késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Gyémántkemény védelem a luxusiparnak: megállás nélkül szórják a pénzt a szupergazdagok
Miközben a szélesebb tömegek egyre inkább olcsóbb termékekre váltanak, a szupergazdagok megállíthatatlan költekezése egyre magasabbra emeli a luxusipart, és ezzel paradox módon fenntartanak egyes gazdasági szektorokat. Ez a jelenség azonban nem a rendszer erejét, hanem törékenységét tükrözi – figyelmeztetnek a Reuters elemzői.
Széllel szembe hajózik a luxusipar
A legfelsőbb jövedelmi réteg szinte érintetlenül maradt a piaci bizonytalanságok és a vámemelések hatásaival szemben:
- a Ferrari például megtartotta 2025-re vonatkozó pénzügyi célkitűzéseit, ellentétben sok vállalattal, amelyek inkább visszavonták előrejelzéseiket;
- a Hermès pénzügyi igazgatója közölte, hogy az amerikai vámok hatását egyszerűen magasabb árakkal fogják ellensúlyozni;
- a Brunello Cucinelli pedig két számjegyű, tízszázalékos forgalomnövekedéssel számol az idei és a jövő évre is.
Ezzel szemben a szélesebb közönséget célzó luxusmárkák, mint a Kering vagy az LVMH, már kevésbé bizakodó eredményeket osztottak meg.
A kivételes árképzési erő és a szűkösségre épülő üzleti modell jól működik ebben a szegmensben. A Ferrari korlátozott gyártást alkalmaz, a Hermès legendás Birkin táskáiért éveket kell várni, míg egy Cucinelli kabátért akár 8500 dollárt is elkérnek.
Nem véletlen, hogy az európai luxusvállalatokat követő tőzsdei index az elmúlt tíz évben körülbelül nyolcvan százalékponttal felülteljesítette az amerikai S&P 500-at.
Ez a tendencia nemcsak a divatban és az autóiparban figyelhető meg. A luxusszállodák idén hat százalékkal több bevételt hoztak szobánként, míg az általános szálláshelyek visszaesést tapasztaltak. A Life Time nevű prémium edzőterem-hálózat részvényei nyolcvanöt százalékkal emelkedtek 2021-es tőzsdei bevezetésük óta, miközben a kedvezményes szegmensben működő Planet Fitness csak huszonnyolc százalékos növekedést tudott elérni.
A háttérben azonban az egyre nagyobb társadalmi szakadék húzódik.
Az amerikai háztartások leggazdagabb tíz százaléka 2020 és 2024 között ötvennyolc százalékkal növelte fogyasztását, míg az alsóbb rétegek vásárlása éppen csak túlnőtte a huszonegy százalékos inflációt. A leggazdagabbak vagyona is dinamikusan nőtt: az amerikai jegybank szerint a felső tíz százalék nettó vagyona több mint harmincezermilliárd dollárral gyarapodott 2019 óta. A UBS adatai alapján a világ vagyonának felét mindössze a lakosság 1,5 százaléka birtokolja, míg az alsó negyven százalék mindössze 2,4 ezermilliárd dollár felett rendelkezik.
Nem meglepő tehát, hogy a tömegpiacra termelő láncok, mint a Target vagy a Macy’s, arról számolnak be, hogy a vásárlók egyre inkább olcsóbb alternatívák felé fordulnak.
A vámok további emelkedése még inkább sújthatja ezt a réteget, miközben a gazdaság egyre inkább a leggazdagabbak költésére épül. Ez nemcsak igazságtalan, hanem hosszú távon instabil is lehet.
A legfrissebb jelentések is megerősítik a két világ közti különbséget: a Life Time május elején bejelentette, hogy első negyedéves nyeresége háromszorosára nőtt, köszönhetően az emelkedő tagsági díjaknak és az extra költéseknek. Eközben a Planet Fitness szerényebb, húszszázalékos nyereségnövekedésről számolt be, részben egy marketingkampány sikerének köszönhetően.
A luxusipar a feltámadásra készült, de rácsapták az ajtót: a vámháború eltörölte a 2025-ös reményeket
A recesszió árnyékában a gyártók elszigetelődését is nyögi a szektor. A luxusipar 2025-től a visszatérést és a koronavírus-járványt követő őrület megismétlődését várta, ám ez a vámháború következtében elmarad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.