Januári legolvasottabb cikkünk szerint többtucatnyian perelték be a brit-svéd AstraZenecát, azt állítva, hogy belerokkantak a vállalat Covid-oltásába. A cég vakcinájának egyik mellékhatása olyan súlyos, hogy abba a betegek 20 százalékos eséllyel belehalnak. A világtörténelem egyik legnagyobb egészségügyi pere kezdődhet Nagy-Britanniában.
A felperesek az AsraZeneca cég Oxford Universityvel készített Covid-oltásának egy nagyon ritka, viszonylag frissen azonosított mellékhatása miatt követelnek kártérítést. Az oltás ugyanis vérrögképződést válthat ki egyes embereknél, immuntrombocitopéniával és trombózissal (VITT) járhat, amibe állítólag 81-en belehaltak, több százan pedig belerokkantak.
A svájci kormány felismerte, hogy hiba volt feladni az Európai Unióval való megállapodásról szóló tárgyalásokat közel három évvel ezelőtt, és készen áll arra, hogy meggyőzze a szkeptikus közvéleményt a szorosabb kapcsolatok előnyeiről – mondta januárban az EU Svájcba delegált nagykövete.
Miután 2021 májusában becsapták az ajtót, 2022 februárjában, éppen az ukrajnai agresszió napján döntöttek úgy, hogy visszatérnek – mondta Petros Mavromichalis nagykövet a Bloombergnek adott interjúban. Hónapokig tartó előkészítő munka után az EU és Svájc arra készül, hogy újraindítsa a hivatalos tárgyalásokat egy új megállapodásról, amely a több évtizedes múltra visszatekintő szerződés aktualizálását célozza. Az előző próbálkozás kudarcba fulladt, amikor a svájciak váratlanul kiléptek az évekig tartó huzavona után.
Szergej Sojgu a hadiipari cégeket sürgette, hogy fokozzák az önjáró lövegek gyártását. Az orosz hadügyminiszter az uráli iparvárosban, Jekatyerinburgban járt, ahol fegyvergyárakat látogatott meg. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a városok és az energia-infrastruktúra elleni ukrán támadások hatására Oroszország fokozza a légvédelmi rakéták gyártását is.
A gyárlátogatásokról szerdán jelent meg videó az RBC nevű híroldalon, melyen az látható, hogy Sojgu megfedi az egyik gyár vezetését, mondván, ideje, hogy abbahagyják a bolondozást,
az üzemeknek már tavaly is teljes kapacitás mellett kellett volna működniük.
A miniszter kijelentette, hogy egy héten belül várja a javaslatokat, hogy a gyárak elérjék a Vlagyimir Putyin által kitűzött termelési célokat – írja a Reuters. Mint mondta, erre azért is szükség van, mert az üzemek teljesítménye és a harctéri teljesítmény között szoros kapcsolat van.
Kedvezőtlenek a munkaerőpiaci kilátások, folytatódhat a munkaerő-felvétel befagyasztása – idéztük az év elején az ING elemzésében. A nemzetközi pénzintézet szakértői szerint a lanyha gazdaságnövekedési ütem mellett a geopolitikai bizonytalanságok, a háborúk és a magasabb kamatok is visszafogják a cégek gazdasági aktivitását, emellett a relatíve magas infláció is csökkenti a beruházási kedvet és a fogyasztást idén.
A munkanélküliség robbanásszerű csökkenésével sem szabad számolni
– folytatják az elemzők, ugyanakkor az elöregedő társadalmak következtében sok európai ország munkaerőpiaca feszes marad. Mindamellett az is tény, hogy a munkaórák száma továbbra sem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet.
A Meta Platforms az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabályának megfelelése érdekében legfeljebb másfél hónapon belül döntés elé állítja a Facebook, a Messenger és az Instagram felhasználóit – derült ki a technológiai óriás januári közleményéből.
Az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén márciusban érvénybe lépett az unió digitális piacokról szóló jogszabálya, amely nagyobb védelmet biztosít a fogyasztóknak. A szolgáltatóknak március 7-ig kellett intézkedniük arról, hogy megfeleljenek a rendelkezéseknek.
Az év elején tüntetéshullám söpört végig Németországban – folytatódtak az Alternatíva Németországért (AfD) és annak migrációellenes programja elleni tiltakozások. Esetenként több százezer ember is az utcára vonult több mint száz városban, miután nyilvánosságra került, hogy a szélsőjobboldali erők több millió migráns és kisebbséghez tartozó deportálásáról szőttek titkos terveket.
Münchenben például a rendőrség szerint nyolcvanezer, a szervezők szerint kétszázezer ember jelent meg, a vonulást le is kellett fújni a nagy tömeg miatt.
A Deutsche Welle tudósítása szerint Kölnben tízezren vettek részt a tiltakozásokban, a legnagyobb tömegre azonban Berlinben számítottak.
A migrációellenes politika elleni fellépésből kiveszik a részüket a sportolók is.
A labdarúgó-bajnokság első osztálya, a Bundesliga esetében ez nem szokatlan, a szurkolók rendszeresen kinyilvánítják a véleményüket a stadionokban. Egy januári hétvégén azonban nem mindenki a szélsőjobboldallal szemben fejezte ki elégedetlenségét.
A Köln Borussia Dortmund elleni mérkőzése azért kezdődött nyolc perccel később, mert a két csapat ultrái a pénzfeldobásnál csokoládét dobáltak a pályára, hogy tiltakozzanak a közvetítési jogok eladása ellen.
Az edzők azonban felemelték a szavukat a szélsőjobboldal ellen. „Világosan kell fogalmaznunk, és ki kell állnunk demokratikus értékeink mellett. Úgy gondolom, hogy mi, nemcsak itt, a Bayer Leverkusenben, hanem az egész társadalomban, nagyon nyitottak és nemzetköziek vagyunk” – mondta a csapat spanyol edzője, Xabi Alonso.
A szuperalacsony, ráadásul a vásárló saját fizetőeszközében, árfolyamváltozásoktól függetlenül meghatározott ár, az ingyenes házhoz szállítás és a széles áruválaszték meggyőző érvként szolgál arra, hogy az internetes beszerzésekre rákapott emberek milliószám keressék fel a kínai Temu e-kereskedelmi vállalat piacterét. S hogy a PinDuoDuo (PDD) csoportról leágazó Temu az ismertségét fokozza, olyan globális reklámkampányt indított a digitális térben, amelyre kevés példa akad.
A szlogenjükkel is telibe trafálták a lényeget, hiszen a „Vásárolj úgy, mint egy milliárdos!” biztatásnak kevesen tudnak ellenállni. Leginkább azok, akik már saját bőrükön és pénztárcájukon tapasztalták meg a kínai webáruházak többségénél alkalmazott lehúzótaktikát, és a fényképen csillogónak mutatkozó, a kicsomagoláskor, kézbe véve viszont silány minőségűnek bizonyuló termék okozta csalódást.
Peking szinte fotelből figyelheti a Vörös-tengeri eseményeket. Kínának még idegeskednie sem kell – ugyanis nem a hatalmas ázsiai exportőr költ el brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására – írta az év első hónapjában a Bloomberg.
Kína „csak” a hasznot fölözi majd le, ugyanis exportjának 60 százaléka a Szuezi-csatornán keresztül érkezik Európába – így tehát számára is kulcskérdés a Vörös-tengeri útvonal használhatósága.
Míg Washington drága high-tech lőszerekkel próbál felépni a terroristák ellen, Kína egyetlen hadihajót sem küldött a térségbe. Igaz,
a „világ rendőre” hagyományosan az Egyesült Államok, de van olyan olvasat, hogy az ázsiai óriás számára is „kötelező kör” lenne a vörös-tengeri jelenlét.
Ezek elvek, azonban a kőkemény gyakorlat szerint elképzelhetetlen, hogy Kína és az Egyesült Államok szövetségben, együtt harcoljon egy közös célért.
A hazánkban is gázkutatásokat végző kanadai Vermilion vállalat 2019-ben két jelentős földgázmezőt is felfedezett Kelet-Horvátországban. A kitermelés megindításához azonban komoly infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, melyek januárban készültek el. A két, egymástól néhány kilométerre lévő kút összesen napi 125 ezer köbméter földgáz kitermelését teszi lehetővé.
A kutakból a felszínre hozott szénhidrogént a horvátok egyenesen a hálózatra kapcsolják, így képesek közvetlen módon ellátni Szlavóniát gázzal. A kormány és a kanadaiak megállapodása értelmében
a beruházás megtérüléséig a Vermilioné lesz a gázeladásából származó összes bevétel, ezt követően pedig a profit fele-fele arányban oszlik majd meg az állam és a beruházó között.
Az új lelőhely nagymértékben hozzájárul majd Horvátország energiabiztonságához. Délnyugati szomszédaink ugyanis ezzel egymilliárd köbméter fölé emelik az éves földgázkitermelésüket, és így már képesek saját szükségleteik csaknem 40 százalékát kielégíteni. A legnagyobb horvát gázlelőhelyek egyébként az Adria északi részén vannak, de jelentős gázmezőket találtak a közelmúltban Közép-Horvátországban is. Az utóbbiakat a kitermelés befejezése után átalakítják majd föld alatti gáztározókká.
A brit-ausztrál bányászati óriás, a Rio Tinto még 1997-ben szerzett kutatási engedélyt a guineai Simandou-hegységben, ahol vasércet talált. A megvalósítást azonban több tényező is hátráltatta: a politikailag bizonytalan nyugat-afrikai országban az elmúlt 27 évben két puccs történt, és gyakoriak voltak az utcai összecsapások, legutóbb 2021-ben vette át a hadsereg az állam irányítását.
Ez idő alatt a Rio Tinto hat vezérigazgatót fogyasztott el, elvesztette az engedélyek felét, bírósági csatákat vívott, és rendezte a korrupciós vádakat az amerikai hatóságokkal. A projekt pedig olyan nagy lett időközben, hogy a cég ki akart szállni, de az eladás végül meghiúsult. A beruházás ugyanis túl drága ahhoz, hogy egyetlen bányavállalat egyedül fejlessze, ezért a Rio Tinto, a guineai kormány és legalább hét másik cég, köztük öt kínai vállalat partnerségében valósul meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.