel való pekingi találkozásáért, miközben a kormányfő szokott uniós politikai ellenfelei azt követelik: továbbra is tartsák vissza a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós pénzeket.

Ennek hétköznapi logikával negatív hatással kellene járnia a forint árfolyamára, csakhogy a híradásoknak  van egy olyan eleme, amely pont fordítva, a forint mellett dolgozik. Már hetekkel ezelőtt születtek meg nem erősített nemzetközi híradások arról, hogy Magyarország az uniós költségvetés körüli tusakodásban hozzájuthat a visszatartott pénzek legalább egy részéhez, miközben Brüsszel urai hatalmas újabb támogatásokat igyekeznek keresztültolni még a jövő évi európai parlamenti választások előtt. A megújult támadások megőrizték ezt a spekulációt. A forint pedig erősödik.