Az Egyesült Államok haditengerészete több rakétát is megsemmisített, miközben teherhajókat kísért a Vörös-tengeren: a Báb-el-Mandeb-szoroson északi irányba áthaladó – amerikai zászló alatt hajózó – teherhajók robbanásokat figyeltek meg a közelben, miközben a kíséretükül szolgáló amerikai hadihajók több rakétát is elfogtak.
A teherhajókon nem keletkeztek károk, és a legénységnek sem esett bántódása. Az incidens miatt azonban a teherhajók visszafordultak, a haditengerészeti egységek elkísérték őket az Ádeni-öbölig. Mindkét teherhajót a Maersk egyik amerikai leányvállalata üzemelteti, amely az Egyesült Államok védelmi minisztériumának, külügyminisztériumának és egyéb kormányzati szerveinek szokott rakományokat szállítani.
A teherhajók az Egyesült Államok tengeri biztonsági és önkéntes intermodális tengeri szállítmányozási programjában vesznek részt, ami miatt haditengerészeti egységek kísérik őket a szoros térségében. Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlámon belül a zaidita irányzatot követő törzsek és milíciák szövetsége.
A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is. A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él. Az arab országot ténylegesen vezető húszik október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal.
A lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg az izraeli blokád alatt álló Gázai övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut. November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétették.
Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerüli a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna.
A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. A világ legnagyobb hajózási társasága, az MSC jelentette be elsőként, hogy január második felében mennyivel emeli árait. Jövő héttől egy szabványméretű konténer szállítási díja az Egyesült Államok nyugati partjára ötezer dollárba kerül majd, a keleti partra pedig 7300 dollárba. A Szuezi-csatornán áthaladó forgalom 61 százalékkal,
naponta átlagosan 5,8 hajóra esett vissza a húszi támadások előtti időszakhoz képest.
A csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország hatalmas veszteségeket szenved el, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a másik fő bevételi forrása, a turizmus is visszaesett a globálisan magas miatt. Számos vállalat, köztük a kínai Geely és a svéd IKEA lakberendezési vállalat is a szállítások késésére figyelmeztetett.
A logisztikai cégek arra is felhívták a figyelmet, hogy hamarosan konténerhiány várható, amelyre nem volt példa a koronavírus-járvány óta, mert a késedelmes szállítás miatt a konténerek nem ott vannak, ahol lenniük kellene, nem jutnak vissza időben például Európából az ázsiai feldolgozóipari központokba. A válság miatt a Magyar Suzuki esztergomi gyárában január 15–21. között leállt a termelés, de a Tesla is hasonlóan járt el.
A válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az elmúlt napokban többször mért csapás jemeni húszi célpontokra. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyedén szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal.
Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt 100-120 ezres haderő okoz problémákat. Ha Washingtonnak sikerülne visszaszorítania a húszikat, akaratlanul is a régi riválisának kedvezne: Peking ugyanis nem költ el brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására.
Az adriai kikötők a vörös-tengeri válság legnagyobb veszteseiA jemeni húszi lázadók támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett egyre több teherhajó Afrikát megkerülve jut el Európába. A konténerszállítók egy része ráadásul költségcsökkentési okokból az eredeti célja helyett inkább a nyugat-európai kikötők felé veszi az irányt. A kialakult helyzet az adriai kikötőket érinti a legérzékenyebben. Jó hír viszont, hogy a gázellátás nincs veszélyben. |
