Equilor-vezér a VG-nek: Nem minden cég való a tőzsdére - de amelyik igen, azt segíteni kell abban, hogy odaérjen
Hatalmas pénzek áramlanak vissza a lakossághoz az év első három hónapjában a PMÁP-kifizetések formájában. Merre indultak és indulhatnak meg ezek a vagyonok?
Történelmi esemény a magyar megtakarítási piacon, hogy ilyen rövid idő alatt egyszerre 1100 milliárd forint áramlik a hazai lakossági befektetőkhöz, ennek pedig nemcsak a tőkepiacra, de a magyar gazdaságra is lesz hatása. A várakozás az, hogy a kifizetett kamatok kétharmada marad a kötvénypiacon, hiszen vannak még vonzó ajánlatok az állampapírok között, és a kibocsátó is folyamatosan áll elő az újabb és újabb sorozatokkal, így a kínálati oldal stabilan jelen van.
Emellett azt is látni, hogy az ingatlanpiaci kereslet is megugrott,
az elmúlt években elhalasztott, befektetési célú ingatlanvásárlások most jelenhettek meg a piacon, ami az árak növekedésén keresztül már most is meglátszik.
A kifizetett kamatok egy része pedig minden bizonnyal a hazai részvénypiacot találja majd meg, habár ez a fejlemény egyelőre még várat magára. Fontos elmondani, hogy a BÉT forgalma az elmúlt hetekben látványosan megugrott a tavalyi évhez mérten, ennek hátterében viszont jó eséllyel még nem a PMÁP-kifizetések, hanem az orosz–ukrán háború végének közeledése, és annak kedvező, geopolitikai feszültségcsökkentő hatásai állhatnak.
A BÉT nagyjai valóban kirobbanó formában kezdték az évet, az OTP raliját még jó eséllyel évekig emlegetni fogjuk majd. Mennyire lehet tartós a blue chipek futama?
A tőzsdei befektetőknél három nagy kategória van, a külföldi intézményi nagybefektetők, akik talán a legjelentősebb befektetői a hazai piacnak, a hazai intézményi befektetők, illetve a lakossági kisbefektetők. A PMÁP-kifizetések a lakossági befektetők vételeire hatnak, az intézményi szereplők sokkal inkább a geopolitikai enyhülésre koncentrálnak. Ennek eredőjeként, illetve tekintve, hogy a hazai parkett még mindig kifejezetten alulértékeltnek tekinthető,
az a kiugró mértékű felértékelődés, ami tavaly végbement a piacon, az idén is folytatódhat majd,
főleg, hogy a hazai makrokörnyezet is pozitív irányba változhat, segítve ezzel a további emelkedést a tőzsdei árakban.
Az egyedi részvények tekintetében a Magyar Telekomot emelik ki elemzőink, mely magas osztaléka, stabil várt bevételnövekedése, és relatíve alacsony versennyel bíró szektorális háttere miatt mutathat jó teljesítményt. De bizakodók vagyunk a Waberer’s részvényeivel és a Gránit Bank papírjaival kapcsolatban is. Elemzőink szerint az előbb említett hatások eredményeképpen a tavalyinál alacsonyabb, de két számjegyű növekedést mutathat majd a BUX index az idén, ami viszont még így is meghaladja majd a lengyel részvényindex, a WIG-20 emelkedését.
Fontos támogatást jelenhet a hazai tőkepiacnak az amerikai-magyar kapcsolatok várható javulása is,
ami bár elsősorban a közvetlen tőkebefektetések volumenét tudná növelni, de ezáltal lökést adhat a teljes magyar gazdaságnak, így a tőkepiacon is érezhető lesz a hatása.
Érdemes kitérni az amerikai–magyar kettős adóztatási egyezmény várható visszaállítására is, melynek korábbi egyoldalú, amerikai felmondása nem csak a magyar befektetők számára tette nehezebbé a tengerentúli befektetést, de az amerikai tőke hazánkba áramlásának útjába is akadályokat gördített. Ennek az egyezménynek az újrakötése ugyan nem gyorsan, de remélhetőleg belátható időn belül megtörténhet, így ezzel kapcsolatban is optimisták vagyunk.
Új vezetés került az MNB élére, Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltotta a jegybank élén. Milyen változások jöhetnek a jegybanki kamatpolitikában? Mennyire lesz fontos tényező a forint árfolyama a kamatpálya alakításában?
A jegybanknak alapfeladata szerint az árak stabilitását kell elsősorban elérnie és fenntartania. Az eddigi nyilatkozatok is azt mutatják, az új monetáris tanács a pénzromlás ütemére figyel majd elsődlegesen munkája során. A még mindig relatíve magas hazai infláció miatt így nem várható kamatvágás a közeljövőben. Azonban ha Trump tevékenysége nem okoz nagy inflációs nyomást, akkor a Fed kommunikációja és monetáris szigora is enyhülhet, ez pedig teret adhat majd az közép-európai jegybankoknak is az enyhítésre. Ennek eredőjeként mi a harmadik negyedévben, illetve az év végén várunk, maximum 25-25 bázispontos kamatvágást, szemben a piaci szereplők egy részével, amely inkább egy csökkentést vár összesen.
Bár az árfolyam alakítása nem tartozik az MNB elsődleges tevékenységi körébe, fontos lesz, hogy erre is figyeljenek, mivel a forint gyengülésének 25-30 százalékos hatása van az inflációra is.
Az első félév során az Equilor 395-410-es euróárfolyammal számol, az év végére pedig a potenciális kamatvágások miatt ennél gyengébb irányba mozdulhat az árfolyam.
Ami mindenképp megnyugtató a piaci szereplők számára, hogy a jegybank és a kormány viszonya a személyi változások miatt nagy mértékben javulhat.
Az Equilornak jelentős szerepe volt az elmúlt 25 év legnagyobb tőzsdei bevezetésében, a Gránit Bank IPO-jában. Milyennek ítélik az azóta eltelt két hónap tőkepiaci jelenlétét?
A Gránit Bank tőzsdére lépése iránt hatalmas volt az érdeklődés, a részvény 14 500 forinton debütált, azóta pedig azt látjuk, hogy a papír elkezdte önálló tőkepiaci életét élni. Az árfolyam egy kisebb felfutás után most a bevezetési árfolyam környékén jár, az elemzők viszont kiemelkedően optimisták a papír kapcsán, mind az MBH Befektetési Bank, mind az Equilor elemzői 25-30 százalékos potenciált látnak a részvényben.
Az IPO során a lakossági és az intézményi befektetők nagyjából fele-fele arányban vásároltak a papírból, azt gondoljuk, ez lehet még jelenleg is az irányadó a befektetői összetételt tekintve. Pozitív fejlemény lehet, amennyiben a Gránit Bank részvényei bekerülnek a BUX indexbe, mivel az addicionális keresletet biztosítana az indexet passzívan követő ETF-ek részéről.
Az Equilornak a ferihegyi reptér visszavásárlásában is hatalmas szerepe volt. Milyennek ítélik meg a tranzakciót, és mennyire látják reálisnak, hogy a Liszt Ferenc repülőtér, követve például az athéni mintát, egyszer tőzsdére lépjen?
A Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlása a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb vállalat-felvásárlási tranzakciója volt, több mint 20 bankkal tárgyaltunk a végső aláírást megelőzően a refinanszírozás részletei kapcsán. A kérdés jogos, sokkal több olyan állami vállalat jelenhetne ugyanis meg a tőzsdén, amely iránt a befektetői érdeklődés is jelentős volna, és a repülőtér jó eséllyel egy ilyen IPO lehetne.
Véleményem szerint a reptér tőzsdére lépését a teljes hazai tőkepiac üdvözölné, de ennek a folyamatnak egyelőre még nem látjuk jeleit.
És ha már tőzsdére lépés, hogy látják a kisebb cégek hazai részvénypiaci érdeklődését, jelenlétét? A BÉT Mentor programja egy ideje már segíti a tőzsde iránt érdeklődő cégeket a belépésben, de tömeges tőzsdére rajzásról azért messze nem beszélhetünk.
A tőzsde alapvetően nem a kiscégek terepe, nem feltétlen ajánlott minden kisebb vállalkozás számára az, hogy kipróbálják magukat élesben a tőkepiacon. Úgy gondolom ahhoz, hogy a tőzsdére lépés mind a vállalat, mind a befektetők számára megérje, el kell érni egy kritikus méretet, hiszen ez alatt a cég nem feltétlenül tudja hatékonyan felhasználni a tőzsdéről bevonható tőkét, a befektetők pedig a kis méret miatt olyan likviditási kockázatot futnak, ami miatt az érdeklődésük sem lesz jelentős.
Egy kis cégben nagy részesedést szerezni sokkal rizikósabb döntés, mint egy nagy cégben kis részre tenni szert.
A tőzsdének ettől függetlenül persze fontos feladata, hogy a kiscégeket is segítse a naggyá válásban, de ezt az egyensúlyt nem könnyű megtalálni. A cégek részéről ez igényel többek közt egy bizonyos gondolkodásmódot és kellő felkészültséget, a tőzsde részéről pedig folyamatos ösztönző- és edukációs programokat, hogy valóban minden szereplő számára sikeresek lehessenek ezek az IPO-k.
Az viszont alapvető, hogy el kell kerülni, hogy a tőzsdére nem kész cégek beléphessenek a piacra.
Nem volt tehát unalmas éve az Equilornak a tavalyi, mi áll az idei év fókuszában önöknél?
2024 kiemelkedő év volt az Equilornál, rekord eredményeket értünk el és részt vehettünk az elmúlt évtizedek két, talán legjelentősebb tőkepiaci és vállalat felvásárlási tranzakciójában is. Februárban megkaptuk Az év befektetési szolgáltatója díjat a BÉT szakmai zsűrijétől, immár harmadik alkalommal, mely komoly elismerése az egész évben végzett munkánknak.
Komoly kihívás lesz a tavalyi évet felülmúlni, de elsősorban arra fókuszálunk, hogy digitális szolgáltatásainkat fejlesszük és ezeket a legmagasabb szakmai színvonalon nyújtsuk ügyfeleink részére, miközben működésünkkel a hazai tőkepiac fejlődését is elősegítjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.