A vámháború olyan gazdasági konfliktus, amikor két vagy több ország kölcsönösen kereskedelmi korlátozásokat, elsősorban vámemeléseket vezet be egymással szemben. A cél legtöbbször a hazai ipar és termelők védelme, a külkereskedelmi mérleg javítása vagy politikai nyomásgyakorlás. A vámháború azonban ritkán marad következmények nélkül: a magasabb vámok miatt drágul az import, csökken a külkereskedelem volumene, romolhat a gazdasági növekedés, és az infláció is emelkedhet. A vámháborúk jellemzője az eszkaláció: az egyik ország intézkedésére a másik válaszlépésekkel reagál, ami fokozatosan beszűkíti a szabad kereskedelmet. A 20. század egyik legismertebb példája az Egyesült Államok 1930-as Smoot - Hawley vámtörvénye, amely világméretű kereskedelmi visszaesést idézett elő a nagy gazdasági világválság idején. A közelmúltban az USA és Kína közötti vámháború kapott nagy figyelmet, amelyben több száz milliárd dollár értékű termék vált magasabb vámtételek tárgyává. Ugyanakkor az Egyesült Államok 2025-ben világszerte átrendezi külkereskedelmi feltételeit, és ez az Európai Unióra és Magyarországra nézve is jár közvetlen és közvetett hatásokkal.
