Magyar gazdaság

GKI: 3,8 százalékkal nőhet a magyar GDP

A GKI szerint egyre kevésbé tűnik reálisnak a kormány által várt 4 százalék feletti növekedés elérése, a gazdaságkutató az idén és jövőre is 3,8 százalékos bővülést vár, és azt hangsúlyozza, egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében emlékeztet, hogy

a harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik.

A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.

A friss prognózisok szerint

  • az OECD 3,9 százalékos,
  • az EU 3,7 százalékos,
  • a Moody's 3,5 százalékos,
  • az IMF pedig csak 3,2 százalékos
  • magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány 4,3 százalékra gyorsuló növekedést vár, a külföldi előrejelzők viszont az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével kisebb-nagyobb lassulásra számítanak – összegezték.

    3,8 százalékos GDP-növekedést vár a GKI
    Forrás: AFP

    Most kellene megalapozni a tartós növekedést

    A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

    Növekvő beruházások, csökkenő munkanélküliség

    A GKI kiemeli, a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén – sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült.

    Az első három negyedévben 50 százalékkal több, 8 ezer lakás épült, mint egy évvel korábban. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.

    A augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése.

     

    https://www.vg.hu/gazdasag/hazanke-negyedik-legjobb-munkanelkulisegi-mutato-az-eu-ban-696455/

    A GKI felmérése szerint

    a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő, főleg a szakképzett dolgozók hiányát tekintik.

    A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.

    Csak a román magasabb a régióban

    A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, és a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb.

    A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – hacsak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél – közölte a GKI.

    https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/igazi-sikersztori-magyar-allamadossag-csokkentese-669875/

    GKI Gazdaságkutató GDP GKI prognózis növekedés
    Kapcsolódó cikkek