Van egy ország, ahol működik a "piaci leninizmus" - és még a befektetők is drukkolnak neki
A hazai és a külföldi befektetők is megnyugvással fogadták és üdvözölték, hogy a Vietnámi Kommunista Párt pénteken újabb öt évre a főtitkárának választotta a 66 éves To Lamot, aki folytatta az elődje által megkezdett munkát. Neki is köszönhető, hogy Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb feldolgozóipari központja gazdaságilag gyorsabban fejlődik régióbeli riválisainál. Az amerikai vámok és a természeti katasztrófák ellenére Vietnám részvénypiaca csak tavaly majdnem 40 százalékkal erősödött, ami kiemelkedik a feltörekvők között.
Lam Nguyen Phu Trong halála óta irányítja a „piaci leninizmusnak” nevezett vietnámi gazdasági modell reformjait, és a nehézségek ellenére két számjegyű GDP-bővülést ígért a jövőre is, bár ezt közgazdászok és elemzők nem tartják reális célkitűzésnek.
A célok elérése érdekében Lam „új növekedési modellt” ígért,
amelyet a vietnámi konglomerátumok vezetnek. Ez az innovációra és a digitális gazdaságra összpontosít a korábbi exportra és olcsó munkaerőre való támaszkodás helyett, amelyek táplálták az évtizedek óta tartó gazdasági fellendülést azáltal, hogy vonzották a külföldi multinacionális vállalatok, például
- a Samsung,
- az Apple
- és a Nike
beruházásait.
Vietnám évi tízszázalékos gazdasági növekedése a cél
Az ország gazdasága 2024-ben 7, 2025-ben pedig 8 százalékkal bővült, Lam azonban azt tűzte ki célul, hogy ez a növekedés 10 százalékos legyen az évtized fennmaradó részében.
A kommunista párt ambiciózus, azt akarja elérni, hogy Vietnám húsz év múlva bekerüljön a gazdag országok közé.
Szakértők szerint azonban a növekedési a cél aligha megvalósítható. „Vietnám jó úton halad afelé, hogy a következő öt évben is a régió legjobban teljesítő országává váljon” – ismerte el a Reutersnek Adam Samdin, az Oxford Economics közgazdásza, hozzátéve azonban, hogy
a tízszázalékos növekedés túl optimista becslés lehet,
még akkor is, ha Lam reformjai sikerrel járnak.
Ehhez ugyanis a bérek gyorsabb emelkedésére lenne szükség a fogyasztás élénkítéséhez, ami azonban potenciálisan rontaná Vietnám multinacionális vállalatoknál élvezett költségelőnyét.
A Világbank becslése is óvatosabb
A Világbank előrejelzése is visszafogottabb. Vietnám szerintük is változatlanul gyorsabban fog növekedni, mint regionális versenytársai, de az ütem az idén 6,3, 2027-re pedig 6,7 százalékra lassul Donald Trump amerikai elnök vámjainak késleltetett hatása miatt.
Vietnám GDP-jének majdnem 30 százalékát adja az Egyesült Államokba irányuló export, és bár megszületett a két ország között a kereskedelmi megállapodás, továbbra is feszültséget jelent Hanoi függése a kínai alapanyagoktól és alkatrészektől.
Vietnám azonban nem akarja Pekinget sem maga ellen fordítani, amely a befektetések egyik legfontosabb forrása is. A kereskedelmi feszültségek előli menekülésként az ország tavaly partner államként csatlakozott a BRICS-hez.
Mi az a „piaci leninizmus”?
Alexander Vuving, az Asia-Pacific Center for Security Studies munkatársának meghatározása szerint a „piaci leninizmus” olyan modell, amelyben a pártállam elsősorban a magánszektorra támaszkodik a gazdasági növekedés felpörgetésében, de számos magánkonglomerátum aránytalanul profitál a kormánnyal való szoros kapcsolatai miatt.
Lam 2024-es első megválasztása után levezényelte az évtizedek óta legátfogóbb közigazgatási reformot, közel 150 ezer tisztviselő veszítette el állását, és átdolgozták a hatalmi struktúrákat.
Sok külföldi befektető és diplomata dicsérte az előrelépést és Vietnám politikai stabilitását, a mostani kongresszus azonban olyan hatalmat adott egyetlen ember kezébe, amilyenre nem volt példa 1991 óta – emelte ki a BBC-nek Edmund Malesky, a Duke University politikaigazdaságtan-professzora.
A cél: globálisan versenyképes cégeket létrehozni
Lam stratégiájának központi része olyan jelentős magánvállalatokat teremteni, amelyek a globális piacon is versenyképesek. A cél ambiciózus, mivel
a Fortune 500 legnagyobb délkelet-ázsiai cégének listáján az első százból csak nyolc volt vietnámi,
és közülük csak négy magántulajdonban.
A legtöbb vietnámi magáncég nagyon kicsi, mindössze 2 százalékuk foglalkoztat 200-nál több embert. Ehhez képest Lam azt akarja elérni, hogy 2030-ra húsz globálisan versenyképes nagyvállalat legyen az országban.
Ez talán megoldhatatlan kihívást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig milyen nagy az állami szektor szerepe és súlya: 671 ilyen vállalat adja a GDP 29 százalékát.
Nagy előnyt jelent viszont az országnak a régióbeli riválisokhoz képest, hogy a többiekkel ellentétben van versenyképes tech cége is, az FTP részvénytársaság, amely olyan ügyfelekkel köt szerződéseket, mint az Airbus és számos nagy autógyártó, hogy segítsen a szoftverek kezelésében és frissítésében.
Évente több mint egymilliárd dolláros bevételről számol be, 30 országban 80 ezer embert foglalkoztat, sőt saját egyetemet is létrehozott, hogy elegendő angol nyelvtudással rendelkező programozót képezzen.
Eltörpül azonban a Vingroup, Vietnám legnagyobb magánvállalata mellett, amely sokkal inkább hasonlít a hagyományos, családi tulajdonban lévő konglomerátumokhoz, mint például a dél-koreai csebolok.
