Mi az Iszlám Állam – Horaszán Tartomány, és miért támadott Moszkvában?

A hét végi oroszországi terrortámadás sokkolta a világot: a Crocus City Hall koncerttermében elkövetett merényletben legalább 137-en vesztették életüket, 180-an pedig megsérültek. Az akció végrehajtását az Iszlám Állam, egész pontosan egyik helyi csoportja, az Iszlám Állam – Horaszán Tartomány (ISIS-K vagy IS-KP) vállalta magára. A mostani akció ráirányította a figyelmet az Iszlám Állam legveszélyesebb tagjára.

Az ISIS-K az Iszlám Állam közép-ázsiai csoportja, amelyet 2015-ben hozták létre más iszlamista szervezetekből kiábrándult fegyveresek, főleg a táliboktól dezertált harcosok. Célja, hogy Horaszán – a mai Irán, Afganisztán, Pakisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán egyes részeit magában foglaló történelmi régió – néven létrehozzanak egy iszlám törvényeken alapuló államot.

Az alapítástól kezdve harcba keveredtek az afgán kormányerőkel, az amerikai hadsereggel és a tálibokkal is. A terrorszervezet bázisának Afganisztán három, Pakisztánnal határos tartománya – Kunar, Nangahar és Nurisztán – számít, főleg kézi- és könnyűfegyverekkel rendelkeznek, nincsenek drónjaik és rakétáik, mint például a húsziknak. A 2021-es amerikai kivonulás és a tálib hatalomátvétel után több egykori katona és rendőr is csatlakozott soraikhoz, 

Ugyanakkor nem tudnak összefüggő, nagyobb területeket meghódítani Afganisztánban vagy a szomszédos államokban, mivel a kormányok, így a tálibok is, keményen lecsapnak a szervezetre. Az nem világos, hogy ki irányítja a terrorcsoportot, mivel a korábbi vezetőjüket, Sanaullah Ghafarit tavaly a tálibok egy rajtaütésben megölték. A tálibok és az ISIS-K ellentéte elsőnek meglepőnek tűnhet, de valójában teljesen logikus.

A tálibok az iszlám törvényeken alapuló, de független Afganisztánért harcoltak, az ISIS-K viszont egy közép-ázsiai iszlám kalifátust akar létrehozni, amelybe nem fér bele egy önálló afgán állam létezése. Az Iszlám Állam sokkal szigorúbb törvényeket akar, a tálibokat puhának és amerikai bábnak nevezte, valamint a síitákat tűzzel-vassal üldöző csoportot az is zavarja, hogy a tálibok toleránsabbak a síiták iránt.

Eddig sem válogattak az eszközökben

Bár kalifátust sem Afganisztánban, sem a szomszédos országokban nem tud kikiáltani, az ISIS-K brutális terrorakciókkal hívta fel magára a figyelmét. A régióban 2015-től kezdve több száz támadást követett el, mecseteket, iskolákat, szállodákat, hivatalokat, nagykövetségeket és katonai bázisokat is célba vett. A merényletek elsöprő többsége Afganisztánban és Pakisztánban, néhány akció pedig Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban történt. 

A legnagyobb hírverést kiváltó esetek között volt a 2021-es, az amerikai kivonulás során a kabuli repülőtér ellen elkövetett támadás, amelyben 170 afgán és 13 amerikai katona vesztette életét. Idén más országokat is célba vett: az év elején Iránban két öngyilkos merénylő robbantott a Kasszám Szulejmán sírjánál. Az elhunyt parancsnok halálának negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen 

A szervezettel hozták összefüggésbe annak a merényletnek a tervét is, amelyet állítólag újévkor akartak elkövetni a kölni dóm ellen. Múlt héten pedig a német hatóságok két afgán állampolgárt vettek őrizetbe, akik a gyanú szerint tavaly csatlakoztak az Iszlám Állam – Horaszán Tartományhoz, és fegyveres támadásra készültek a svéd parlament közelében.

A terrorcsoport különösen érdeklődik Oroszország iránt: az eurázsiai ország azért lett célpont, mert ISIS-K szerint Vlagyimir Putyin elnök és rendszere muszlimokat gyilkol. Feltehetően az zavarja a terrorszervezetet, hogy Moszkva Szíriában Bassár el-Aszad elnök mellett avatkozott be a polgárháborúban és légicsapásokkal járult hozzá szíriai vereségükhöz.