Vietnám lekörözte Kínát és Mexikót – de kivívja vele Donald Trump haragját
Jelentősen megváltozott a globális kereskedelmi dinamika az év elején: januárban Vietnám könyvelhette el a legnagyobb kereskedelmi többletet az Egyesült Államokkal szemben, megelőzve a hagyományos éllovasokat, Kínát és Mexikót. Az eredmény rávilágít az ázsiai ország növekvő szerepére a globális ellátási láncokban és a nemzetközi vállalatok gyártási központjaként, de minden bizonnyal feldühíti vele Donald Trump elnököt, akinek a vámháborúval az egyik legfőbb célja az amerikai külkereskedelmi deficit csökkentése.
Vietnámnak annál is inkább aggódnia kell emiatt, mert hónapok óta tartó tárgyalások ellenére nem sikerült kereskedelmi megállapodást tető alá hoznia Washingtonnal, éppen a külkereskedelmi mérlegben tátongó szakadék és amiatt, mert nem tudnak dűlőre jutni a vietnámi importcikkeket érintő amerikai vámok mértékéről.
Trump eredetileg majdnem a legmagasabb, 46 százalékos vámokat vetette ki az országra, amelyet tavaly augusztusban 20 százalékra csökkentett. Vietnámot is érinti azonban a vizsgálat, amelyet az Egyesült Államok a héten jelentette be túlkapacitás miatt a legnagyobb kereskedelmi partnereivel szemben, hogy legalább részben pótolja a legfelsőbb bíróság által illegálisnak minősített vámokat.
Vietnám megelőzte a hagyományos éllovasokat
A Reuters tudósítása szerint a vietnámi kereskedelmi többlet januárban elérte a 19 milliárd dollárt, ami a legmagasabb a kereskedelmi partnerek között. Az országot
- Tajvan,
- Mexikó
- és Kína
követi.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos amerikai adatok szerint az Egyesült Államokba irányuló vietnámi export 53 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az értéke meghaladta a 20 milliárd dollárt.
Ezzel szemben a Kínából származó behozatal ezalatt 46 százalékkal esett vissza.
Az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletet illetően egyébként
Vietnám 2025 második negyedéve óta „vezetett” Kínával szemben,
az utolsó három negyedévben a második helyen állt Mexikó mögött. A többlete a teljes 2025-öt tekintve elérte a 178 milliárd dollárt.
A „Made in Vietnam” tulajdonképpen „Made in China”?
Bár még mindig kitart a vámháborúban a Washington és Peking között kötött tűzszünet, a tarifák visszafogják a kínai exportot, ami lehetőséget biztosít Vietnámnak a kivitel növelésére.
Közben azonban januárban 19 milliárd dolláros rekordot ért el a Kínából származó vietnámi import, és a Trump kormányzat vádjai szerint
az árucikkek egy részét Hanoi egyszerűen továbbszállítja a sajátjaként az Egyesült Államokba.
A Reuters februári tudósítása szerint a vietnámi export januárban 29,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 43,19 milliárd dollárt, míg az ipari termelés is 21,5 százalékkal emelkedett.
Az import az előző év azonos időszakához képest 49,2 százalékkal ugrott meg, és elérte a 44,97 milliárd dollárt, ami 1,78 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt eredményezett.
Átalakultak a globális ellátási láncok
A mesterséges intelligenciával működő alternatív platform, a befektetőknek kutatási eredményeket nyújtó Meyka összefoglalója szerint számos gazdasági tényező járult hozzá Vietnám kiemelkedő kereskedelmi teljesítményéhez.
Ezek egyike a globális ellátási láncok átalakulása: sok multinacionális vállalat áthelyezte gyártását Kínából Délkelet-Ázsiába a geopolitikai kockázatok csökkentése érdekében és az amerikai vámok miatt.
Vietnám, ahol működik a „piaci leninizmus”, versenyképes alternatíva, a munkaerőköltségek és a fejlődő infrastruktúra miatt vált az egyik legkedveltebb célponttá.
Az elektronikai cikkeket, textilárukat, bútorokat és fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok ezért egyre inkább az ottani gyárakból látják el az amerikai piacokat.
Nem csökken az import iránti amerikai kereslet
Az ipari termelés az export növekedésével párhuzamosan erőteljesen bővül, a közvetlen külföldi tőkebefektetések támogatják a gyárak bővítését és a technológiai fejlesztéseket,
javítva a hatékonyságot és a termelési kapacitást.
Az ország exportorientált gazdasági modellje továbbra is vonzza azokat a globális vállalatokat, amelyek stabil gyártási alternatívákat keresnek, így Vietnám elérheti kitűzött célját, hogy Dél-Korea és Tajvan gazdasági felemelkedésének példáját követve a következő ázsiai tigris legyen, és 2045-re bekerüljön a világ gazdag országai közé.
A sikerhez az is hozzájárult, hogy az importáruk iránti amerikai kereslet a globális bizonytalanság ellenére is stabil maradt. A kiskereskedők növelték a vietnámi beszerzéseket, hogy stabil maradjon az ellátás, ami közvetlenül segítette a rekordtöbblet kialakulását.
