Orbán Viktor előre figyelmeztetett: ha ez megtörténik, el kell felejteni a 2026-os minimálbéremelést – "Nem lehet megvalósítani"

Pénteken reggel ismét a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt Orbán Viktor. A miniszterelnök az orosz–ukrán háború, a külföldi látogatásai és a szankciók mellett az Index által nyilvánosságra hozott, a Tisza Pártnak tulajdonított programról is kifejtette véleményét.

Orbán szerint a baloldal nagyon szeret adót emelni, függetlenül az ország tényleges helyzetétől. A miniszterelnök szerint azt gondolják, hogy a gazdaság igazságtalanul működik, amit úgy kell megoldani, hogy el kell venni a pénz nagy részét, és majd ők ezt újraosztják.

„Ez a radikális különbség a jobboldali logikához képest, ami az mondja, hogy az emberek döntsék el, mire költik a pénzüket. A jobboldal a közös költségekhez szükséges adót szedi be, egyetlen ponton avatkozik be, a családi adókedvezményeknél. Tehát két világlátás áll szemben egymással. Az embernek kihull a haja, amikor a Tisza gazdasági tervét olvassa” – fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy látta a dokumentumot, a Tisza gazdaságpolitikai programjáért felelős embernek az aláírása rajta van a papírokon, ezért szerinte nem kérdés, hogy valódi programról van szó, és valódi veszélyről. 

Orbán úgy véli, hogy a megszorítócsomag mögött az áll, hogy a baloldal szerint az Európai Unió kérése helyes az orosz–ukrán háború finanszírozására, ezért be kell gyűjteni a pénzt. A jobboldal viszont erre nem ad.

„Ez magyarázza ezt az agybajszerű programot. Elvesznek ezermilliárdokat a családoktól és a cégektől. Ezek alá vannak írva, érdemes komolyan venni. Nincs miről beszélni, ez egy valódi program. Ha a magyarok ezt választják, tudniuk kell, hogy súlyos pénzügyi következményekkel jár” – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint azzal ugyanis nem lehet megvalósítani a csütörtökön bejelentett emeléseket, mivel a 2026-os 7 százalékos, illetve 11 százalékos növelés csak a jelenlegi gazdasági programmal valósulhat meg, ebből indultak ki a foglalkoztatók és a szakszervezetek is, amikor a megállapodás megszületett.

Orbán Viktor: a minimálbér-megállapodás a munkaalapú társadalom sikere

„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell” – mondta a minimálbér és a garantált bérminimum megemelését bejelentő sajtótájékoztatón Orbán Viktor. A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy január 1-jétől összesen 700 ezer család jövedelme nő biztosan.

A miniszerelnök gratulált azoknak, akik tető alá hozták a megállapodást. Mint mondta, örömmel hirdeti ki a kormány a megállapodást, és teszi oda aláírását, mert attól a nagy tervtől, „ami a mi lépéseinket másfél évtizede vezeti, ez a megállapodás nem tér el. Nekünk az a nagy tervünk, hogy Magyarország munkaalapú társadalom legyen.”

A megállapodás értelmében a minimálbér 2026. január 1-jével a jelenlegi 290 800 forintról 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra nő, a szakmunkás-bérminimum pedig az idei 348 800 forintról 7 százalékkal, bruttó 373 200 ezer forintra emelkedik. Ezekről mondta Orbán pénteken, hogy a legnagyobb ellenzéki párt programjával ez nem lenne megvalósítható, méghozzá azért nem, mert jelentős megszorításokat terveznek.

Ordító a különbség aközött, amit a kormány és amit a tiszás baloldali megszorítócsomag kínál a kkv-knak

Az Országgyűlés november közepén fogadta el a kormány 11 pontból álló adó- és bürokráciacsökkentő programját. Íme a javaslat legfontosabb pontjai:

• Az alanyi áfamentesség értékhatárának fokozatos növelése: 2026-ban 20 millió, majd 22, később 24 millió forint lesz.
• Emelik az átalányadózók általános költséghányadát, először 45 százalékra, majd 50 százalékra.
• A főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a szochoalapot.
• Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét.

A hatások kapcsán megemlíthető, hogy az alanyi mentesség határának emelése főként az építőipart, a kereskedelmet és a tanárokat érinti. Az átalányadózóknál végbemenő változás 110 ezer szereplőnek segít. A szocho alapjának egységessé tétele 140 ezer egyéni vállalkozónak csökkenti az adófizetési kötelezettségét, a kiva szabályainak módosítása pedig 3000-5000 vállalkozó előtt nyithatja meg az adónem kapuját.

Ezzel szemben a Tisza Pártnak tulajdonított baloldali megszorítócsomag éppen ellenkezőleg, szűkre zárná a kiva kapuját – több más adónemét pedig teljesen becsukná. Miközben a kivát lényegében kiüresítené, a javaslat tulajdonképpen megszüntetné a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ami több tízezer vállalkozót érintene: fodrászokat, kozmetikusokat, szerelőket, taxisokat, fotósokat, edzőket, masszőröket.

A kata mellett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak, az ekhónak is búcsút inthetne minden érintett, aminek következtében az alkotók, a sportolók, a médiaszakemberek és az előadóművészek nettó bevétele jelentősen csökkenne. A mindennapokban ez azt jelentené, hogy sokan kénytelenek lennének felhagyni a hivatásukkal vagy szüneteltetni a tevékenységüket.

A kormány szerint a kkv-kra kivetett adók jelentősen megnehezítenék, hogy a vállalatok kitermelhessék a minimálbér-emeléshez és a béremeléshez szükséges plusz pénzt. Erre gondolhatott Orbán Viktor azzal, hogy a kormány gazdaságpolitikai programjával ezek az emelések megvalósíthatóak, az úgynevezett baloldali megszorítócsomag életbe lépése esetén azonban ugyanerre nem lenne lehetőség.

Rogán Antal kiszámolta, mennyi pénzt kellene Magyarországnak befizetnie Ukrajnának

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Patrióta YouTube-csatornának csütörtökön adott interjújában a nemzeti kormány politikája alternatívájának nevezte „azt a tipikus régi baloldali megszorító politikát, amit azok az arcok képviseltek, akik már a Bokros-csomagot is írták, és ma is itt vannak, és ma is ugyanazt az elvet követik, és szerintem a Tisza Párt mögött gyakorlatilag ez az elit húzódik meg”.

Rogán Antal szerint ez az elit azt a gazdaságpolitikát diktálná, amit régen is csinált, és „amit az a Tisza-csomag, ami a nyilvánosság elé került, az nagyon szépen tükröz”. Számításai szerint ha ezt a csomagot valaki életbe léptetné, az mintegy 7250 milliárd forintos megszorítást jelentene.

• Ennek kicsivel több mint a felét, 3700 milliárd forintot a vállalatok,
• 3500 milliárd forintot a lakosság fizetne.

A miniszterelnök kabinetfőnöke azt mondta, Brüsszel elvárása beszedni a pénzt, mert egyrészt ki kellene vezetni a bankadót, a tranzakciós illetéket, a multinacionális kereskedelmi cégek adóját.