Horvátország a magyar útra lépett - ingyen készpénzfelvétel, árvisszafogás, 13. havi nyugdíj

Intézkedések sorozatát hozta a magyar kormány a tavasszal a drágítás visszafogására. Ez a fajta beavatkozás Andrej Plenkovic konzervatív horvát kormányától sem idegen, csütörtökön pedig újabb döntéseket jelentettek be, amelyek többek közt a készpénzfelvétel költségeit és a bolti árszabást érintik, és elemei nagyon emlékeztetnek a magyar szabályozásra. Horvátországban magyar etnikumúak ezrei élnek, honfitársaink pedig turistaként minden évben százezrével látogatnak déli szomszédunkhoz.

A tervezett változásokról maga a miniszterelnök számolt be a kormány ülésének megnyitóján – jelentette a Jutarnji List. A lap közölte részletekből kiderül, hogy rengeteg ponton emlékeztetnek a közelmúltban Magyarországon is bejelentett intézkedésekre.

Horvátország átlátható banki díjakat akar, ingyenes alapszolgáltatásokkal és nemzeti ATM-hálózattal

A csomag részeként a kormány törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek célja, hogy átláthatóvá és könnyen összehasonlíthatóvá tegyék a horvát bankok szolgáltatásainak díjait. Fontos változás, hogy az alapszolgáltatásért a bankok a jövőben nem számíthatnak fel díjat, ha a számlára fizetés, nyugdíj vagy egyéb rendszeres jövedelem érkezik – számolt be Plenkovic.

Az ingyenes szolgáltatások, amelyeket felsorolt:

• számla nyitása, fenntartása és zárása, 
• internet- és mobilbank, 
• pénzelhelyezés, illetve készpénzfelvétel,
• euróutalások fogadása Horvátországból vagy külföldről,
• hitelkártya kibocsátása és a kártyás fizetés az üzletekben.

Hogy pontosan melyik milyen csoportra vonatkozik, részletesen nem derül ki a tudósításból. Azt írja a lap, a nyugdíjasok és a „sérülékeny csoportok” ingyenesen vehetnek fel készpénzt a bankban és az ATM-ekből. Annak érdekében, hogy még a kevésbé ellátott területeken is hozzájussanak az emberek az ingyenes szolgáltatásokhoz, függetlenül attól, hogy melyik banknál van a számlájuk, a pénzügyminisztérium egy„nemzeti ATM-hálózatot” hoz létre 2027. január 1-jéig a Horvát Nemzeti Bankkal aláírandó együttműködési nyilatkozattal a háttérben.

Nyugdíjasok: jön a 13. havi nyugdíj

Egy másik most bejelentett horvát intézkedés sem hangzik idegenül a magyarok számára: benyújtották a nyugdíjbiztosítási törvényt, amely alapvető innovációként – fogalmaz a horvát lap – bevezeti az éves nyugdíj-kiegészítést, köznapi nevén a 13. havi nyugdíjat, amelynek összege a szolgálati időtől fog függni.

A cél – mondta el Marin Piletic munkaügyi miniszter –, hogy a ciklus végére (2028-ban tartanak választást) 800 euróra emelkedjen a nyugdíj átlagos összege, csökkenjenek a különbségek és növekedjen a nyugdíjasok bekapcsolódása a munkaerőpiacon. A törvény új, a bérek növekedéséhez erősebben kötött képletet vezet be az évi két nyugdíj-kiigazításhoz- és gyermekenként 12 havi szolgálati időt ad hozzá az anyáknak, ami gyermekenként átlag 3 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent majdan. 

Érdekes megoldás a kiskereskedelemben a drágítás láthatóvá tételére: horgonyárak

A mai nappal életbe lép az a kormányzati intézkedés, amely kötelezi a kiskereskedőket, hogy  úgynevezett horgonyára" közöljenek az árucikkekre, azaz bizonyos árkategóriákban feltüntessék az aktuális ár mellett a május 2-án alkalmazott árat is. A kötelezettség az internetre és a piacokra is vonatkozik; kivéve ha valaki a saját maga termelte árut adja el. A horgonyárat címkéken, plakátokon és a digitális hirdetésekben is fel kell tüntetni.  

Az intézkedés a következő termékkategóriákra vonatkozik:

• élelmiszer, 
• italok (akár alkoholos, akár nem),
•  kozmetikumok, 
• tisztítószerek, 
• toalettáruk, 
• háztartási cikkek (mint a szemeteszsákok, törlők vagy az állateledel).

Az izraeli árkontrollmodell: képessé kell tenni a vásárlót az ár-összehasonlításra

Május 2-án a kormány már döntést hozott arról, hogy a kiskereskedőknek kötelező naponta közzétenni a friss áraikat a honlapon, mégpedig olyan formátumban, amely lehetővé teszi az adatok automatikus feldolgozását és összehasonlítását.

A Jutarnji szerint ezzel az izraeli árkontrollmodellt követik, hogy lehetővé tegyék a különböző láncok árainak összehasonlítását a fogyasztók számára. Ennek révén viszonylag könnyen létrehozhatók ár-összehasonlító alkalmazások. (Emlékezhetünk: Magyarországon a kormány maga hozott létre ilyen rendszert, az árfigyelőt.)