2022 júniusában rég nem látott csúcsot ért el az amerikai infláció, ezt követően az S&P 500 részvényindex újabb mélypontot ért el szeptember végén. Az infláció csökkenése azonban ismét növekedési pályára állította az amerikai részvénypiacot. A részvénypiac kiemelkedő teljesítményét az infláció csökkenése mellett az erős amerikai gazdaság és a vállalatok eredménytermelő képességének javulása is fűtötte. Ez a pozitív hangulat a világ többi részvénypiacára is átterjedt, még annak ellenére is, hogy a gazdasági növekedés terén elmaradnak a várakozásoktól.
A tradicionális eszközosztályokon belül a részvénypiac kiemelkedett. Az előző évben arra lehetett számítani, hogy a hozamcsökkenés és a romló gazdasági kilátások miatt a kötvények magasabb felértékelődést mutathatnak, ennek ellenére a vártnál erősebb gazdasági teljesítmény a részvénypiac felé terelte a befektetőket. Az amerikai részvénypiachoz hasonló teljesítményt csak az arany és az ezüst dollárban mért teljesítménye mutat. Donald Trump visszatérése a digitális eszközöket repíti, a bitcoin idei 125 százalékos teljesítménye páratlan.
Az európai régió jócskán alulmaradt idén, a fejlődő és ázsiai piacok szeptember végéig viszonylag jól tartották magukat, ám azóta jelentős lejtmenet volt megfigyelhető a részvénypiacok teljesítményében az erősödő dollárnak és a Trump vámpolitikájától való félelemnek köszönhetően.
Az optimista befektetői hangulatot az európai részvénypiacok vegyesen importálták a tengerentúlról. A francia politikai válság és a gyenge költségvetési helyzet a francia hozamfelárak növekedéséhez vezetett, ami a részvények árazásában is nyomot hagy. Ezzel szemben a német DAX index esetében a stagnáló profitok ellenére a P/E-szorzó tágulása figyelhető meg. Részvénypiacuk – köszönhetően néhány egyedi részvény kiemelkedő évének – 20 ezer pont környékén élete csúcsán jár, ami rendkívüli, hiszen a német gazdaság válságos időket él napjainkban.
Az előretekintő egy részvényre jutó nyereség (EPS) kilátások idén közel 11 százalékkal emelkedtek Amerikában, míg alig több mint 3 százalékkal Európában. Az eredménynövekedés mellett a nettó profitmarzsok javulása is elősegítette az amerikai részvénypiac felülteljesítését. Az S&P 500 vállalatainál 0,8 százalékponttal nőtt a profitráta, míg az európai cégeknél ez csupán 0,3 százalékponttal magasabb az év elején várthoz képest.
Az idei évre vonatkozó tengerentúli EPS-várakozások változásában is jókora mozgásokat láthattunk. Az év elejéhez képest a pénzügyi szektornál több mint 8 százalékponttal emelték meg az EPS-növekedésre vonatkozó előrejelzéseket, míg jócskán lecsökkentek az energia, egészségügy, alapanyag és ipari szektor év végi EPS-növekedésére vonatkozó várakozások.
2025-re a piac az IT-szektortól várja a legnagyobb profitbővülést. Részben a mesterséges intelligenciába történő beruházások miatt jelenleg 23 százalékos növekedést áraz a piac. Az idei év során folyamatosan emelkedtek az egészségügyi, ipari és az alapanyagokat gyártó cégek jövő évi eredményeire vonatkozó előrejelzések. Továbbra sem optimisták viszont a befektetők az energiaszektorral kapcsolatban. A pénzügyi szektornál ellenben annak ellenére csökkentek a jövő évi EPS-növekedési várakozások, hogy Trump politikája kedvezhet a bankoknak a dereguláció és a magasabb hozamkörnyezet által. Emiatt ennél a szektornál elemzői felminősítésekre lehet számítani.
A felpörgő beruházások az ipari és az alapanyagszektornak is kedvezhetnek 2025-től. Az idei EPS-várakozások, bár mind a két szektor esetében erősen visszaestek tavasz óta, jelenleg 19 százalékos profitbővülést prognosztizál a piac.
A közműszektorra is érdemes odafigyelni, annak ellenére, hogy a szektortól mindössze 9 százalékos EPS-növekedést vár a piac. Jelenleg ötéves átlagos értékeltségén kereskedik, köszönhetően az idei évben tapasztalt emelkedésének. Az idei jó teljesítményhez az eredmények javulása is nagymértékben hozzájárult, az egyéves EPS-várakozások közel 10 százalékkal emelkedtek idén. A közműszektor beruházási igénye a továbbiakban is növekedhet a hálózati fejlesztések, energiatárolók kiépítése révén, melyek szükségesek a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolt adatközpontok növekvő energiaigényének ellátásához. A növekvő kereslet mellett a hozamkörnyezet csökkenése is a tipikusan magas eladósodottság mellett működő közműcégek felértékelődéséhez vezethet.
Trump vámpolitikája 2025-ben kimondottan kedvezhet azoknak az amerikai vállalatoknak, amelyeknek gyártó-, termelőtevékenysége az USA-n belül van, különösen, ha a legfőbb bevételi forrásuk is országon belülről származik. Ha a fogyasztás pörögni fog 2025-ben az Egyesült Államokban, az ismertebb cégek közül akár a Ford, a GM, a Kraft Heinz vagy a 3M is a befektetők célpontjává válhat.
Az idei amerikai ralit követően látványosan kitágultak az árazási szorzók. Az indexek az amerikai és a német részvényindex kivételével tulajdonképpen diszkonton forognak, tehát a befektetők nagyobb kockázatokkal számolnak.
A nagy európai részvényindexek eltérő utat jártak be idén, de nem mutatnak kiemelkedő eredményeket. A német ipar szenvedése ellenére a DAX jól teljesített. Felülteljesítők a pénzügyi szektor szereplői, valamint az SAP és a Deutsche Telekom is, míg az autógyártók a sor végén kullognak. A francia CAC40 index több sebből vérzik. A luxuscikkgyártók és a helyi bankok szenvedése miatt idén történelmi mértékben maradtak le a széles európai indexhez képest. A negatív hangulatot tovább fokozta Emanuel Macron elnök koalíciójának júniusi európai parlamenti választáson elért gyenge eredménye. A magas költségvetési hiány ráadásul az év végére újabb hozamfelár-emelkedést hozott, ami ismételt eladói nyomást generált a részvénypiacon.
Amerikához képest az európai részvényindexek rendre alacsonyabb értékeltség mellett és tipikusan múltbeli átlaguk alatt forognak. A fejlett európai piacok közül kimondottan alacsony árazáson forog a brit részvénypiac, az alacsony értékeltségű, magas osztalékhozamot biztosító és az energiaáraknak kevésbé kitett angol vállalatokra ugyanakkor elkezdtek rátalálni a befektetők.
A gyenge ipari teljesítmény miatt az EKB monetáris politikája erős hatást gyakorolhat a részvényárakra. A várt kamatvágások és a hozamcsökkenés miatt a telekommunikációs és az ingatlanszektor felértékelődése folytatódhat, az olyan részvények, mint a Deutsche Telekom vagy a Vonovia, kevésbé kockázatos befektetési lehetőséget nyújthatnak.
Az ázsiai piacok alulmúlták az amerikai piacokat idén. Az MSCI China Index 14,4 százalékkal, míg az indiai NIFTY 50 index 9 százalékkal került feljebb. A két piac azonban teljesen más arcot mutat. Ugyan a szeptemberi kormányzati stimulus új idei csúcsra vitte a kínai indexeket, a gyenge fogyasztás és ipari termelés, a demográfiai problémák, az ingatlanszektor válságos állapota, az államadósság magas szintje, illetve a fokozódó vámháború továbbra is kétségeket keltenek a befektetőkben a fenntartható növekedést illetően.
Az indiai részvénypiac ezzel szemben idén új csúcsra tört, köszönhetően a stabil gazdasági növekedésnek és a kínai piacról menekülő tőkének. Az új csúcsot követően a dollár erősödésével párhuzamos korrekció bontakozott ki, de így is az egyik legerősebb piac globálisan.
Kimondottan olcsónak tekinthető a kínai részvénypiac a historikus árazások alapján, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és a fenntartható gazdasági növekedés kérdésköre miatt várhatóan a továbbiakban sem ez a piac lesz a befektetők fókuszában. Az indiai gazdaság vonzóbb képet fest, ugyanakkor a magas, közel az amerikai piacokat elérő árazás miatt nem számíthatunk számottevő tőkebeáramlásra.
Dél-Amerikában a mexikói részvénypiac jól tartotta magát az év első felében, májustól viszont a dollár erősödése, az új elnök radikális reformjai, a főbb exportcikkek árának csökkenése, valamint Trump vámígéretei szétverték az eszközárakat. Hasonlóan gyenge teljesítményt tudott felmutatni a brazil piac is dollárban. Az év elején emelkedő olajárak még jó hatással voltak a nagy energiaipari cégek jövedelmezőségére, de az elmúlt hónapok dollárerősödése, az olajár csökkenése, a Kína felé irányuló, vártnál gyengébb export, illetve a kamatemelések hozzájárultak a brazil index idei csalódást keltő teljesítményéhez. A brazil index és a GDP aránya mélypontra esett. A fiskális szenvedés csalódás a befektetőknek, és nagyon magas a reálkamat is. Az ország összeomlásától ugyanakkor nem kell tartani, hiszen versenyképes exportőr sok termékben. Korábban ilyen helyzetben Törökország vagy Argentína masszív vételi lehetőség volt, így a részvénypiac idei egyik legnagyobb kutyája 2025-ben felpattanhat.
A Közép- és Kelet-Európa (KKE) régiót lefedő, általunk követett CETOP index sem tudott érdemi teljesítményt felmutatni idén. Az orosz–ukrán háború eszkalálódása elsősorban a lengyel piac gyenge teljesítményén keresztül éreztette hatását. A WIG 20 index osztalékkal korrigáltan az év eleji szintek közelében mozog, melyet a magyar és cseh részvénypiac két számjegyű emelkedése csak részben ellentételez. Emellett a szeptembert követő dollárerősödés is hozzájárul a CETOP idei gyenge teljesítményéhez.
A háború közelsége a KKE régió árazására is nyomást gyakorol. Külön kiemelendő a görög és magyar részvénypiac, amelyek az elmúlt öt év legalacsonyabb értékeltségi szintjét súrolják, de a lengyel részvénypiac is bőven a múltbeli átlagos értéke alatt kereskedik. Egy deeszkalációs folyamat fellendíthetné a régió részvénypiacait, melyet az intézményi tőke a háborús félelmek miatt leginkább elkerült az idei évben.
A republikánus párt Szenátusban és Képviselőházban szerzett többségének köszönhetően Donald Trump javaslatai várhatóan kevesebb ellenállásba fognak ütközni, mint korábban. A választást követő években az S&P 500 teljesítménye szinte páratlannak mondható. Egészen 1928-ig visszamenően az index a választásokat követő évben átlagosan 6,5 százalék, az elmúlt 40 év adatai alapján átlagosan közel 18 százalék, míg az elmúlt 20 évben több mint 20 százalék hozamot ért el. Érdekesség, hogy az S&P 500 az elnökválasztást követően utoljára 2001-ben zárta mínuszban az évet. Ha a történelem nem hazudtolja meg magát, akkor az S&P 500 felülteljesítése a magas árazás ellenére is folytatódhat.
A rövid távú piaci szentimentindikátorok jelenleg kontrasztos képet festenek az amerikai részvénypiacokról. A CNN Fear and Greed (félelem és kapzsiság) indexe extrém kapzsiságot mutat, ami rövid távon túlfűtöttségre utal. Eközben viszont továbbra is pozitívum a bikák számára, hogy egyáltalán nem kíséri (még) minden szinten optimizmus a jelenlegi részvénypiaci emelkedést sem az opciós piacon, sem pedig az AAII felmérésén. Az AAII aktuális heti szentimentfelmérésen már több volt a medve (38,6 százalék), mint a bika (37,1 százalék).
Idén a részvényopciókba árazott volatilitás értéke átlagos 15 százalék körül volt, ugyanakkor augusztusban a JPY-erősödés okozta sokk alkalmával, valamint az amerikai elnökválasztás előtti időszakban is láthattunk jóval magasabb volatilitást. Jelenleg a VIX index 14 százalék körül áll. Jövőre Trump vámpolitikai ambíciói miatt nagyobb mozgásokra készülhetnek a befektetők, ugyanakkor a leendő amerikai elnök híresen ügyelt arra előző ciklusa alatt is, hogy a részvénypiac meneteljen kormányzása alatt.
Az elmúlt negyedévekben a részvényalapokba már látványosan ömlött be a tőke, ez pedig jövőre is folytatódhat, ami az amerikai részvények emelkedését is hajthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.