India a következő öt évben a világ öt legnagyobb félvezetőgyártója közé akar kerülni – jelentete ki Ashwini Vaishnaw indiai vasúti és tehnológiai miniszter a CNBC-nek nyilatkozva. Hozzátette: a csipiparnak több mint egymillió mérnökre lesz szüksége a jövőben, az ország pedig bővelkedik a tehetségekben, és képes képes kezelni az ilyen nagyságrendű komplexitást.
Narendra Modi indiai elnök víziója, hogy a világ legnépesebb országát a csipgyártás globális központjává tegye, amit pénzzel és adókedvezményekkel igyekszik támogatni. Ennek pedig már kézzelfogható jele is van: az amerikai Qualcomm a múlt héten új tervezőközpontot nyitott Csennaiban, amely 1600 embernek ad munkát. Modi az elmúlt napokban három félvezetőgyár alapkőletételén vett részt.
Egy kisebb tajvani vállalat, a PSMC és a Tata csoport Gudzsarátban épít közösen egy üzemet, források szerint az állam és a kormány a 11 milliárd dolláros projekt költségének 70 százalékát finanszírozza. A létesítményben 2026-ban kezdődhet meg a termelés, kezdetben 28 nanométeres, később 22 nanométeres csipek készülhetnek. Vaishnaw azt mondta a lapnak, hogy a létesítményen kívül
a csipipari szereplők mintegy 21 milliárd dollár értékben terveznek beruházni Indiában.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az országban már most is nagyszámban szerelnek össze készülékeket, elektronikai termékeket, így Újdelhi az ellátási lánc fontos szereplőjének számít. A világ legnagyobb szerződéses elektronikai gyártójának, az Apple-nek egyik legfontosabb beszállítója, a Foxconn pedig másfél milliárd dollárt szán az indiai terjeszkedésre. A tajvani cég az elmúlt években egyre több iPhone-t szerel össze az országban.
Mik a félvezetők és hol készülnek?
Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
A TrendForce piackutató cég szerint 2023 decemberében Tajvan adta a globális csipgyártási kapacitás mintegy 46 százalékát, a szigetet Kína (26 százalék) és Dél-Korea (12 százalék) követi, a sor végén pedig az Egyesült Államok (6 százalék) és Japán (2 százalék) kullog. Ha a legfejlettebb, 5 nanométeres vagy annál kisebb félvezetőkről van szó, Tajvan dominanciája még nagyobb mértékű.
India lehet az új Kína?
Az ázsiai ország – Vietnám, Thaiföld és Malajzia mellett – az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik haszonélvezője: a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a nyugati cégek egyre több termékük gyártását helyezik át részben Indiába, amit a Modi-kormány adókedvezményekkel támogat. Ennek eredményeként az ország egyre több elektronikai terméket exportál.
A nyugati vállalatok indiai nyomulásának vannak kockázatai, például magasak az importvámok, valamint az ország a szabályok és előírások gyors változásairól ismert. Magyarán nehezen kiszámítható az adminisztrációs és a jogszabályi környezet. Viszont az egyre gyorsuló gazdaságot, a hatalmas népességet, a kormányzati támogatásokat és a bővülő középosztályt egyetlen szereplő sem hagyhatja figyelmen kívül.
Újdelhi még az orosz–ukrán háborúból is profitál: India nem ítélte el Moszkvát a háború miatt, hanem a békére és párbeszédre szólított fel, valamint Kína mellett nagy mennyiségben importálja az olcsó orosz energiahordozókat. Így aztán nem meglepő, hogy a Goldman Sachs szerint 2075-re India lesz a világ második legnagyobb gazdasága, megelőzi nemcsak Japánt és Németországot, hanem az Egyesült Államokat is.
Újdelhi ennél optimistább , már 2047-re a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válna. A növekedése az elmúlt két-három évben felülmúlta a várakozásokat, a 2023-as pénzügyi évben – ez Indiában tavaly áprilistól idén március végéig tart – pedig 7,6 százalékkal nőhet. Sőt, az indiai részvénypiac tőzsdei kapitalizációja első alkalommal előzte meg Hongkongét januárban.
Két világhatalom már sok? Érkezőben a harmadik is – és nem NyugatonÉvek alatt átformálta a politikát és az életünket a növekvő gazdaságú Kína megérkezése a világhatalmi státuszba. Ha ismeretlennek és veszélyesnek látszik az új képlet, mire hozzászoknánk, még bonyolultabbá válhat a helyzet: könnyen lehet, hogy az új generációknak már három világhatalomhoz kell hozzáedződniük. |
