BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20241221-_CSS4244 orbán viktor georgia

Orbán üzent a cinikusoknak: a kormány ki fogja szélesíteni a középosztályt, száguldani fog a gazdaság

A miniszterelnök szerint reális célkitűzés, hogy idén kiszélesítse a kormány a magyar középosztályt, annál is inkább, mert a harmadik negyedévtől mindenki számára érzékelhető lesz a gazdasági növekedés.

„Cinizmus ide, cinizmus oda, szerintem az egy reális célkitűzés, hogy a középosztályt kiszélesítsük és megerősítsük” ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, aki szerint a magyar gazdaság működésének ha van értelme, az az, hogy a középosztály erősödjön és szélesedjen. Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki a középosztály alatt van, azok jussanak olyan lehetőséghez, hogy beléphessenek abba a világba, ahol saját ingatlan és munka is van. Szerinte a szegénység ellen a legjobb orvosság a középosztály szélesítése.

Orbán
Orbán üzent a cinikusoknak: a kormány ki fogja szélesíteni a középosztályt, száguldani fog a gazdaság / Fotó: Csudai Sándor / Mediaworks

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy nem egyenletesen fog gyorsulni a növekedés, az igazi tempónövekedés a harmadik és a negyedik negyedévben várható. De szerinte már szép lesz az első és a második negyedévben is a korábbi időszakhoz képest. 

Az igazából látható mindenki számára, hogy valóban egy új növekedési korszakba léptünk, na az majd a harmadik és negyedik negyedévben lesz érezhető

– jelezte Orbán, aki azt is mondta, annak a 800 ezer főnek, akinek ezekben a hetekben érkezik pénz a számlájára az állampapír után, közülük 50 ezer főnek 1 millió forint alatti, 191 ezer főnek 1–5 millió forint közötti, 117 ezer főnek pedig 5–10 millió közötti állampapírja van. Tehát nem igaz, hogy csak a gazdagok rendelkeznek állampapírral.

A középosztály lesz a fókuszban 2025-ben

Nem először beszél a miniszterelnök a középosztály megerősítéséről, két hete, az idei első rádióinterjújában úgy fogalmazott: „érzékelhető előrelépést várok a társadalom minden rétegében 2025-ben”, ugyanakkor akik a középosztály szintje alatt vannak, azokat be kell segíteni oda. Szerinte a koronavírus-járvány előtt Magyarországon ez volt a meghatározó társadalmi folyamat.

Ugyanakkor éppen ehhez a trendhez akar visszatérni a kormány által tavaly meghirdetett Új gazdaságpolitikai akcióterv, amely akárcsak 2000-ben Széchenyi-terv, azt a célt tűzte ki, hogy lendületes növekedési pályára állítsa a magyar gazdaságot.  

Szalai Piroska, Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kinevezett főtanácsadója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa lapunknak korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig az Orbán-kormányok alatt javult a középosztály helyzete Magyarországon.

„Az első ilyen célzatú program a Széchenyi-terv volt. A következő az adócsökkentések és az adókedvezmények rendszerének átalakítása (családi adókedvezmény jelentős növelése és kiterjesztése minden gyermekesre, illetve előbb a munkahelyvédelmi akció, majd a munkáltatói adók csökkentése). Aztán pedig a devizahitelesek megmentése állította meg a középosztály romlását, és indította el az előrelépésüke”   emlékeztet rá Szalai Piroska, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében. A régiós országokban mindenhol volt javulás, egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni.

Szalai Piroska úgy véli, hogy a magyar gazdaságtörténetben olyan gyors mértékű javulás a középosztály életkörülményeiben még nem következett be, mint 2010-es években. 

Ez egyrészt köszönhető a devizahitelek kivezetésének, illetve a rezsitámogatási rendszer indításának, valamint a munkahelyteremtés fókuszba állításának, aminek hatására a szegénység is jelentősen csökkent, legalábbis az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a korábbi 30 százak fölötti értékről 20 százalék alá csökkent néhány év alatt, azaz megközelítőleg egymillió ember került ki veszélyeztetett körből.

Nagyon heterogén a magyar középosztály, ezért is sokrétű az Új gazdaságpolitikai akcióterv

Azt azonban hangsúlyozta a főtanácsadó, hogy a középosztály nem egységes. Szerinte érdemesebb úgy nézni, hogy ha a társadalmat jövedelem szerint tizedekre bontjuk, és az alsó és felső két-két decilist kivesszük, akkor a fennmaradó hat decilis tekinthető középosztálynak.

A társadalom 60 százalékát nem szabad egységesen kezelni. Ha rájuk akarunk fókuszálni, akkor a szerteágazó, sokszor különböző, belső szegmensekre külön-külön célzott programokat érdemes irányítani. Ez az Új gazdaságpolitikai akcióterv lényege is. A vállalkozókra, a fiatal pályakezdő munkásokra, a lakhatási nehézségekkel küzdőkre és a középosztály más belső csoportjaira külön-külön célzott intézkedéseket indított a kormány

– magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program. Ugyanis vannak köztük, akik most akarnak családot alapítani, ezért a babaváró támogatásra jogosultak körét kiszélesítették, idén már az édesanyák 35 éves korukig jogosultak rá; a vállalkozók számára a Demján Sándor-program nyit különböző lehetőségeket; a 25 év alattiak, tehát a legfiatalabbak a korábbi szja-kedvezmény mellett a támogatott munkáshitelt vehetik igénybe.

Így segíti a kormány a családokat

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében a kormány összesen 2632 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar családok és fiatalok támogatására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére és a megfizethető lakhatás biztosítására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium . Az akcióterv részeként történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás született. Mivel 2027-ig a minimálbér 40 százalékkal emelkedik, az inflációt pedig alacsonyan tartja a kormány, a családok egyre többet költhetnek, jelentősen nő a családok jövedelmének vásárlóereje. Az új akcióterv részeként:

  1. Elindult a Munkáshitel program, amely a 17–25 év közötti dolgozó fiatalok életkezdéséhez biztosít akár 4 millió forintos kamatmentes hitelt. 
  2. A kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt, így – az idei emeléssel együtt – az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál.
  3. A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatására a kormány többek közt elindította a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó Vidéki otthonfelújítási programot. 
  4. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóiknak.
  5. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát.

Nagyon dinamikusan nőnek a reálbérek Magyarországon

Tavaly az átlagkereset vásárlóértéke 9–10 százalékkal, a mediáné pedig 11,5 százalékkal nőtt. 

Magyarországon 1992 óta ez a harmadik legnagyobb javulás az átlagbérekben.

Az optimista forgatókönyvben bízók várakozása szerint idén megismétlődhet a hazai munkaerőpiacon az a jelenség, amely már tavaly is megfigyelhető volt: mégpedig hogy a cégek még a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is nagyobb mértékben emelhetik a fizetéseket az alacsonyabb kereseti sávokban. Az ok nem más, mint a minimálbér-emelés bértorló hatása, azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, muszáj jócskán emelni a béreket.

 


 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.