Még soha nem ért ennyit az arany

Az arany ma áttörte a 2330 dolláros szintet: a 2334–2340 dolláros sávban ingadozik a nemesfém unciánkénti (31,1 gramm) ára. Az újabb csúcsdöntést több tényező is magyarázza: az amerikai jegybank három kamatvágást jelez az idei évre. A Fed elnöke, Jerome Powell már március elején kijelentette, hogy az alapkamat elérte a platót, ezért még idén megkezdődhet a ráták csökkentése, az első kamatvágást a nyárra várják a befektetők.

Mivel az arany köztudottan nem kamatozik, ezért a Fed kamatcsökkentési ciklusa kedvezően hathat a nemesfémre. Emellett az erős ázsiai kereslet és a jegybanki készletnövelések – a jegybankok az elmúlt hónapokban nettó vásárlók voltak –, valamint az arany hagyományos, biztonságos menedékhelyként szolgáló értéke szintén megnövelte a nemesfém népszerűségét.

Az orosz–ukrán háború ugyanis már több mint két éve tart, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érhetnek véget a harcok. Az izraeli háború a 185. napjába lépett, Izrael pedig a múlt héten légicsapást mért az iráni konzulátusra Damaszkuszban. Teherán esetleges megtorlása felvetette egy szélesebb körű, az egész Közel-Keletre kiterjedő háború veszélyét, ami tovább pörgette a fém kurzusát.

Kínában a központi bank rendszeres vásárlásai mellett az átlagemberek körében is aranyláz robbant ki, mivel az évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesés és az újabb keletű részvénypiaci gyengélkedés miatt a befektetők egyre jobban érdeklődnek a nemesfém iránt. A kínaiak pedig veszik az érméket, a rudakat és az ékszereket is, hogy megóvják vagyonuk értékét.

A koronavírus-járvány kitörése óta az arany már többször is megközelítette az unciánkénti 2100 dollárt, március elején sikerült áttörnie a határt, azóta pedig megállíthatatlan az emelkedés. Idén a nemesfém árfolyama 12 százalékkal nőtt, az elemzők pedig további erősödésre számítanak, a UBS szerint az év végen unciánként 2450–2550 dolláros sávban mozoghat a sárga fém árfolyama.

Miért értékes az arany, mi az aranytartalék?

Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező, 

Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. 

A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után. A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, és 2018 októberében a szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.