VG-exkluzív – Nagy Márton: csináljunk mi is több profitot, a külföldieknek nálunk nagyon bejön

Továbbra is özönlik a külföldi tőke Magyarországra, mert ez a világ egyik legjobb üzlete, ugyanakkor immár mi is egyre jobban figyelünk rá, hogy a nemzetközi tőkeáramlások profitjából kivehessük a részünket, és ne maradjon negatív a számunkra az egyenleg – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az exporthitel-ügynökségek Berni Uniója és az Exim budapesti nemzetközi konferenciájára sereglett fiatal magyar és külföldi szakembereknek.

A miniszter által bemutatott grafikonokból kiderült, hogy a három évtizede a piacgazdaság útjára tért visegrádi négyek vállalatai a GDP-jüknek még ma is 4-6 százalékával kevesebb profitra tesznek szert külföldön, mint a külföldiek nálunk. A gazdag nyugati államok, élükön Németországgal, szép nyereséget tesznek zsebre külföldön, amit vagy kivonnak, vagy újrabefektetnek, növelve a vagyonukat. 

A profitdeficit tekintetében a csehek, a lengyelek és a románok is rosszabbul állnak nálunk, mindenesetre elmondható, hogy a 4-5 százalékos magyar deficitet csak 60-70 százalékban fedezik az Európai Uniótól érkező pénzek. (Erről a miniszter nem szólt, de ha ezeket visszatartják, akkor még kevésbé fedezik.) Adott tehát a feladat.

Ami Magyarországot illeti, a GDP 28 százalékának megfelelő beruházási ráta a legmagasabb az unióban, és világszerte a legmagasabbak közé tartoztik– emlékeztetett a miniszter. Idén Magyarországon a befektetések értéke elérheti a 20 ezermilliárd forintot, és ennek egyötöde lesz várhatóan közvetlentőke-befektetés (FDI). Az FDI felhalmozott és egy főre eső szintje a közép-európai régióban csak közepesnek számít, tehát bőven van még hely a növekedésre.

Hatalmas a profit a hazánkba irányuló tőkebefektetéseken

Amiért a tőke fáradhatatlanul áramlik a régióba és Magyarországra, az a rendkívül magas profit, amire alacsony kockázatok mellett lehet szert tenni. A profitráta tavaly a majdnem 100 milliárd eurót kitevő FDI-n 8,9 százalék volt – ami a világon elérhető egyik legjobb ráta –, a nyereség 8,7 milliárd eurót (3370 milliárd forintot) tett ki. 

Ezzel szemben a 39,2 milliárd eurónyi magyar külföldi közvetlentőke-befektetésből 6,7 százalékos ráta mellett 2,6 milliárd euró származott. A különbség a külföldiek javára tehát 6,1 milliárd euró, és ezt csak kétharmad részben kompenzálják az uniós transzferek.

– vonta le a következtetést a miniszter. Ez akkor is igaz, ha az elmúlt években jelentősen emelkedett a külföldi magyar befektetések profitja, miközben a külföldiek sem jártak rosszabbul nálunk, de a GDP százalékában mért magyar deficit érzékelhetően csökkent. Nagy Márton szerint a mostani ütemben haladva a profitmérleg deficitje hamar zárulhat. 

Magyar bajnokok kellenek, a célpontok Közép-Európa és a Közép-Kelet

Miközben az állam itthon is finanszírozza a beruházások mintegy 18 százalékát, a gazdaságfejlesztési minisztériumhoz tartozó intézmények, így az Exim is, 

amely egyes ígéretes célterületeken – mint Azerbajdzsán vagy Üzbegisztán – sokkal nagyobb, mint a szintén kiemelt közép-európai terjeszkedési területeken – mondta a miniszter.

Magyarországnak már most is számos „bajnoka” – jelentős vállalata – van itthon és külföldön, de ezt a szektort erősíteni kell, nemcsak a profitmérleg javítása miatt, hanem mert segíti a gazdasági és társadalmi fejlődést, őrzi a magyarok munkahelyeit, és ellenállóbbá teszi az országot a válságokra.

A stratégiai iparágakban, ahol a külföldi tőke domináns – mint a biztosítás, telekommunikáció, kereskedelem, légiszállítás és építőanyag-gyártás – növelni szükséges a hazai tulajdont – magyarázta a miniszter a jórészt külföldi fiatal szakembereknek. 

Még néhány érdekes tény a közvetlentőke-befektetésekről

– Miközben az Európai Unióba irányuló FDI domináns része, 78 százaléka – amiből 48 százalék a pénzügyi, biztosítási tevékenység – a szolgáltatásokat fejleszti, Magyarország esetében ez összesen csak 44 százalék, a feldolgozóipar részesedése azonban 45 százalék, szemben az EU-átlag 18 százalékkal.

– A külföldre tartó magyar FDI állománya 2016 óta folytatta a rövid időre megszakadt meredek emelkedést, és 40 milliárd euró felett tart, GDP-arányosan azonban sokkal lassabb volt a növekedés, és valamivel 20 százalék felett tartunk.

– A magyar külföldi FDI fele a szolgáltatásokba irányul, tetemes részben a bankszektorba, az OTP-nek köszönhetően. A feldolgozóipar aránya egyelőre csak 19 százalék.

– A Magyarországra FDI-t hozó külföldiek 2014, a külföldön befektető magyarok 2012 óta majdnem következetesen kevesebb osztalékot vettek fel, mint amennyit újrabefektettek a nyereségükből. A profit újrabefektetése az FDI-felhalmozás egyik módja. 

A beruházás, mint a gazdaság alapszövete, ép – erről a VG55 konferencián beszélt a miniszter

Nagy Márton a hét elején a beruházásokról az exporttal együtt mint a gazdaság alapszövetéről beszélt a Világgazdaság születésének 55. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

A miniszter ezt a magyar gazdaság működése megértéséhez szükséges egyik alapösszefüggésnek nevezte, ami nélkül nem értelmezhetők a kilátások. Elmondta: fontos érteni, hogy a recesszió ellenére az alapszövetek nem sérültek, ami jó reményeket ad, hogy Magyarország a válságot maga mögött hagyva ismét Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé emelkedjen. A megoldandó probléma a fogyasztás infláció okozta visszaesése, ami megnyirbálta a költségvetés alapvetően áfaalapú bevételeit is. Ám a drámai fogyasztásesés visszafordítható, ezt és a szintén ezt segítő inflációcsökkenést szolgálják a kormány intézkedései, és ez automatikusan megszünteti a problémát azokban a hazai feldolgozóipari ágakban is, ahol a fogyasztásvisszaesés negatív hatásai már a beruházásokat is elérték.