Most lesz csak igazán nehéz dolga az EKB-nak: jönnek a vámok, merre menjenek a kamatok?
A Donald Trump-féle vámháború legújabb felvonásának részleteit szerdán ismerik majd meg a világ legnagyobb gazdaságának kereskedelmi partnerei, így azok pontos gazdasági hatásáról egyelőre csak találgatni lehet, a szakértők szerint az egyik leginkább reális forgatókönyv megvalósulása esetén az Európai Unióra kivetett vámok, majd az azokra érkező ellenvámok kontinentális részről lassíthatják a gazdasági növekedést a térségben, és felfelé lökhetik az infláció szintjét is. Ez a forgatókönyv pedig nem hozza könnyű helyzetbe a Christine Lagarde vezette Európai Központi Bankot (EKB).
Az inflációt felfelé, a növekedést lefelé nyomnák a vámok
A jelenlegi várakozások szerint Amerika minden bizonnyal 25 százalékos vámot fog kivetni az európai termékekre, ami nagyban rontaná azok keresletét a tengerentúlon, hiszen felfelé hajtaná az árukat. Ez jelentős csapás mérne a térség gazdaságára, ugyanis az EU exportjának közel 10 százalékát az amerikai piac veszi fel: tavaly a térség 382 milliárd eurónyi terméket adott el Amerikában, ebből 46,3 milliárd euró értékűek voltak autóipari termékek, melyeket a friss hírek szerint Trump különösen meg szeretne sápolni.
A 25 százalékos vámok potenciális bevezetésével kapcsolatban az EKB elnöke nemrég idézett egy tanulmányt, mely szerint
- az eurózóna növekedési üteme 0,5 százalékponttal csökkenhetne ennek hatására,
- és nagyjából ennyivel emelkedhetne meg miattuk az inflációs ráta is.
Ez pedig igazán nagy dilemma elé állítja a döntéshozókat: az infláció esetleges felfutása ellen védekezve tartsák jelenlegi szintjükön a kamatokat a következő kamatdöntő ülésen, vagy vágjanak rajtuk, hogy ezzel is ösztönözhessék a gazdasági növekedést.
Kitart a EKB-kamatvágás mellett a piac, de sok víz lefolyik még a Dunán
A bizonytalanság hatása az EKB döntéshozóit is egyre inkább megosztja: a Bloomberg értesülési szerint a monetáris tanács egyes tagjai már újragondolják, hogy továbbra is az áprilisi vágás mellett tegyék-e le voksukat. A piac ennek ellenére továbbra is kifejezetten biztos az áprilisi enyhítésben, csupán ennek esélye csökkent a korábbi 85 százalékról 75 százalékra a határidős opciók jegyzése alapján.
A Goldman Sachs elemzői szerint a jelenlegi helyzetben
két, egymástól élesen eltérő forgatókönyvet kell megvizsgálnia az EKB-nak.
Az arról szólót, amely szerint az inflációs sokk átmeneti lesz, illetve a másik, minden szempontból kellemetlenebbet, mely szerint a pénzromlás ütemének megugrása tartós maradhat, és a jegybank közbelépése nélkül akár huzamosabb ideig is eltarthat. Az átmeneti inflációs sokk forgatókönyvében az EKB-nak el kell tekintenie a pénzromlás gyorsulásától, és a gazdaság élénkítése érdekében, az előzetes várakozásoknak megfelelően, csökkentenie kell a kamatokat áprilisban.
A tartós inflációs sokk esete már más kérdés: ha az árak várt emelkedésére a munkaerőpiac a bérek jelenbeli emelésével válaszol, azzal megnő a lakosság vásárlóereje, ami keresleti többletet eredményez, ez pedig lehetőséget ad a kereskedőknek az általuk is félt inflációs emelkedés lekövetéseként az árak emelésére, beigazolva és tovább tüzelve ezzel a lakosság előzetes inflációs várakozását.
E forgatókönyv szerint az EKB nem teheti meg, hogy a gazdaság egészségével foglalkozik, hanem egyértelműen az infláció letörésére kell hogy fókuszáljon, ez pedig szigorú kamatpolitikát követelne meg. A jelenlegi adatok azonban egyelőre nem ezt a várakozást támasztják alá
– emelte ki Sven Jari Stehn, a Goldman közgazdásza az Euronewsnak.
Mit jelentene mindez a forint árfolyama számára?
A hazai deviza erősen kezdte a tavaszt, mindkét fontosabb fronton nagyot javított a mérlegén: az euró ellenében letörte a 400-as lélektani határt, amely korábban sokáig több áttörési kísérletének is ellenállt, a dollárral szemben pedig igazán nagyot menetelt, 390 fölöttről 370 alá száguldott a kereszt.
A forint tavaszi erősödésének nagy vonalakban a dollár átfogó gyengélkedése adott teret, a zöldhasú indexe ugyanis több mint 3 százalékot esett márciusban, ezt pedig a hazai deviza ki tudta használni saját javára – ahogy egyébként az euró is, amely 4 százalékot javított a már túlvetté vált zöldhasúval szemben. A forint így, mondhatni, erős pozícióból várja a vámokat a dollárral szemben, hiszen a korábban látott 400-as szinttől messze jár már, az euró ellenében azonban nem ennyire átütő az erő, hiszen ismét 400 felett áll a kurzus.
A forint tankönyv szerint akkor tud igazán jól teljesíteni, ha a dollár nem menetel: a zöldhasú felülteljesítése ugyanis rendre elszívja a tőkét a feltörekvő devizák, így a forint elől is. A hazai deviza számára ezért a dollárral szembeni erős euró az igazán kedvező, ehhez pedig szigorúan véve az előzetesen felvázolt forgatókönyvek közül az EKB kamattartási opciója lenne a közelebb. Ezt azonban nem lehet biztosan kijelenteni, arra is figyelni kell ugyanis, hogy a jegybank ne fojtsa el az éppen csak meginduló növekedést, mivel annak már nem csak a kontinentális deviza, de a forint árfolyamán is meglátszana a kéretlen hatása.
Egy biztos: a piac a szerdai amerikai vámok bejelentése után már biztosan többet fog tudni a várható hatásokról, mint most, addig pedig folytatódhat a találgatás.
