Áthágott a berögzült közgazdasági összefüggéseken is az elmúlt időszakban az arany erősödése, hiszen eddig kőbe vésettnek tűnt, hogy amikor a kamatlábak emelkednek, az arany jegyzése csökken, és fordítva. Ez a paradigma azonban 2022 óta megváltozott.
Az arany már nem úgy viselkedik, mint régen, a klasszikus viselkedése megváltozott:
„Ez rendszerszintű átalakulás” – figyelmeztet az RBC szakértője, Joseph Wu.
Annak ellenére, hogy a reálhozamok a központi bankok agresszív kamatemelései következtében jelentősen emelkedtek, az arany ára nemcsak stabil maradt, hanem tovább is emelkedett. Joseph Wu, az RBC (Royal Bank of Canada) vagyonkezelő üzletágának portfóliómenedzsere szerint ebből egyértelműen következik, hogy alapvető rendszerváltás zajlott le a globális tőkepiacon.
„Az arany árát befolyásoló tényezők elemzése mindig is kihívást jelentett” – mondja Wu, hozzátéve, hogy
ennek ellenére 25 éven keresztül stabil negatív korreláció volt megfigyelhető az arany és a reálkamatlábak között – egészen mostanáig.
A korrelációt pedig az magyarázza, hogy az arany maga nem kamatozik, ám tárolási és biztosítási költségekkel jár a tartása. Ha tehát a reálkamatok emelkednek, egyre nő a befektetők vesztesége, amelyet azon szenvednek el, hogy nem jól kamatozó állam- vagy vállalati kötvényekben tartják a pénzüket.
Wu szerint ez az összefüggés a keresleti oldalon végbement változások miatt nem érvényesült az utóbbi években. A kínálati oldal ugyanis adott, hiszen a globális bányászati termelés 2010 óta évente átlagosan évi 2 százalékkal nő. Ezzel szemben a keresleti trendekben sok minden alapvetően megváltozott.
Óriási keresletnövekedést idéztek elő tudniillik a központi bankok növekvő és sok esetben az árváltozásokat is figyelmen kívül hagyó vásárlásai. A jegybankok a geopolitikai kockázatok miatt és azért, hogy kevésbé függjenek az amerikai dollártól mint tartalékvalutától, valósággal rávetették magukat az aranyra.
A tendenciát pedig felerősítette az orosz devizatartalékok 2022-es befagyasztása, amelyet követően újabb lendületet kapott az aranytartalékok bővítése, mivel a feltörekvő országok jegybankjai nem látják garantáltnak, hogy az Egyesült Államok, illetve a Nyugat nem veti be ellenük egy szép napon ugyanezt a fegyvert.
A 2022-t követő időszakban évente több mint nettó ezer tonnát vásároltak az országaik monetáris politikáját irányító nemzeti bankok, nagyjából kétszer annyit, mint az előző évtizedben.
Az Aranyvilágtanács felmérése szerint pedig a megkérdezett központi bankok 95 százaléka további vásárlásokra számít az elkövetkező tizenkét hónapban.
A keresletet ráadásul tovább növelte a privát befektetők diverzifikációra és értékmegőrzésre való törekvése.
Az egyre inkább széttöredezett világrendben, ahol a bizonytalanság egyre nő, az adósságszintek emelkednek és a dollár dominanciájába vetett bizalom csökken, az arany új stratégiai jelentőségre tesz szert.
Különösen azokban a fázisokban, amikor
párhuzamosan gyengülnek – mint például az utóbbi időben, amikor az inflációs szint is volatilisan változott –, a sárga nemesfém válságbiztos befektetési lehetőséget kínál.
Az RBC stratégája mindezért azt ajánlja, hogy az aranyra ne rövid távú spekulációs tárgyként, hanem hosszú távú stratégiai pozícióként tekintsünk a portfólióban.
Szinte lehetetlen megtalálni a tökéletes belépési pontot. Sokkal több értelme van hosszú távon kihasználni az arany értékőrző tulajdonságait még akkor is, ha ez időnként átmeneti veszteségekkel járhat.
- tette még hozzá a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.