Idén új erőre kaphat a cégfelvásárlási piac – találékonyak lettek a cápák

Tavaly a vállalatfelvásárlási és fúziós (M&A) tevékenység jelentősen lelassult, mivel a cégeknek számos finanszírozási problémával kellett szembenézniük. A vállalatok azonban alkalmazkodtak a változó helyzethez, és úgy strukturálják az üzleteket, hogy elkerüljék az árfolyamingadozások és a dráguló hitelek hatását. A bankárok és a tanácsadók szerint így az idén újra megemelkedik az M&A ügyletek száma – írta a Wall Street Journal.

A Refinitiv pénzügyi adatszolgáltató cég szerint a világszerte bejelentett ügyletek összértéke tavaly 37 százalékkal, 3,61 ezer milliárd dollárra csökkent a 2021-es rekordmagas értékről. Utoljára két évtizede tapasztalhattunk ekkora százalékos esést , amikor 2001-ben az amerikai gazdaságot elérte a recesszió.

Bár a 2022-es eredmények nagyjából megfeleltek a koronavírus-járvány előtti szinteknek, az M&A piac egy év alatt hatalmasat zuhant, és ennek több oka is volt. A kötvénypiaci volatilitás óvatossá tette a felvásárlókat, miközben az infláció miatt világszerte emelkedő kamatok lelassították az üzletkötést.

– mondta Suzanne Kumar, a Bain & Co. tanácsadó M&A részlegének az alelnöke.

A makrogazdasági nyomás mellett a vállalatok 2022-ben keményebb szabályozási környezettel néznek szembe, mivel a trösztellenes hatóságok alaposabban vizsgálják a tranzakciókat. A tavalyi év legnagyobb üzletei közé tartozott a videójáték-gyártó Activison Blizzard 75 milliárd dolláros felvásárlása, amelyet a Microsoft teljes egészében készpénzzel hajtott volna végre, valamint a Broadcom 61 milliárdos ajánlata a VMware szoftvercégre.

Azonban a szakértők szerint az M&A üzletek visszaesése mögött legfőképp az áll, hogy a nagy befektetési bankok egyre kevésbé hajlandóak a tőkeáttételes hitelek finanszírozására. A pénzügyi intézmények tavaly több százmillió dolláros veszteséggel szembesültek, miután olyan ügyleteket finanszíroztak, mint például a számítástechnikai óriás Citrix Systems és a Twitter felvásárlása. Ezt követően összeomlott a kereslet az intézményi befektetők irányából is. A befektetési bankok ennek következtében elvesztették a kedvüket az új finanszírozásokhoz, ami arra késztette a vállalatokat, hogy alternatív forrásokhoz, köztük magánhitelezőkhöz forduljanak.

A Blackstone alapkezelő például már magánkölcsönökre támaszkodott abban az októberben bejelentett üzletben, amelynek célja 55 százalékos részesedés megvásárlása volt az Emerson Electric klímatechnológiai vállalatban. A tranzakció finanszírozásához a Blackstone 5,5 milliárd dollárt vett fel magánhitelezőktől és kisebb kereskedelmi bankok egy csoportjától.

Emellett a bankárok szerint több felvásárló is elkezdett a 364 napos, rövid lejáratú hitelek felé fordulni. A Dealogic szerint 2022-ben az ilyen hitelek iránti kereslet az USA-ban 17 százalékkal 317,3 milliárd dollárra emelkedett.

Az élelmiszeripari óriás Kroger októberben jelentette be, hogy egy ilyen rövid lejáratú, 17,4 milliárd dollár értékű kölcsönt vett fel a Citigrouptól és a Wells Fargótól, hogy finanszírozza a rivális Albertsons tervezett felvásárlását. A vállalat azt tervezi, hogy az üzlet 2024 elején várható lezárásakor saját készpénzállományából és egy új adósságfinanszírozásból származó bevételből fizeti vissza a hitelt. 

Ez tipikusan olyan cégeknél működik, amelyekben egy pénzügyi befektető tulajdonában lévő kisebbségi pakett biztosít irányítói jogokat. 

A bizonytalan tavalyi környezet után a vállalatok alkalmazkodtak és kibővítették a jogi és pénzügyi eszköztárukat az M&A piacán. Bár idén világszerte recesszióra lehet számítani és a gazdasági helyzet sem lesz feltétlenül ideális, valószínű, hogy a vállalatfelvásárlások felélénkülnek, még ha nem is annyira, mint 2021-ben.