Dagad a botrány a Sony és a Tencent között: a Horizon-per felforgatja a videójátékok világát

Túlzás nélkül mondható, hogy hatalmas port kavart a Sony és a Tencent között kibontakozó jogi csatározás. Nem csak mezei pereskedésről van szó, a tét a már jól bejáratott és díjnyertes Horizon-franchise jövője, valamint felveti azt a kérdést, hogy meddig terjedhet egy kiadó jogvédelme, ha az övéhez hasonló termék jelenik meg a piacon. A Sony és a Tencent közötti Horizon-per nem csupán két vállalat összecsapása, hanem precedensértékű ügy is lehet a nemzetközi játékiparban. A Tencent ugyanis azzal védekezik, hogy a Sony nemes egyszerűséggel monopolizálni szeretné a Horizon-franchise stílusát.

A Sony idén júliusban indított pert a Tencent ellen, azt állítva, hogy a kínai óriás készülő akció-kalandjátéka, a Light of Motiram „szolgalelkű másolata” a Horizon-szériának. Az érvek között szerepelt a vörös hajú főhősnő, a posztapokaliptikus világ, a ruhák és a környezet kinézete, valamint a robotikus ellenfelek megjelenése, vagyis azok az elemek, amelyek a Horizon Zero Dawn és folytatása, a Horizon Forbidden West védjegyévé váltak.

A Tencent most hivatalos válaszában elutasítja a vádakat, és a kereset elutasítását kéri. 

Példaként említik, hogy a Horizon által használt motívumok – ősi romok, gépszerű szörnyek, túlélő hős – korábban is felbukkantak más játékokban, például az Enslaved: Odyssey to the West, a The Legend of Zelda: Breath of the Wild, a Far Cry Primal vagy a Biomutant világában. A kínai vállalat külön kiemelte, hogy még a Guerrilla Games művészeti vezetője, Jan-Bart Van Beek is elismerte egy dokumentumfilmben: a Horizon központi koncepcióját nem a semmiből találták ki, hanem korábbi művekből is merítettek inspirációt.

Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a Tencent által felsorolt példák egyike sem vegyíti úgy a kritizált elemeket, mint a Horizon vagy a Light of Motiram.

A Sony nem is a jó embereknek ment neki?

A Horizon per egyik kulcskérdése, hogy egyáltalán a megfelelő cégeket pereli-e a Sony. A kereset a Tencent America, a Proxima Beta U.S. és a Tencent Holdings ellen irányul, a Tencent viszont azzal védekezik, hogy a Light of Motiram tényleges fejlesztője és kiadója a Polaris Quest / Aurora Studios és a szingapúri Proxima Beta PTE Ltd., amelyek nem azonosak a megnevezett alperesekkel. A vállalat hangsúlyozta, hogy a Tencent Holdings csupán egy anyacég, amely nem vesz részt a játék fejlesztésében.

arra vonatkozóan, hogy a játék hogyan fog kinézni. Ennek ellenére tény, hogy a Sony keresete után a játék Steam-oldalán több változtatást is végrehajtottak: lecserélték a borítóképeket, módosították a leírást, és eltávolítottak bizonyos vizuális elemeket. Jelenleg öt darab promóciós kép érhető el a játékról, melyek valóban nem sokat árulnak el a készülő játékról – például a korábban megjelenített főhősnő már sehol nem látható. Az összehasonlító videókat viszont nem tudták eltüntetni:

Így vagy úgy, de a Horizon-pernek nagy hatása lehet az iparra

A Horizon-per jóval több, mint két vállalat közötti vita. Ha a Sony sikerrel jár, az megerősítheti a nagy kiadók pozícióját abban, hogy bizonyos műfaji kliséket is jogi védelem alá helyezzenek. Ha viszont a Tencent győz, az egyértelmű jelzés lehet az iparágban: a videójátékok világában nem lehet kisajátítani a közismert műfaji elemeket. Nem kell nagyon messze menni, ha példálózni kell a műfaji keretekkel. A nemrég megjelent Hollow Knight: Silksong is rendelkezik számtalan olyan elemmel, melyek más metroidvenia műfajú játékban megtalálhatók, mégsem perelték be a készítőket. De a fordítottja is igaz: az első Hollow Knight megjelenése után rengeteg ahhoz hasonló játék született (mind stílusában, mind játékmechanikájában), a Team Cherry pedig szintén nem ment perre senkivel. Ha pedig még egyértelműbb példát szeretnénk: 

A következő hónapokban kiderül, hogy a bíróság miként értékeli a Horizon-per jogi és iparági súlyát. Az viszont biztos, hogy az ügyet szoros figyelemmel kíséri a nemzetközi videójátékos-közösség, hiszen a döntés hosszú évekre meghatározhatja a kreatív szabadság és a szellemi tulajdonjog határait.