Emelkedik a a nyugdíjak és a gyed
Idén minden eddiginél hamarabb, már november közepén eldőlt, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedik, kivételesen nem január, hanem december elsejével. Így a kötelező legkisebb munkabér 232 ezer forintról, 266 800 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 296 400 forintról 326 040 forintra emelkedett.
Nettóban számolva előbbi 176 ezer, az utóbbi 217 ezer forintnak felel meg, csak ez a két bérelem összesen közel egymillió magyarországi munkavállalót érint közvetlenül.
A minimálbér-növekedéssel együtt a gyed plafonja 373 520 forintra nő. A diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál bruttó 186 760, a mesterképzésben résztvevők esetében bruttó 228 200 forintra emelkedik. A gyod az önellátásra képtelen gyermeket gondozó szülőknek jár – ez 266 800 forint lesz.
Több mint 2,5 millió nyugdíjas kapja meg a 6 százalékkal magasabb juttatását januárban, ráadásul itt nem ér véget a plusz járandóságok sora, ugyanis februárban ismét egy teljes havi illetményhez jutnak. Az öregségi átlagnyugdíj várhatóan eléri a 230 ezer forintot. Ráadásul november végén talán még prémiumot is fizethet az állam, ha összejön a kormány által várt 4 százalékos
Elindul a pedagógusok béremelése, majd az egészségügyi szakdolgozóké is
Régóta várt bérfejlesztés kezdődhet meg a pedagógusoknál. Orbán Viktor miniszterelnök az év végi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy amennyiben az unió valóban fizet, három lépcsőben rendezi a kormány a pedagógusok fizetését. A Belügyminisztérium december 29-én már hivatalosan közölte: január 1-jével megvalósul a pedagógusbér-emelés, így átlagosan 32,2 százalékkal nő a tanárok és óvónők bére. Sőt, azt is tudatták,
hogy a hétfőtől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer, pedagógus II. kategóriában 555 ezer, mesterpedagógusnál 630 ezer, kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb.
Egyelőre azonban nem érkezett meg a kormányhoz az Európai Bizottság levele, melynek alapján megkezdődhetne januárban a pedagógusok régen várt béremelése – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt.
Mindenesetre az biztos, hogy ezzel óriási adósságát törleszti a kormány, amiről még a 2022-es választások előtt Gulyás is úgy nyilatkozott, hogy ez lesz a 2022–2026 közötti ciklus legnagyobb bérfejlesztési programja.
Nemcsak a tanárok, de az egészségügyi szakdolgozók fizetése is gyarapodik: a 2023-as 17 százalékos emelés után márciusban a bérrendezésük második üteme következik.
Bővülő család- és lakhatási támogatások
2024 talán legfontosabb változása családtámogatások terén a megjelenése, amelyet az 5000 fő fölötti településeken lehet majd igénybe venni gyerekszám függvényében 15, 30 és 50 millió forintot 3 százalékos, fix kamattal. A korábbiakhoz képest ugyanakkor a feltételek egyértelműen szigorodtak, már csak házaspárok, és azok is csak a megszületendő gyermek után vehetik fel.
Megújul a babaváró-támogatás és a falusi CSOK is. Előbbi 10-ről 11 millió forintra nő (itt is szigorúbb lett az állam: 2024 január elsejével a házaspárok csak akkor lehetnek jogosultak a konstrukcióra, ha a feleség az igényléskor még nem töltötte be a 30. életévét). A kizárólag 2024-ben érvényes átmeneti szabályozásnak köszönhetően, ha a feleség elmúlt 30 éves, de még nem töltötte be a 41. életévét és igazolja várandósságát, továbbra is jogosult lehet a támogatásra 2024. december 31-ig.
Ami a falusi CSOK-ot illeti, 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben emelik a keretösszegeket.
Egyre többe kerül az autózás
Az inflációval azonos mértékben emelkedik több matrica ára elsejével:
- személygépjárműre a havi jogosultság díja 10 360 forintra,
- a 10 naposé pedig 6400 forintra.
- Szintén többe kerül majd az éves országos (57 260 forint), valamint a megyei matrica (6600 forint) is.
- A motorosok 10 napos útdíja 2750 forintról 3250-re forintra ugrik.
Újdonság, hogy március elsejétől pedig
bevezetik az egynapos matricát is, amely 5150 forintba fog kerülni.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium december 5-én megjelent rendelete alapján január elsejével összesen 230 kilométerrel bővül a hazai díjköteles gyorsforgalmi útszakaszok hossza, így a teljes M0-s, míg az M44-es autóút mellett az M4-es, M76-os, M31-es és az M30 eddig díjmentes szakasza is fizetősé válik. Ez azt is jelenti, hogy további két vármegyével is bővül a matricák listája: mostantól Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében is lehet majd vármegye-matricát vásárolni.
Szintén sokaknak kellemetlen hír, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adója 41 forinttal emelkedik januárban, emiatt mindkét üzemanyagtípus kiskereskedelmi ára ugyanekkora mértékben nőhet. Öröm az ürömben, hogy a Mol bejelentette, két lépcsőben történik mindez: először január elsején, majd tizenötödike környékén.
Új autóutak épülhetnek 2024-ben
A gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan több infrastrukturális nagyberuházás is zöldutat kaphat. Még 2022 júniusában döntött a kormány a beruházási stop elrendeléséről a megemelkedett energiaköltségek miatt, azóta viszont két határozat már kijelölte azokat a projekteket, amelyek hamarosan elindulhatnak.
Ezek alapján Magyarország történetének legdrágább hídfejlesztése is megkezdődhet a mohácsi Duna-híd építésével, a másik, hasonlóan gigantikusnak ígérkező építkezés pedig az a M76-os-beruházás. Csak utóbbi 400 milliárd forintjába kerülhet az államkasszának.
