Hatnak az amerikai vámok, Németország felülvizsgálja kereskedelmi kapcsolatait Iránnal
Németország felülvizsgálja kereskedelmi kapcsolatait Iránnal Donald Trump amerikai elnök új vámjai és a közel-keleti országban növekvő belpolitikai feszültségek miatt. Európa legnagyobb gazdasága a kétoldalú forgalom esetleges teljes elvágásával sem vállal nagy áldozatot, az ugyanis szinte elhanyagolható, és legföljebb a nassolnivalóról kell lemondaniuk a németeknek.
Az amerikai elnök a hetek óta tartó tüntetések elleni brutális teheráni fellépés megbüntetésére vetett ki azonnali hatállyal 25 százalékos vámot minden országra, amelyek Iránnal és az Egyesült Államokkal is folytatnak gazdasági, üzleti tevékenységet.
A döntés tovább komplikálja a helyzetet nemcsak az iszlám köztársaság, hanem Washington számára is, Teherán ugyanis olyan országokkal áll leginkább kapcsolatban, amelyek valamilyen szempontból fontosak Washington számára. A legnagyobb partnere Kína, amely így a venezuelai után elveszítheti az iráni olajat is.
A lépés könnyen ismét eszkalációhoz vezethet az amerikai–kínai kapcsolatokban, veszélyezteti a törékeny tűzszünetet a vámháborúban, és tönkreteheti az amerikai szójabab Kínába történő exportjának reményeit.
Amikor legutóbb ezt a játékot játszottuk, 145 százalékos vámszinttel zártuk
– emlékeztetett a CNBC-nek nyilatkozva Deborah Elms, a Hinrich Foundation kereskedelempolitikai vezetője.
Németország bekeményít
Németország messze nem kockáztat olyan sokat, mint Washington. A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a kétoldalú forgalom Iránnal mindössze 1,5 milliárd dollárt tett ki 2024-ben – ehhez képest abban az évben csak a német külkereskedelmi többlet 69,8 milliárd dollár volt a legnagyobb partnerével, az Egyesült Államokkal szemben.
Irán akkor a 79. helyen állt Németország kereskedelmi partnerei sorában, Kuvait és a Kajmán-szigetek között.
2025 első 11 hónapjában az iszlám köztársaságba irányuló német export 25 százalékkal, 871 millió dollárra esett, ami a teljes kivitel kevesebb mint 0,1 százaléka. A számok alapján tehát nincs min gondolkodni, ha dönteni kell a két ország között.
Ami az árucikkeket illeti, az Observatory of Economic Complexity (OEC) adatai alapján 2025 szeptemberében Németország legfontosabb exportcikkei Iránba
- a gyógyszeripari termékek (22,4 millió euró),
- az orvosi, sebészeti berendezések, ortopédiai eszközök (10,5 millió euró)
- és az áramtermeléshez és -elosztáshoz szükséges gépek (6,09 millió euró) voltak.
Németország Iránból a dióféléket és aszalt gyümölcsök (7,48 millió euró), egyéb állati eredetű élelmiszereket (3,29 millió euró) és gyógyszeripari termékeket (2,82 millió euró) importált. Az iráni pisztácia egyik legnagyobb külföldi piaca is Németország.
Újabb szankciók jöhetnek Irán ellen?
Berlin most alaposabban utánanéz annak, hogy mely német vállalatok kereskednek Iránnal, és azt is megvizsgálják, „milyen mértékben tudjuk mi magunk növelni a nyomást az országra a szankciók kiterjesztésével” – idézte a Deutsche Welle Stefan Kornelius kormányszóvivőt, aki azt is elmondta, hogy még nem született végleges döntés.
Friedrich Merz kancellár a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat nem említette eddig Iránnal, de azt megerősítette kedden, hogy
Berlin folyamatosan egyeztet az Egyesült Államokkal és az európai kormányokkal a fejleményekről.
Véleménye szerint az iráni kormányzat „az utolsó napjait és heteit” éli. „Amikor egy rezsim csak erőszakkal képes fenntartani a hatalmát, az gyakorlatilag a végét jelenti. Az emberek most fellázadnak ez ellen a rezsim ellen” – mondta indiai látogatásán a Reuters tudósítása szerint.
Ajánlott videók
