Az orosz üzleti elit új csoportja alakult ki, hogy kihasználja azt az űrt, amelyet Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója után hirtelen kivonuló nemzetközi cégek hagytak maguk után.

McDonald’s orosz módra.
Fotó: AFP

Az új oligarchák nyomott áron vásárolták fel azokat az eszközöket, amelyeket a multik a háború és a szankciók miatt voltak kénytelenek értékesíteni. A McDonald’s gyorsétterem-óriás, a csomagolóanyagokat gyártó Ball Corp. vagy a vegyipari multi Henkel is megtalálható azok között a cégek között, amelyek tavaly és az idei év első felében összességében nagyjából 21 milliárd dollár értékben adták el oroszországi kitettségüket – ismerteti a Bloomberg az AK&M kutatóintézet becsléseit. 

Érdekes módon a legnagyobb vevők nem az ország leggazdagabbjainak sorából kerülnek ki, és a legtöbbjük nem ismert az országhatáron kívül. Évtizedek óta tevékenykednek az üzleti életben, többük híres milliárdosok mellett. De ami a legnagyobb előnyük: a régi gárda nagy részével ellentétben ők nem kerültek fel az Egyesült Államok vagy az EU szankciós listáira. 

Az oligarchák első hulláma a Szovjetunió összeomlása után a nyersanyagiparban és a bankszektorban szerzett meghatározó pozíciókat. Őket aztán felváltotta egy olyan csoport, amelynek tagjai már Putyin alatt szerezték a vagyonukat. 

Bekötve

Ivan Tavrin, egy orosz mobilcég korábbi vezetője és a milliárdos Aliser Uszmanov korábbi partnere nemrégiben több mint 2 milliárd dollárt költött a Prosus helyi apróhirdetési vállalkozására, az Avitóra. Más eszközöket is vásárolt, így ő az eddigi legnagyobb háborús üzletkötő.

Putyin és Uszmanov 2017-ben.
Fotó: AFP

Alekszej Szagal Arnest Groupja parfümöket és kozmetikumokat forgalmazott, mielőtt tavaly szeptemberben felvásárolta a Ball italcsomagolások gyártásához szükséges eszközeit, majd idén augusztusban 1 euróért megvásárolta a Heineken oroszországi üzletágát – benne hét sörgyárral. 

Szagal felesége, Elena korábban az Arnest vezérigazgatója volt, 2012-ig pedig több éven át a kormánypárt tagjaként szenátorkodott az orosz törvényhozás felsőházában. 

Alekszandr Govor is korán ébredt, amikor a külföldi cégek távozni kezdtek: tavaly májusban megvásárolta a McDonald’s oroszországi érdekeltségeit, szeptemberben pedig csomagolóüzemeket vett. 

Govor korábban 25 McDonald’s éttermet üzemeltetett franchise rendszerben, most átvette a 850 étteremből álló teljes oroszországi hálózatot. 

Govor vagyona a Juzskuzbaszugolban, Oroszország egyik legnagyobb koksz-szén termelőjében lévő részesedéséből származik. Két halálos bányarobbanást követően 2007-ben kiszállt a vállalatból, és eladta a Roman Abramovics milliárdos résztulajdonában lévő Evraz acélgyártónak.  

Évekkel később aztán a McDonald’s franchise partnere lett. Az új fiúk közé tartozik a Timur Gabidullin, is aki a helyi menedzsmenttel együtt vásárolta meg a Sylvamo cellulóz- és papírgyárát.

Alekszandr Govor: övé lett az orosz McDonald’s. Fotó: AFP

A nemzetközi cégek elvándorlásából azonban néhány befutott mágnásnak is sikerült hasznot húznia. Mielőtt Vlagyimir Potanyint, Oroszország egyik leggazdagabb emberét az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókkal sújtotta volna, megvásárolta a Roszbankot a francia Société Générale-tól. Andrej Komarov – aki szintén nem került bele a szankciós körbe – mintegy 370 millió euróért vette meg az Amcor csomagolóanyag-ipari multi három orosz gyárát. 

Vannak olyan esetek is, amikor az állam konfiskál: az idén nyáron a kormány átvette az irányítást a Danone és a Carlsberg helyi leányvállalatai felett, és Putyin saját szövetségeseit nevezte ki az élükre.

Potanyin 2014-ben. Oroszország leggazdagabb embere a franciák bankját vette meg.
Fotó: Anadolu via AFP

 

A Kreml szabályai

Az orosz leányvállalataiktól megszabadulni igyekvő külföldi cégeket az állami szabályozás is sújtja. A Kreml 2022-ben megtiltotta a külföldi befektetőknek, hogy egy speciális kormánybizottság jóváhagyása nélkül eladják oroszországi eszközeiket, és elrendelte, hogy az eszközöket a piaci értékhez képest legalább 50 százalékos árengedménnyel kell értékesíteni. 

Hivatalosan ezt azzal indokolták, hogy megpróbálják megakadályozni a külföldi befektetők kivonulását az országból. Az év elején bevezetett szabályok szerint az oroszországi eszközeiket eladni kívánó vállalkozásokat kötelező költségvetési befizetés terheli, még akkor is, ha jelképes összegért vagy ingyen adják el tulajdonukat.