A közfoglalkoztatás rendszerében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés - ezeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltotta fel. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, „tranzitfoglalkoztatás” alacsony bérért az önkormányzat, egyházi vagy egyéb civil szervezet által működtetett szervezetnél. Célja a közfoglalkoztatott munkavállalása az elsődleges munkaerőpiacon. A közmunka átmeneti munkalehetőség eredménytelen álláskereséskor. A köznyelvben és a médiában a közmunka kifejezést a közfoglalkoztatással azonosítják - ennek azonban két jelentése lehet: az egyik a közfoglalkoztatás, a másik a közérdekű munka. A „közfoglalkoztatás” a szociális ellátásban résztvevők foglalkoztatása. A közfoglalkoztatás javítja a települések szociális és gazdasági helyzetét. A közfoglalkoztatás társadalombiztosítási ellátást, nyugdíjra és álláskeresési ellátásra való jogosultságot is biztosít. A „közérdekű munka” viszont a szabálysértést és a bűncselekményt elkövetők büntetése.