Kínának is betesz a fekete-tengeri gabonamegállapodás megszűnése
Ukrajna mintegy 32,9 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált világszerte a fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében, a szállítmányok negyedét, 7,9 tonnát pedig Kína vásárolta fel. Peking 5,8 millió tonna kukoricát, 1,8 millió tonna napraforgómaglisztet, 370 ezer tonna napraforgóolajat és 340 ezer tonna árpát importált. A megállapodás megszűnése a távol-keleti országnak is fájdalmas, de geopolitikai megfontolásokból nem gyakorol nyomást Moszkvára.
Ez azzal magyarázható – a Nikkei Asia szerint –, hogy a világ második legnépesebb országa tart a NATO keleti terjeszkedésétől. Washington az elmúlt években megerősítette védelmi együttműködését Japánnal, Dél-Koreával és Ausztráliával, amit Pekingben úgy értékelnek, hogy az Egyesült Államok megpróbálja bekeríteni Kínát. Ehhez kapcsolódik, hogy Washington igyekszik megakadályozni a távol-keleti óriást, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz, ezért a két fél közötti gazdasági háború is egyre élesebb.
Az elemzők szerint Kína érdekelt a fekete-tengeri gabonakezdeményezés felélesztésében, de megérti, hogy Moszkvának jelenleg nem érdeke a visszatérés, így nem is erőlteti. A távol-keleti ország igyekszik koalíciót építeni, hogy visszaszorítsa az Egyesült Államok befolyását, s ebben Oroszországnak is fontos szerepet szán. Pekingben úgy értékelik, hogy Moszkva visszaszorulása végső soron Kínát gyengítené és elvesztené legfontosabb szövetségesét a Nyugattal folytatott geopolitikai küzdelemben.
A háború ráadásul soha nem látott lehetőséget teremt a kínai cégeknek, hogy betörjenek az orosz piacra, valamint az ázsiai óriás hozzáfér az olcsó orosz energiahordozókhoz és nyersanyagokhoz. Peking azt is tudja, hogy a gabonaegyezmény miatti veszteségeit máshonnan, köztük Oroszországból származó mezőgazdasági termékek importjával tudja kompenzálni. Az eurázsiai ország a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, és ezt a területet a szankciók kevésbé érintik, így az orosz agrárexport is fellendült.
Így szűnt meg a fekete-tengeri gabonaegyezmény
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban a felek tavaly júliusban megállapodást kötöttek az ENSZ és Törökország közvetítésével: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről. Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról.
A fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül. A megállapodást novemberben, majd az idén márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes. Moszkva közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a szerződés is megszűnt, ami az elemzők szerint növelheti a gabona világpiaci árát.
Sötét biznisz: adócsaló cégeken keresztül ömlött Európába az ukrán gabonaAz ukrán gabonaexport mind a tengeri, mind a szárazföldi útvonalakon nagy viharokat kavart, és az Európai Unióba irányuló kivitel esetén főként a termék rendkívül alacsony ára – és nem uniókompatibilis minősége – okozott problémákat, hiszen a díjszabással a célországok gazdái nem tudtak versenyezni. Egy friss elemzés szerint az olcsóság elérését az is segítette, hogy több exportőr és importőr nem fizetett adót a szállítmányok után. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
