késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Trump ismét váratlan lépést tett - ez lehet az iráni béke ára
Donald Trump elnök kedden látszólag aláásta az Egyesült Államok Irán elleni évek óta fennálló szankcióit, amikor zöld utat adott legnagyobb vásárlójának, Kínának, hogy továbbra is vásárolhasson iráni olajat – mindezt az Izraellel kötendő tűzszünet előmozdítása érdekében. Trump iráni olajpolitikája gyökeres változást hozhat az izraeli-iráni háborúban és segítheti a Kínával kötendő vámmegállapodást is.
A közösségi médiában tett bejelentés – amely meglepte mind az olajkereskedőket, mind saját kormányának tisztviselőit – megkérdőjelezi Washington Irán-politikájának központi elemét, amely több kormányzaton átívelően arra irányult, hogy elvágja a rezsim fő bevételi forrását azáltal, hogy megtiltja legfontosabb exportcikke, az olaj értékesítését.
Kína mostantól folytathatja az iráni olaj vásárlását
– írta az elnök a Truth Social platformon, miközben több bejegyzésben is felszólította Izraelt és Iránt az ellenségeskedés beszüntetésére.
A kijelentés néhány órával azután hangzott el, hogy Trump bejelentette: a közel-keleti riválisok tűzszünetben állapodtak meg – amely azonban ingatag kezdettel indult, mivel mindkét fél már a korai órákban megsértette azt. Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok vasárnap hatalmas légicsapásokat mért az Iráni Iszlám Köztársaság több nukleáris létesítményére, azzal a céllal, hogy megakadályozza Teheránt egy atombomba megszerzésében.
Az amerikai adminisztráció is meglepődött
Az iráni olajszankciókkal foglalkozó amerikai pénzügyminisztériumi és külügyminisztériumi tisztviselőket meglepte Trump kijelentése, és egyelőre bizonytalanok abban, hogyan értelmezzék azt – állították az ügyet ismerő források a Bloombergnek. Egyikük – aki a politikai és piaci érzékenységre hivatkozva névtelenséget kért – ugyanakkor azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium a továbbiakban is szigorúan érvényt szerez a vonatkozó szankcióknak.
Amikor Pekingben egy szerdai szokásos sajtótájékoztatón rákérdeztek Trump bejelentésére és a szankciók fennmaradására, Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott: országa „saját nemzeti érdekei alapján fog ésszerű energiabiztonsági intézkedéseket hozni.” Egy magas rangú fehér házi tisztviselő később jelezte, hogy a szankciók továbbra is érvényben maradnak, hozzátéve:
az elnök továbbra is felszólítja Kínát és más országokat, hogy iráni olaj helyett amerikai olajat importáljanak, mivel az iráni behozatal sérti az amerikai szankciókat.
A tisztviselő hozzátette, hogy Trump bejegyzésének nem az volt a célja, hogy hivatalos politikaváltozást jelentsen be, hanem hogy kiemelje: az elmúlt napokban tett lépései biztosították, hogy a Hormuzi-szorosban ne alakuljon ki fennakadás, ami – mint mondta – súlyos következményekkel járt volna Kína számára. Tammy Bruce, a Külügyminisztérium szóvivője a keddi tájékoztatón nem kívánt részletesebb információt megosztani.
Nem fogom megelőzni az elnököt, és nem is próbálom kitalálni, mi lesz a stratégiája. A dolgok gyorsan változnak, és szerintem hamarosan többet fogunk megtudni
– válaszolta a kijelentésre firtató kérdésre.
Trump iráni olajpolitikája gyökeres változást hozhat a geopolitikai feszültségekben
A látszólagos irányváltás egybeesik azzal, hogy a Trump-kormányzat igyekszik új kereskedelmi megállapodást kialakítani Kínával, és visszavonulni a vámháborútól, amelynek során a vámok olyan szintre emelkedtek, hogy az szinte teljesen megbénította a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmet.
Mark Malek, a Siebert befektetési vezetője szerint
Trump kijelentése úgy hatott, mintha „csontot dobott volna” Kínának és Iránnak, amiért azok együttműködtek az Egyesült Államokkal folyó tárgyalásokban.
„A legtöbben úgy gondoljuk, hogy ez egyelőre csak retorika. De engem mindenképpen meglepett” - tette hozzá.
Egy, az elnök gondolkodásmódját ismerő személy szerint az, hogy Trump esetleg külön engedményt tenne Kína számára, annak lehet a jele, hogy pozitív üzenetet akar küldeni Pekingnek a vámmegállapodás reményében. Bár ez a potenciális irányváltás csökkentheti a Kína iráni olajvásárlásával kapcsolatos jogi kockázatokat, egyelőre nem világos, milyen hatása lenne a tényleges szállításokra.
Kína számára létfontosságú az iráni olaj
- Kína – a világ legnagyobb olajimportőre – nyersolajának mintegy 14 százalékát Iránból szerzi be.
- A valós arány azonban ennél magasabb is lehet, mivel egyes szállítmányokat Malajziából, illetve az Egyesült Arab Emírségekből és Ománból érkezőként tüntetnek fel, hogy kijátsszák az Egyesült Államok szankcióit, amelyeket Peking hivatalosan nem ismer el.
- Bár Kína hivatalosan 2022 júniusa óta nem vásárolt iráni olajat, harmadik fél által gyűjtött adatok és kereskedők jelzései szerint a szállítások továbbra zajlanak - az átfogó amerikai szankciók ellenére.
- Ennek oka, hogy a kínaiak egy olyan ellátási láncot építettek ki, amely kívül esik a nyugati ellenőrzésen – ez magában foglalja a „sötét flottaként” ismert hajókat és a jüanban történő elszámolásokat is –, így naponta több mint egymillió hordó importját tudják fenntartani.
- Az iráni olaj, amelyet gyakran kedvezményes áron vásárolnak, létfontosságú Kína jelentős magánfinomítói szektora számára, és kulcsfontosságú üzemanyagforrás az ország gazdasága számára, amely komoly nyomás alá került az ingatlanszektor mélyrepülése miatt.
Trump ismét a húzd meg - ereszd meg politikát játssza
Trump még múlt hónapban is nyomatékosan kijelentette, hogy minden iráni olaj- vagy petrolkémiai termék vásárlását „AZONNAL” meg kell szüntetni, és hogy a vásárlók másodlagos szankciókra számíthatnak, valamint eltiltják őket bármilyen üzleti tevékenységtől az Egyesült Államokkal.
Ez a korábbi, kemény hangvételű álláspont éles ellentétben áll a mostani, Kína számára engedékenyebb nyilatkozattal.
Februárban Scott Bessent pénzügyminiszter kijelentette, hogy Washington célja Irán olajexportját a jelenlegi szint kevesebb mint 10 százalékára szorítani, amikor ismét beindították az első Trump-ciklusban alkalmazott „maximális nyomásgyakorlás” politikáját. Ennek részeként
az Egyesült Államok több száz olajszállító tankhajót szankcionált, mivel azok iráni kőolajat szállítottak. Ezek az intézkedések továbbra is érvényben vannak, és enyhítés hiányában egyes vásárlók valószínűleg továbbra is óvatosan közelítik meg az iráni olaj beszerzését.
A Fehér Ház kínai cégeket is célba vett, amelyek iráni olajat vásároltak – ez pedig további visszatartó erő lehet más potenciális vásárlók számára is. Ugyanígy, az Iránnal szembeni másodlagos szankciók továbbra is érvényben vannak, és egyelőre nem világos, hogy az elnök kijelentései milyen hatással lesznek ezekre.
A szankciók célja az iráni atomprogram leállítása volt
A szankciók célja az volt, hogy rákényszerítsék Iránt az urándúsítás önkéntes feladására, hogy az ország soha ne kerülhessen olyan helyzetbe, amely lehetővé tenné számára nukleáris fegyver megszerzését. Továbbra sem világos, hogy az Egyesült Államok hétvégi légicsapásai komolyan megrongálták-e Irán nukleáris létesítményeit. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) sem tudja pontosan, mi történt Teherán 409 kilogramm nagy mértékben dúsított uránkészletével – ez elméletileg akár 10 nukleáris robbanófej előállításához is elegendő lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.