Vitézy Dávid: aktivistából lett városfejlesztési szakember

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egykori alapító vezérigazgatója a Facebook-oldalán jelentette be idén márciusban, hogy elindul a főpolgármesteri székért az LMP és egy civil szervezet közös jelöltjeként. A bemutatkozó videójában öt súlyos problémáról beszélt, és szerinte a körúton túli budapestieket magára hagyta a főváros vezetése.

Vitézy Dávid mellett a főpolgármesteri választáson 

• Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester – akit a DK, az MSZP és a Párbeszéd támogat –, illetve 
• a Mi Hazánk Mozgalom jelöltje, Grundtner András maradt versenyben, miután 
• Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok jelöltje, illetve 
• pénteken délelőtt a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra is visszalépett.

Vitézy korábban nyílt levelet is írt, amelyben vitára hívta a többi főpolgármester-jelöltet. Akkor úgy fogalmazott: 

Már akkor hangsúlyozta: ő a legesélyesebb arra, hogy Karácsonyt leváltsa.

Kicsoda Vitézy Dávid?

A közlekedési szakembert többen is támadják az ellenzéki oldalon, mert 2010 óta több állami pozícióban is dolgozott az Orbán-kormányok alatt, illetve Tarlós István főpolgármestersége idején fiatalon lehetett a BKK vezetője. A főpolgármester-jelölt kampányoldala szerint gimnazistaként lett belőle közlekedési aktivista, 2000 és 2010 között pedig a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) munkacsoport tagja volt, míg 2006-tól az egyesület szóvivője. 

„Az első sikereket húsz éve arattuk a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettel: javaslatunk alapján szervezték újjá az éjszakai buszközlekedést, 

– fogalmaz Vitézy az oldalán.

Huszonöt évesen lett 2010-ben a Budapesti Közlekedési Központ alapító vezérigazgatója. 

„Néhány év alatt lecseréltük a kohószökevény budapesti buszokat, új villamosokat és trolikat vettünk, és elindítottuk a Bubit. Megépítettük a budai fonódó villamoshálózatot, felújítottuk az 1-es és 3-as villamos körgyűrűket az első füves pályákkal a városban”  – idézte fel. 

Kiemelte: évtizedek után ők fejezték be a 4-es metró építését is, de rendet tettek a közösségi közlekedés járművein is. Például bekamerázták a buszokat, trolikat és villamosokat, eltüntették róluk a graffitiket. 

Szerinte nagyot léptek előre a digitalizáció területén is: létrehozták a FUTÁR utastájékoztatási rendszert és a BKK applikációját (mai nevén a BudapestGót). 

A BKK élén 2014-ig volt, miután a Fővárosi Közgyűlés többsége leváltotta – a DK és az Együtt képviselői ugyanakkor nem szavazták meg Vitézy menesztését –, és kinevezte helyette Dabóczi Kálmánt, a Közlekedéstudományi Intézet akkori ügyvezető-helyettesét. 

Ezt követően 2015-ben fél évig 

a szolgáltatások fejlesztésére koncepciót készítsen. 

Az emberi erőforrások minisztere megbízta ezután a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói feladataival. Vitézy Dávid szerint az intézmény átfogó megújítása az egyik legnagyobb magyar városfejlesztési projekt volt: új helyszínt találtak a múzeumnak Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén.

Az LMP és a civil szervezetek közös főpolgármester-jelöltje 2022-ben a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, majd 2022 májusától szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak (NKK) a megbízott vezérigazgatója lett. „Elkészítettük a terveket az összes HÉV-vonal és a pályaudvarok felújítására, a vasútvonalak átfogó rekonstrukciójára, új közparkok létesítésére, a rozsdaövezetek helyén megfizethető lakások építésére. Stratégiát alkottunk Budapest korszerű vasúti hálózatának megvalósítására, hogy csökkentsük a fővárosi közutak túlterheltségét.” 

Ugyanebben az évben a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára lett,  de fél évvel később új energetikai tárca jött létre, és Palkovics László miniszter lemondásával a minisztérium megszűnt. Vitézy ekkor szintén beadta a felmondását. 

Mit ígért Vitézy a kampányában?

Április 19-én hirdette meg a 101 pontból álló választási programját, a főpolgármester-jelölt egy friss videójában összegezte, hogy megválasztása esetén 

• 10 ezer új bérlakás építene a főváros rozsdaövezetiben és a régi vasúti területeken, 
• 350 kilométernyi utat újítana fel, 
• 100 új villamosra írna ki pályázatot, 
• pénteken és szombaton 24 órán át közlekedő metrót ígért, 
• legalább 30 százalékos kedvezményt akar érvényesíteni a Sziget Fesztivál 30 év alatti budapesti látogatóinak a napijegyekre. 

Vitézy Dávid a program bemutatóján úgy fogalmazott, hogy lesznek kerékpáros fejlesztések is, de az eddigieket mindenképpen felül fogják vizsgálni. Elismerte, hogy szükség van az Üllőin és a Vácin kerékpársávra, de ami most van, összevisszaság és félmegoldás, ezért nem maradhat meg, át kell rendezni. A Bubi közbringarendszert kiterjesztik a külső városrészekre is, a Hungárián túlra és mindegyik nagy metrócsomópontra, illetve a Bubi használatára is kiterjesztené a BKK-bérletet.

Nagy vitát váltott ki a BKK-rendészetről szóló koncepciója: Vitézy bejelentette, hogy a rendészet éjjel-nappal segít majd abban, hogy rend és tisztaság legyen a járműveken. Az elképzelés szerint a BKK-rendészek a járművezető vagy az utasok bejelentése alapján 15 percen belül odaérnének a főváros bármely pontjára. Hozzátette: növelni kell a számukat a fővárosban (az elmúlt öt évben 29 százalékkal csökkent), és be kell kamerázni minden járművet a közösségi közlekedésben (jelenleg a villamosok fele nincs bekamerázva). 

Főpolgármesterként létrehozom a BKK-rendészetet, és bekamerázzuk az összes tömegközlekedési járművet” – közölte később, majd az oldalán azt kérte a szimpatizánsaitól, hogy írják meg saját történeteiket, amikor inzultálták őket a BKK járatain.

Karácsony Gergely egy konferencián így reagált a problémára: „Amikor azt mondja Vitézy Dávid, hogy a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló, én elküldöm a fenébe.” Hozzátette: aki a hajléktalan szót mint stigmát akarja állampolgárok nyakába akasztani, azzal össze fog szólalkozni, mert ez neki értékrendi kérdés.

Keményen üzent a kormánynak is

Vitézy Dávid egy Facebook-posztban Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentésére, hogy az egykori rákosrendezői teherpályaudvaron megvalósul a Mini/Maxi-Dubajként elhíresült óriásberuházás, kritikusan reagált. Azt mondta, hogy nem veszik figyelembe a szakmai szereplők és az érintett önkormányzatok véleményét a rákosrendezői projektnél.  Szerinte probléma, hogy verseny nélkül kap meg egy arab befektető egy mintegy 130 hektáros területet, de nem rögzítik, mi épülne oda. 

„Budapestnek nem újabb luxus-bevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szüksége, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra” – tette hozzá. A beruházásban egyébként új pályaudvar épülne, elkészülne a ferihegyi gyorsvasút, amelyet kiadnának koncesszióba, illetve meghosszabbítanák az M1-es metró vonalát. Vitézy szerint így a repülőtéri gyorsvasút az arab befektetők érdekeit szolgálja, a vasúti vágányok lefedésének pedig nincs értelme, mert drága, és nem lesz teljes értékű közpark az így létrejövő területen. 

Vitézy Dávid azt is kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a kínaiak építsék a tömegközlekedési rendszertől elkülönített reptéri expresszvonatot Ferihegyre. Szerinte két okból sem lenne jó ez: egyrészt kész terv van arra, hogy a vasúti hálózatba bekössék a repteret, másrészt szerinte „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”. A volt közlekedési államtitkár egy térképet is csatolt posztjához, amelyen levezette, hogy a kész terv alapján nemcsak a belvárosból, de Kelenföldről, a Közvágóhíd térségéből és a vidéki nagyvárosok felől is elérhető lenne a reptér vonattal.